Udvaros Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Udvaros Béla
Született1925. január 10.[1]
Budapest[2]
Elhunyt2020. május 14. (95 évesen)
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaDévay Camilla
GyermekeiUdvaros Dorottya
Foglalkozásaszínházi rendező
KitüntetéseiMagyar Örökség díj (2005)
SírhelyeFarkasréti temető (20/2-1-850)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Udvaros Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Udvaros Béla (eredeti neve: Unger Béla) (Budapest, 1925. január 10.[5] – Budapest, 2020. május 14.)[6] rendező, az Evangélium Színház alapító igazgatója. Felesége: Dévay Camilla színésznő; lányuk, Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművésznő, a Nemzet Színésze. 2011-ben jelent meg első kötete. Címe: Shakespeare-breviárium.

Életút[szerkesztés]

1947–1949 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt.[7] Várkonyi Zoltán invitálására a Magyar Néphadsereg Színház[8] ösztöndíjas rendezője lett 1951–1953 között.[7] 1953–1954 között az Állami Déryné Színházhoz szerződött.[7] Itt szerepelt neve először rendezőként a színlapon. Egy tájbemutatón, 1954. április 2-án Balatonfüreden debütált, Hans Sachs Paradicsomjáró diák[9] című darabjával.

Házassága miatt, politikai retorzióként hároméves szilencium következett. Ebben az időszakban–a Népművelődési Intézet segítségével–több vállalat (Orion, Magyar Acél Művek, MOM...) színjátszó csoportjait vezette. Leghosszabb ideig–húsz évig–a MOM műkedvelőivel dolgozott. A csoport egyik emlékezetes bemutatója Illyés Gyula, Malom a Séden című drámája volt. Az 1964. április 4-én megtartott bemutatón megjelent a szerző és felesége is.

1957-ben oldódott a tiltás, és a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződhetett. Tizenhat szezont töltött a "hírös" városban.[7] A társulat meghatározó, sokat vállaló, kezdeményező vezető művésze volt. Nemcsak a lokálpatrióták állítják, hogy a nevével fémjelzett időszak a színház egyik legjobb korszaka volt.

1963–1967 között elvégezte az ELTE filozófia szakát.[7]

1974-ben Radó Vilmos – egészségi okok miatt – megvált a kecskeméti színház igazgatói székétől. Ekkor, korábbi munkatársa, Lovas Edit hívására Békéscsabára szerződött. Tizenegy szezont követően - már nyugdíjasként - hagyta el a Viharsarok fővárosát.[7]

Nyugdíjba vonulása után öt évig nem rendezett, de előadóművészként folytatta országjárását, egyszemélyes színháza több mint ezerhatszáz előadást produkált. 1959-ben Kecskeméten, a Megyei Könyvtár felkérésére tartotta első, görög művekből összeállított előadóestjét, a nagy siker hatására azóta is fáradhatatlanul járja az országot, fellépett számos európai és tengerentúli országban is. Többek között Ady Endre, Kosztolányi Dezső, József Attila és Márai Sándor műveiből válogat.

1990-ben, a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület közgyűlésén javasolta,[10] hogy a testület támogassa egy-egy színházi előadás létrehozását. ifj. Bartók Béla és Szentágothai János, az egyesület vezetői üdvözölték az ötletet.

Dévay Camilla, Udvaros Dorottya és Udvaros Béla az 1960-as években

Az első premieren Gotthold Ephraim Lessing, a Bölcs Náthán[11] című darabját adták elő. Az előadás szereplői voltak: Darvas Iván, Horváth Sándor, Rubold Ödön, Bitskey Tibor, Sunyovszky Szilvia, Venczel Vera, Fehér Anna. Safranek Károly, Pathó István, Szokolay Ottó és Pataky Jenő. A társulat kezdetben Logos, 1992-től Evangélium Színház néven működött. A művész tizennyolc éven át volt a társulat sok funkciós mentora. Évi egy-két rendezés mellett, a működtetés feltételeinek biztosítását is magára vállalta. Búcsúzóul, 2009-ben Az ember tragédiáját rendezte.

2008-ban jelent meg Párkány László könyve, melynek címe: Térdeplő Thália : Udvaros Béla második élete.[12]

Családja[szerkesztés]

Szülei: Unger Béla és Mautner Ilona voltak.[7] 1954-ben ismerkedett meg Dévay Camillával. A nagy tehetségű színésznőt 1947-ben koholt vádak alapján börtönbe zárták, majd internálták. Szabadulása utáni verdikt szerint, örökre eltiltották a színpadtól. Leányuk, Udvaros Dorottya születése után összeházasodtak, melynek következményeként Udvaros Bélára is tiltás várt. 1957-ben együtt szerződhettek Kecskemétre, majd tizenhat évvel később Békéscsabára. Több mint húsz évig voltak azonos társulat tagjai. Ezalatt az idő alatt tizennégyszer alkotótársak is lehettek. Második felesége Karger Kocsis Magdó volt.[6]

Shakespeare-breviárium[szerkesztés]

2011 novemberében jelent meg a művész által jegyzett kötet.[13]

A mottó, egy Petőfi idézet: "A teremtés fele Shakespeare."

„Vallomás
Hosszúra nyúlt életem, hatvanévi színházrendezői tevékenységem végén megajándékoztam magam Shakespeare-rel. Elhatároztam, hogy újra, folyamatosan elolvasom mind a 37 drámáját. Kiemelem belőlük azokat a bölcsességeket, az életszemléletből fakadó gondolatokat, amelyek révén a világkultúra egyik legnagyobb alkotója lett. Ezért választottam címként a breviáriumot, mintegy szemelvénygyűjteménye legyen a világirodalomnak...”

A kötet utolsó fejezetében, Egy Shakespeare-t szólító tanulmány olvasható. A Velencei kalmárról, 1953-ban készült elemzést a művész Pécsi Sándornak ajánlotta. Ugyanitt olvashatók Kodolányi János. a tanulmányhoz írott reflexiói is.

Rendezései[szerkesztés]

Kecskeméti Katona József Színház
Békéscsabai Jókai Színház
Evangélium Színház
Mint vendég...

Érdekességek[szerkesztés]

  • Négy alkalommal szereplőként is találkozhatunk nevével a színpadon. Ezek közül kettő (Hajszál híján; A mi kis városunk) nem okozhatott gondot, hiszen rendezőt alakított.

Könyvei[szerkesztés]

  • Shakespeare breviárium; vál. Udvaros Béla; Kiadó: Rohm Sándor, ISBN 978-963-9247-50-5. (2011)
  • Molière tragikuma. Bevezetés műveinek a világába; Nap, Bp., 2014 (Álarcok sorozat), ISBN 978-963-3320-33-4 (2014)
  • Egy kis nemzeti színház. Az Evangélium Színház húsz éve a Duna palotában; Nap, Bp., 2015 (Álarcok sorozat), ISBN 978-963-3320-61-7
  • Főrendezőm az élet. Egy 20. századi rendező képes krónikája; Nap, Bp., 2017 (Álarcok sorozat)

Elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 153066, https://port.hu/jump/person-153066, 2020. június 20.
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2021. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 13.)
  4. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/kulonoldal.htm, 2020. szeptember 3.
  5. ↑ Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  6. ↑ a b Elhunyt Udvaros Béla rendező, színházigazgató, író (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. ↑ a b c d e f g MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  8. ↑ Az ötvenes években, szovjet mintára a Vígszínház neve.
  9. ↑ OSZMI. [2020. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  10. ↑ Az Evangélium Színház és Udvaros Béla
  11. ↑ Bölcs Náthán színlap
  12. ↑ Codex Pint ISBN 978-963-9247-39-0
  13. ↑ Kiadó: Rohm Sándor. A kötet szerkesztője: Párkányi László; munkatárs: Szabó Lencz László. ISBN 978-963-9247-50-5
  14. ↑ vendégként rendezte a darabot, mivel az előző szezon végén megvált a társulattól.
  15. ↑ Az első bemutatón a társulat neve: Logos Színház
  16. ↑ Az elő-mutatót egy évvel korábban, 1990. november 26-án tartották, a József Attila Gimnázium dísztermében.
  17. ↑ 1957 és 1964 között az Országos Kamaraszínház égisze alatt működött

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Udvaros_Béla&oldid=27069923”