Orion (magyar vállalat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orion Elektronikai Kft
Orion logo.svg
Neonreklám a budapest-belvárosi Kossuth Lajos utcában
Neonreklám a budapest-belvárosi Kossuth Lajos utcában
Típus üzleti vállalkozás
Alapítva 1913
Székhely Budapest
Iparág elektronika
Forma Kft.
Termékek nyomtatott áramkörök, huzal, kábel, szórakoztató elektronika, háztartási gépek
Anyavállalata Thakral

Az Orion Elektronikai Kft weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orion Elektronikai Kft témájú médiaállományokat.

Az Orion a magyar elektronikai ipar meghatározó gyára volt.[1] Elődjének a Kremeneczky János által 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár tekinthető.[2] A második világháború előtt s után az Orion rádiók nemzetközi hírnévre tettek szert. 1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25–30 %-át az Orion bonyolította le, s a világ sok országában gyártottak Orion-licenc alapján rádiókat.[3] Az Orion 1923-tól gyártott rádiócsöveket s 1925-től rádiókat, 1955-től pedig tv-készülékeket. A vállalat 1997 óta szingapúri Thakral Csoport tulajdonában van.[4]

Története[szerkesztés]

A Magyar Wolframlámpagyár Kremeneczky János Rt. emléktáblája az egykori angyalföldi üzem helyén emelt épületen. Budapest XIII., Váci út 99.

Kezdetektől a II. világháborúig[szerkesztés]

A vállalat elődjének a Kremeneczky János által 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár tekinthető.[5] 1917-ben az Egyesült Izzó részesedést vásárolt a gyárban. Kremeneczky 1924-ben egy új céget alapított Orion Villamossági Rt. néven, majd a 2 vállalatot, az Egyesült Izzó kivásárlásával 1926-ban Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt. néven egyesítette.[6] 1931-ben az Egyesült Izzó az egész vállalatot felvásárolta.

A gyár 2 fő profilja az 1925-ben indult rádiógyártás és az üveg- s vákuumtechnikai termékek (ampullák, termoszok) gyártása volt. Az Orion műszerosztálya által gyártott szignálgenerátorok, oszcilloszkópok és impulzusgenerátorok igen jó szolgálatot tettek mind a hazai iparnak, mind exportviszonylatban is. Az Egyesült Izzó befektetésének köszönhetően a rádiógyártás hamar felfutott és igen jelentős volt az export.

A háború után 1956-ig[szerkesztés]

A gyár a háborút kisebb veszteségekkel túlélte, így a gyártás hamar megindulhatott, nagyrészt jóvátételre. 1950-ben már sokkal több készüléket kellett volna szállítani, mint amennyit az Orion kis létszámú műszerosztálya szállítani tudott. 1950 tavaszán pár mérnök, technikus és munkás magára vállalta, hogy az Orionból kiválva a hazai műszeripar keretein belül megteremti a korszerű elektronikus készülékek sorozatgyártásának alapját. Az új gyár alapítását az Amerikai Egyesült Államokból hazatért Striker György villamosmérnök javasolta, ki a gyár első főmérnöke lett. A Népgazdasági Tanács határozata alapján egy új gyárat kellett létesíteni 1950. július 1-jével. Ez lett az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára. 1965-től a profi híradástechnikai termékek termelésé­nek bővítéséért az Orionban a rádiógyártást kifuttatták, s azt a Videoton gyárban koncentrálták.[7]

A televíziók[szerkesztés]

Orion AT501 tv-készülék (1959)
Orion tv a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház megnyitásakor 1976-ban

1956 után az ország vezetése a közhangulat javítása érdekében fontosnak tartotta a tv-adás megindítását. Az Orion gyár kapta feladatul a hazai vevőkészülék-gyártás megindítását. Rohamos fejlesztőmunka eredményeként született meg az első hazai gyártású tv-készülék, az Orion AT501.

A vállalat igazgatója 1956–64 közt Berceli Béla volt.[8] Az ’70-es évektől a mikroelektronikai gyár jelentős gazdasági tényezővé vált.[9]

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A rendszerváltás után az Oriont az elsők közt magánosították az ’90-es évek elején. A cég a szingapúri Thakral Csoport tulajdonában van 1997 óta.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]