Udvaros Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Udvaros Béla
Udvaros Béla.JPG
Született 1925. január 10. (92 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Dévay Camilla
Gyermekei Udvaros Dorottya
Foglalkozása színházi rendező

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Udvaros Béla témájú médiaállományokat.

Udvaros Béla (Budapest, 1925. január 10.[1] –) rendező, az Evangélium Színház alapító igazgatója. Felesége: Dévay Camilla színésznő; lányuk, Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművésznő. 2011-ben jelent meg első kötete. Címe: Shakespeare-breviárium.

Életút[szerkesztés]

1951-ben végzett a főiskolán.[2] Várkonyi Zoltán invitálására a Magyar Néphadsereg Színház[3] ösztöndíjas rendezője lett. 1954-ben az Állami Déryné Színházhoz szerződött. Itt szerepelt neve először, rendezőként a színlapon. Egy tájbemutatón, 1954. április 2-án Balatonfüreden debütált, Hans Sachs-Koppányi György Paradicsomjáró diák[4] című darabjával.

Házassága miatt, politikai retorzióként hároméves szilencium következett. Ebben az időszakban -a Népművelődési Intézet segítségével- több vállalat (Orion, Magyar Acél Művek, MOM...) színjátszó csoportjait vezette. Leghosszabb ideig -húsz évig- a MOM műkedvelőivel dolgozott. A csoport egyik emlékezetes bemutatója Illyés Gyula, Malom a Séden című drámája volt. Az 1964. április 4-én megtartott bemutatón megjelent a szerző és felesége is.

1957-ben oldódott a tiltás, és a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződhetett. Tizenhat szezont töltött a "hírös" városban. A társulat meghatározó, sokat vállaló, kezdeményező vezető művésze volt. Nemcsak a lokálpátriák állítják, hogy a nevével fémjelzett időszak a színház egyik legjobb korszaka volt.

1974-ben Radó Vilmos -egészségi okok miatt- megvált a kecskeméti színház igazgatói székétől. Ekkor, korábbi munkatársa, Lovas Edit hívására Békéscsabára szerződött. Tizenegy szezont követően -már nyugdíjasként- hagyta el a Viharsarok fővárosát.

Nyugdíjba vonulása után öt évig nem rendezett, de előadóművészként folytatta országjárását, egyszemélyes színháza több mint ezerhatszáz előadást produkált. 1959-ben Kecskeméten, a Megyei Könyvtár felkérésére tartotta első, görög művekből összeállított előadóestjét, a nagy siker hatására azóta is fáradhatatlanul járja az országot, fellépett számos európai és tengerentúli országban is. Többek között Ady Endre, Kosztolányi Dezső, József Attila és Márai Sándor műveiből válogat.

1990-ben, a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület közgyűlésén javasolta,[5] hogy a testület támogassa egy-egy színházi előadás létrehozását. ifj. Bartók Béla és Szentágothai János, az egyesület vezetői üdvözölték az ötletet.

Dévay Camilla, Udvaros Dorottya és Udvaros Béla az 1960-as években

Az első premieren Gotthold Ephraim Lessing, a Bölcs Náthán[6] című darabját adták elő. Az előadás szereplői voltak: Darvas Iván, Horváth Sándor, Rubold Ödön, Bitskey Tibor, Sunyovszky Szilvia, Venczel Vera, Fehér Anna. Safranek Károly, Pathó István, Szokolay Ottó és Pataky Jenő. A társulat kezdetben Logos, 1992-től Evangélium Színház néven működött. A művész tizennyolc éven át volt a társulat sok funkciós mentora. Évi egy-két rendezés mellett, a működtetés feltételeinek biztosítását is magára vállalta. Búcsúzóul, 2009-ben Az ember tragédiáját rendezte.

2008-ban jelent meg Párkány László könyve, melynek címe: Térdeplő Thália : Udvaros Béla második élete[7]

Családja[szerkesztés]

1954-ben ismerkedett meg Dévay Camillával. A nagy tehetségű színésznőt 1947-ben koholt vádak alapján börtönbe zárták, majd internálták. Szabadulása utáni verdikt szerint, örökre eltiltották a színpadtól.

Leányuk, Udvaros Dorottya születése után összeházasodtak, melynek következményeként Udvaros Bélára is tiltás várt.

1957-ben együtt szerződhettek Kecskemétre, majd tizenhat évvel később Békéscsabára. Több mint húsz évig voltak azonos társulat tagjai. Ezalatt az idő alatt, tizennégyszer alkotótársak is lehettek.

Shakespeare-breviárium[szerkesztés]

2011 novemberében jelent meg a művész által jegyzett kötet.[8]

A mottó, egy Petőfi idézet: "A teremtés fele Shakespeare."


Vallomás
Hosszúra nyúlt életem, hatvanévi színházrendezői tevékenységem végén megajándékoztam magam Shakespeare-rel. Elhatároztam, hogy újra, folyamatosan elolvasom mind a 37 drámáját. Kiemelem belőlük azokat a bölcsességeket, az életszemléletből fakadó gondolatokat, amelyek révén a világkultúra egyik legnagyobb alkotója lett. Ezért választottam címként a breviáriumot, mintegy szemelvénygyűjteménye legyen a világirodalomnak...

A kötet utolsó fejezetében, Egy Shakespeare-t szólító tanulmány olvasható. A Velencei kalmárról, 1953-ban készült elemzést a művész Pécsi Sándornak ajánlotta. Ugyanitt olvashatók Kodolányi János. a tanulmányhoz írott reflexiói is.

Rendezései[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Négy alkalommal szereplőként is találkozhatunk nevével a színpadon. Ezek közül kettő (Hajszál híján; A mi kis városunk) nem okozhatott gondot, hiszen rendezőt alakított.

Könyvei[szerkesztés]

Elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 9630566354  ]
  2. Evangélium Színház. Kalmár Mari interjúja.
  3. Az ötvenes években, szovjet mintára a Vígszínház neve.
  4. A művész visszaemlékezése szerint az első rendezése, Koppányi György A mennyet járt ifjú úr című darabja volt.[1]
  5. Az Evangélium Színház és Udvaros Béla
  6. Bölcs Náthán színlap
  7. Codex Pint ISBN 9789639247390
  8. Kiadó: Rohm Sándor. A kötet szerkesztője: Párkányi László; munkatárs: Szabó Lencz László. ISBN 9789639247505
  9. 2011. augusztus 17-i lekérdezés.
  10. vendégként rendezte a darabot, mivel az előző szezon végén megvált a társulattól.
  11. Az első bemutatón a társulat neve: Logos Színház
  12. Az elő-mutatót egy évvel korábban, 1990. november 26-án tartották, a József Attila Gimnázium dísztermében.
  13. 1957 és 1964 között az Országos Kamaraszínház égisze alatt működött

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]