Iproniazid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Iproniazid.svg
Iproniazid
IUPAC-név
N-izopropil-izonikotino-hidrazid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 54-92-2
PubChem 3748
ChemSpider 3617
KEGG D02579
ATC kód N06AF05
Gyógyszer szabadnév iproniazide
SMILES
O=C(NNC(C)C)c1ccncc1
InChI
1/C9H13N3O/c1-7(2)11-12-9(13)8-3-5-10-6-4-8/h3-7,11H,1-2H3,(H,12,13)
StdInChIKey NYMGNSNKLVNMIA-UHFFFAOYSA-N
UNII D892HFI3XA
ChEMBL 92401
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C9H13N3O
Moláris tömeg 179,22 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság ?
Metabolizmus ?
Biológiai
felezési idő
?
Kiválasztás ?
Terápiás előírások
Jogi státusz ?
Terhességi kategória ? (HU)
Alkalmazás ?


Az Iproniazid (Euphozid, Iprazid, Ipronid, Ipronin, Marsilid, Rivivol) a hidrazinszármazékok közé tartozó antidepresszáns gyógyszer. A monoamin-oxidáz enzim gátlásával hat (irreverzibilis, nem-szelektív MAOI).

A világ legnagyobb részében már nem használják, de Franciaországban még forgalomban van.

Történet[szerkesztés]

Eredetileg a tuberkulózis kezelésére fejlesztették ki. 1952-ben a kutatók azt vették észre, hogy az iproniazidot szedő páciensek „indokolatlanul vidámak”. Ezután antidepresszánsként hasznosították, és 1958-ban meg is kapta az engedélyt. 1961-ben visszavonták, mert elfogadhatatlanul sok májgyulladást okozott, és a májra kevésbé veszélyes gyógyszerekkel helyettesítették.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Iproniazid című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.