Dévay Camilla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dévay Camilla
Dévay Camilla, Udvaros Dorottya, Udvaros Béla
Dévay Camilla, Udvaros Dorottya, Udvaros Béla
Életrajzi adatok
Született 1922. december 22.
Budapest
Elhunyt 1998. november 10. (75 évesen)
Budapest
Házastársa Udvaros Béla
Gyermekei Udvaros Dorottya
Pályafutása
Aktív évek 1947, 19571976

Dévay Camilla az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dévay Camilla témájú médiaállományokat.

Dévay Camilla[1] (Budapest, 1922. december 22.[2]Budapest, 1998. november 10.) színésznő. Férje Udvaros Béla rendező, lánya Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművésznő.

Életút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdet, tíz éves szilenciummal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zichy Pallavicini Edina őrgrófnő Kereskedelmi Leányiskolájában érettségizett, majd a Színművészeti Főiskolán tanult, ahol 1947-ben kitüntetéssel végzett. Harmadéves növendék, amikor Básti Lajos oldalán, a Csongor és Tünde női főszerepére készült[3]. Az egyik próbát megszakították, kihallgatásra vitték. Néhány napig álltak a próbák, majd Tünde szerepét Szörényi Éva vette át[4].

Az incidens ellenére folytathatta tanulmányait, a végzés után a Nemzeti Színház azonnal szerződtette a kivételes tehetségű és szépségű színésznőt. Diplomás bemutatkozása Az ész bajjal jár című darabban volt. A produkció főbb szereplői Balázs Samu, Gózon Gyula, Gábor Miklós, Ilosvay Katalin, Ladomerszky Margit, Peti Sándor, Rajczy Lajos, Sallai Kornélia és Ungváry László voltak.

Kihallgatási jegyzőkönyve

A bemutató után nem sokkal letartóztatták, koholt vádak[5] alapján három évre börtönbe zárták, majd ugyanennyi időre - ítélet nélkül - Kistarcsára internálták. Egy évtizedig – a színésznők legszebb szerepeit kínáló években – nem engedték színpadra lépni.

A rabtárs, Esterházy grófnő így emlékezik az internáló táborra.[6]:

...És volt köztünk egy gyönyörű, szőke színésznő, olyan fiatal, mint az az ágaskodó búzahajtás, s aki csak fölfelé nézett, folyton abba az alig-alig fénybe, és ha nagyon nagy csend volt, ami mindig a legrosszabb, akkor ő inkább beszélt, szépen, arany ízűen, meséket, verseket, sokan túl sem éltük volna, ha nem hunyhattuk volna le a szemünket a drótos villanykörte alatt, hogy azokon a szép szavakon ájuljunk el, ha nem halljuk naponta a Toldit, a farkassal hadakozó, hű fiút, a cseh vitézzel megvívó bajnokot, a Szülőföldemet, a Családi kört, a Rab gólyát, meg a Fóti dalt...

Végre, folytatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1957. január 31-én, Békéscsabán az ország egyik legfiatalabb, Falus György által igazgatott színházában léphetett újra színpadra. A Mária főhadnagy címszerepét "kettőzte" Simon Erikával. Partnerei voltak – többek között – Stefanik Irén és Szoboszlai Sándor.

Az 1957/58-as szezonban - férjével együtt - szerződést kapott a Kecskeméti Katona József Színházban[7].

1957. szeptember 21-én egy zenés darabban (Nászutazás) láthatta először a kecskeméti közönség. A férfi főszerepet Fekete Tibor alakította, akivel – később a legtöbbször – huszonnyolc alkalommal voltak játszótársak.

Radványi László igazgató, később Radó Vilmos[8] a legendás színházcsináló, az Udvaros házaspáron kívül több indexre tett művésznek adott szerződést. Itt rendezhetett újra Németh Antal az Európa szerte elismert színházi szakember, a Nemzeti Színház egykori igazgatója.

Alig egy hónapot kellett várnia az első, alkatának, karakterének legmegfelelőbb drámai szerepre. A Németh Antal által rendezett Othello főszerepeit a szintén vidékre száműzött Bicskey KárolyFogarassy Mária házaspár[9] játszotta. Dévay Camilla Bianca szerepében tűnt fel.

Vidéki elszigeteltség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövid idő alatt a város illetve a megye legismertebb, legnépszerűbb, körülrajongott művésze lett. A tizenhat évad alatt több mint ötven bemutatója volt. Eljátszhatta a drámairodalom számos nagy női szerepét, néhány kivétellel ezek mindegyike erőt és tehetséget próbára tévő feladat volt. A kecskeméti színház, mintha kárpótolni akarta volna a szilenciumban töltött egy évtizedért. Évi három-négy, 1963-ban hét premierje volt.

Sikerei azonban a megyehatáron belül maradtak. Alakításait nem méltatta országos sajtó orgánum, kitüntetésben nem részesült, a megyét csak egy debreceni és egy szegedi vendégjáték alkalmával hagyta el.

A soha nem indokolt tiltás megnehezítette filmes és tévés pályafutását is. A vidéki színházak előadásait sűrűn látogató filmrendezők, több alkalommal hívták egy-egy szerepre. Szerződtetése általában komoly tortúrával járt, több esetben miniszteriális szinten[10] akadályoztatták meg szereplését.

Búcsú két évtized után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1973-ban, tizenhat év után - férjével együtt - elbúcsúztak Kecskeméttől. A békéscsabai színházhoz szerződtek, ahol három év alatt - megromlott egészségi állapota miatt - már csak öt bemutatót abszolvált. 1976-tól visszavonult a színpadtól. 1978 decemberében egy Cocteau-darabban még visszatért a szeretett város, Kecskemét közönségéhez. Tizenegy évvel később, barátai és a pályatárs rendező, Berényi Gábor unszolására, biztatására elvállalta a Janika című darab egyik szerepét. Negyvenkét év után először léphetett fővárosi színpadra. A címszerepet lánya, Udvaros Dorottya; az édesanyát Dévay Camilla alakította. Ez volt az egyetlen, aktív[11] színpadi találkozásuk.

Dévay Camilla pályafutása alig két évtizedig tartott. A tragikus események nemcsak az indulás első évtizedétől fosztották meg. A börtön, az ítélet nélküli internálás, a teljes majd a részleges kirekesztettség traumái egészségét tönkretéve, további évtizedeket raboltak el ígéretes pályafutásától.

A család[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udvaros Béla és Dévay Camilla gyermekükkel, Udvaros Dorottyával

A kistarcsai internáló táborból kikerülve, 1953-ban ismerkedett meg egy fiatal, pályakezdő, a Magyar Néphadsereg Színház[12] ösztöndíjas rendezőjével, Udvaros Bélával.[13][14] Lányuk, Dorottya születése után házasodtak össze. Retorzióként férjét is elbocsátották, csak gyárak - köztük a Magyar Optikai Művek - színjátszócsoportjait vezethette. A nehéz helyzetben élő családot barátok, neves művészek (Bessenyei Ferenc, Váradi Hédi, Pécsi Sándor) segítették.

A részleges rehabilitáció után (1957-ben) Kecskemétre szerződhettek. Férjével tizennégy darabban lehettek alkotó társak. 1989-ben a Janika című darabban együtt szerepelhetett lányával, Udvaros Dorottyával.[15] A jutalomjáték huszonnyolc előadáson át tartott, utána örökre el kellett búcsúznia a színpadtól.

Udvaros Dorottya két szerepben is átélhette édesanyja sorsát. Először Bacsó Péter, Te rongyos élet című filmjében alakíthatta egy internált színésznő szerepét. Két évtizeddel később Bartis Attila, Anyám, Kleopátra![16] című darabjában, egy a világtól elvonuló, depresszióban szenvedő, mellőzött művész tragédiája; dokumentum és nem fikció erejével idézte Dévay Camilla életének utolsó másfél évtizedét. A szerző nem ismerte a művésznő históriáját, kálváriáját...

Színházi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 61. Ugyanitt kilenc színházi fotón is látható.[17]

A táblázat oszlop szinten rendezhető!

Szerző A darab címe-szerep
A bemutató dátuma
S z í n h á z Rendező
Gribojedov Az ész bajjal jár - Natalia Goricsev 1947. május 30. Nemzeti Színház Both Béla
Huszka Jenő Mária főhadnagy - Mária 1957. január 31. Békés-megyei Jókai Színház[18] Gáti Sándor
Dihovicsnij Nászutazás - Nasztyenka 1957. szeptember 21. Kecskeméti Katona József Színház Bende Miklós
Shakespeare Othello - Blanca 1957. november 22. Kecskeméti Katona József Színház Németh Antal
Magellhaes Párizsi cukrászda - Jacqueline 1957. december 18. Kecskeméti Katona József Színház Kalmár Tibor
John Colton Eső - Sadie Thompson 1958. január 18. Kecskeméti Katona József Színház Németh Antal
Arany János
(Hollós Korvin Lajos)
Pázmán lovag - Ildikó 1958. február 28. Kecskeméti Katona József Színház Gyökössy Zsolt
Móricz Zsigmond Úri muri - Rédey Eszter 1958. október 1. Kecskeméti Katona József Színház Németh Antal
Schiller Stuart Mária - címszerep 1959. február 13. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Shakespeare Szentivánéji álom - Titánia 1959. április 23. Kecskeméti Katona József Színház Németh Antal
Darvas József Kormos ég - Klári 1959. október 31. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Max Frisch És a holtak újra énekelnek - Mária 1959. december 4. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Ábrahám Pál Bál a Savoyban - La Tangolita 1960. január 29. Kecskeméti Katona József Színház Deák István
Csehov Három nővér - Mása 1960. február 26. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Victor Hugo A királyasszony lovagja -
Neuburgi Mária királyné
1960. október 7. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Gorkij Az utolsó nemzedék - Nagyezsda 1960. november 7. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Katona József Bánk bán - Melinda 1961. október 27. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Szimonov A negyedik - Ő 1961. december 8. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Shakespeare Rómeó és Júlia - Júlia 1962. február 23. Kecskeméti Katona József Színház Lovas Edit
Tamási Áron Boldog nyárfalevél - Júlia 1963. január 11. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Molnár Ferenc Olympia - címszerep 1963. február 27. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Brecht Koldusopera - Kocsma Jenny 1963. május 3. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Dobozy Imre Holnap folytatjuk - Mária 1963. május 17. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde - Éj 1963. október 18. Kecskeméti Katona József Színház Lovas Edit
Priestley Mr. Kettle és Mrs. Moon botrányos esete -
Delia Moon
1963. december 6. Kecskeméti Katona József Színház Lovas Edit
Dunai Ferenc A nadrág - Berta 1963. december 31. Kecskeméti Katona József Színház Pétervári István
Tabi László Most majd elválik - Márta 1964. március 20. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Remenyik Zsigmond Saroküzlet - June 1965. január 15. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Broszkiewicz Botrány Hellbergben - Hilde Diederich 1965. február 19. Kecskeméti Katona József Színház Pétervári István
Mesterházi Lajos Pesti emberek - Mónika 1965. április 2. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Miller Salemi boszorkányok - Elisabeth Proctor 1965. április 30. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Shakespeare Sok hűhó semmiért - Beatrice 1966. január 7. Kecskeméti Katona József Színház Pétervári István
Tennessee Williams A vágy villamosa - Blanche 1966. március 25. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Kristóf Károly Vörös posztó - Susanne 1966. május 13. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Romain Rolland A szerelem és a halál játéka - Sophie de Courvoisier 1966. szeptember 16. Kecskeméti Katona József Színház Margitta Gábor
Szophoklész Élektra - címszerep 1966. október 27. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Móricz Virág Boszorkány - Báthory Anna 1966. december 2. Kecskeméti Katona József Színház Turián György
Raffai Sarolta Egyszál magam - Anna 1967. december 8. Kecskeméti Katona József Színház Pethes György
Miller Bűnbeesés után - Maggie 1968. március 1. Kecskeméti Katona József Színház Pethes György
Jókai Mór Aranyember - Athalia 1968. április 5. Kecskeméti Katona József Színház Margitta Gábor
Arisztophanész Lüszisztraté - címszerep 1968. december 27. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Raffai Sarolta Diplomások - Zsóka 1969. március 14. Kecskeméti Katona József Színház Pethes György
Shakespeare Macbeth - címszerep[19] 1970. január 30. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Tennessee Williams Az ifjuság édes madara - Alexandra Del Lago 1970. május 23. Kecskeméti Katona József Színház Pethes György
Euripidész Trójai nők - Helena 1970. július 25. Szegedi Szabadtéri Játékok Vámos László
Tennessee Williams Huszonhét fuvar gyapot - Clea 1970. november 20. Kecskeméti Katona József Színház Orbán Tibor
Fehér László - mesélő 1971. Ciróka Bábszínház Báron László
Max Frisch Ha egyszer Hotz úr dühbe gurul... 1971. január 16. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Ibsen Nóra - címszerep 1971. április 2. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Katona József Bánk Bán - Gertrudis 1971. október 14. Kecskeméti Katona József Színház Turián György
Gyárfás Miklós Dinasztia - Júlia 1972. április 14. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Tennessee Williams Orpheus alászáll - Lady Torrance 1972. november 24. Debreceni Csokonai Színház Ruszt József
Shakespeare III. Richárd - Erzsébet királyné 1973. február 23. Kecskeméti Katona József Színház Ruszt József
Dallos Szilvia Akvárium - Szántóné Vera 1973. május 12. Kecskeméti Katona József Színház Orbán Tibor
Németh László Villámfénynél - Anna 1973. október 5. Békés Megyei Jókai Színház Lovas Edit
Görgey GáborGádor Béla Részeg éjszaka - Zsizsi 1974. május 24. Békés Megyei Jókai Színház Balogh Géza
Juhász István Tíz közül kilenc - Balla Böske 1974. október 4. Békés Megyei Jókai Színház Orbán Tibor
Katona József Bánk Bán - Gertrudis 1975. január 10. Békés Megyei Jókai Színház Orbán Tibor
Schiller Ármány és szerelem - Lady Milford 1976. február 27. Békés Megyei Jókai Színház Udvaros Béla
Cocteau Rettenetes szülők - Leonie 1978. december 15. Kecskeméti Katona József Színház Galamb Sándor fh.
Békeffy István-
Stella Adorján
Janika - Mariska 1989. december 7. Játékszín Berényi Gábor

Filmszerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Síremléke a Farkasréti temetőben
20/2-1-850
  1. Neve három alakban ismert. A Színházi Adattárban ötven bemutató színlapján Dévay Camilla, kilenc bejegyzésen Dévay Kamilla szerepel. Az első, ebben a lexikonban rögzített bemutatóján - a Nemzeti Színházban 1947. szeptember 10-én bemutatott darabban- (Az ész bajjal jár) Dévai Kamilla olvasható a színlapon.
  2. Magyar színházművészeti lexikon
  3. Pontosításra szoruló információk. Részletesen lásd a vitalapon!
  4. Az előadás bemutatója, Both Béla rendezésében 1946. szeptember 27-én volt.
  5. A nyilas uralom alatt a főiskolán olyan növendékeket kerestek, akik gép- és gyorsírni is tudnak. A SAS behívó csak őt találta meg. Mit sem sejtve jelentkezett a rákospalotai parancsnokságon. Mint kiderült; kényszerítve, megfenyegetve a kínzásokkal teli kihallgatások jegyzőkönyveit kellett írnia. Erre nem volt képes. Ekkor színészi képességeit akarták hasznosítani. Egy cellába zárták -információ szerzés érdekében- egy fogvatartott nővel. A megbízatás szerencsés kimenettel zárult. A fogolynő, tanácsai alapján megszökött. Nem sokkal később ő is sikeres akciót hajtott végre, és egy Thököly úti házban bujkált a háború befejezéséig.
  6. Kende Sándor: Itt felejtett engem az Isten. (11. oldal, minimálisan szerkesztett idézet)
  7. Érdekes módon az "indexen" lévő színésznőért több vidéki színház is versengett. Kecskemétre csak azzal a feltétellel fogadta el az invitálást, ha férje is szerződést kap. Kérését teljesítették. A színház következő másfél évtizedének meghatározója lett a művész házaspár.
  8. 1958-ban - betegség miatt - Radványi Lászlót, Radó Vilmos váltotta az igazgatói székben.
  9. Bicskei Bertalan válogatott labdarúgó, szövetségi kapitány szülei.
  10. Szabó István például a Tűzoltó utca 25 című filmjének egyik fontos szerepére szerződtette. A forgatás megkezdése előtt egy nappal azonban megtiltották szerepeltetését.
  11. Gyermekként egy alkalommal Udvaros Dorottya statisztálhatott édesanyja mellett. (Szentivánéji álom, 1959)
  12. Az ötvenes években, szovjet mintára a Vígszínház neve.
  13. Szmokingban a barikádon. MNO-T. Németh László
  14. "Bétölteni reménységgel a világot..." Interjú Udvaros Bélával. Hegyvidék 2011. június 21.
  15. A Magyar Televízió többször megismételt színházi felvételén, az anya szerepét már Szabó Éva alakította.
  16. Az előadást, a Nemzeti Színházban Garas Dezső rendezte. A bemutató időpontja: 2003. február 28. A színpadi változat a szerző A nyugalom című regényéből készült. Ezzel a címmel Alföldi Róbert filmes adaptációt is készített.
  17. 2011. augusztus 3.-i lekérdezés.
  18. Később: Békéscsabai Jókai Színház
  19. Szerepkettőzés, Parragi Máriával
  20. Forrás: IMDB Adatbázis

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dévay Camilla témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]