Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Botulitisz/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

SZEGEDI FOGADALMI TEMPLOM SZÓCIKK ÁTDOLGOZÁSA

[szerkesztés]
Ez a szócikk a szegedi fogadalmi templomról szól. Hasonló címmel lásd még: Fogadalmi templom (egyértelműsítő lap).
Fogadalmi templom
12498. számú műemlék
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeSzeged-Csanádi
EgyházközségSzeged-Belvárosi római katolikus plébánia
NévadójaMagyarok Nagyasszonya
Püspök(ök)Kiss-Rigó László
Pap(ok)Kondé Lajos
Építési adatok
Építése1913–1930
Stílusneoromán
TervezőjeSchulek Frigyes
Foerk Ernő
Felszentelés1930. október 24.
Alapadatok
Befogadóképesség5000 fő
Hosszúság80,8 m
Magasság53,6 m
Szélesség51 m
Torony2
Magassága81 m
Elérhetőség
Település6720 Szeged
HelyDóm tér 15.
Elhelyezkedése
Fogadalmi templom (Szeged belvárosa)
Fogadalmi templom
Fogadalmi templom
Pozíció Szeged belvárosa térképén
é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″46.248889°N 20.149167°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″46.248889°N 20.149167°E
A Fogadalmi templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fogadalmi templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Fogadalmi templom (hivatalosan Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, másik közismert nevén Szegedi dóm) neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, tornyainak 81 méteres magasságával az ország 5. legmagasabb temploma, a város arculatának egyik meghatározó épülete. Ez Magyarország egyetlen 20. században épült római katolikus székesegyháza.

Története

[szerkesztés]

A korábbi templomok

[szerkesztés]

A mai Fogadalmi templom helye már az Árpád-kor óta hasonló szerepet töltött be. Az itt álló első, román stílusú templom legkorábbi említése 1199-ből származik, ezt az épületet az évszázadok során számos alkalommal bővítették és építették át, ekkor kapott gótikus jegyeket is, viszont a török uralom idején elpusztult.[1]

A dóm közvetlen elődjének tekinthető Szent Demeter-templom 1725 és 1749 között nyerte el végleges barokk formáját, de az oldalfalainál megmaradtak a gótikus eredetű támpillérek is. Szentélye mellett emelkedett hagymasisakos harangtornya, amelynek alsóbb szintjeibe falazták be a mai Dömötör-tornyot. A templomhoz kétoldalt a piarista rendház és a Palánk városrész plébánia épületei csatlakoztak, míg a délnyugati irányba néző homlokzata az akkor még háromszög alaprajzú térre nyílt. A templom körüli területeket az 1750-es évekig használták temetőként, ezt a funkcióját Mária Terézia 1777-es rendelete szüntette meg, amely a birodalom egész területén kötelezte a temetők településeken kívülre helyezését.[2]

A nagy árvíz és utóhatása

[szerkesztés]

Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Szent Demeter-templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát.

Tervpályázatok és a végleges tervek

[szerkesztés]

Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-bazilika mintájára, a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami lényegesen olcsóbb is volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városvezetés.

Építési munkálatok a kezdetektől az első világháborúig

[szerkesztés]

A templom alapkövét és a bele rejtett pergamenre írt alapokmányt ünnepélyes keretek között 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az első világháború által megszakított munkálatokat csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanazon év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter-templomban, majd celebrálta ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belsőépítészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én szentelték fel a dómot a Csanádi egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.[3] Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, valamint mintegy 30 000 ember jelenlétében szentelték föl a templomot, amely kezdettől fogva a csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi egyházmegye székesegyháza.[4][5]

A katedrális a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma, amelynek méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929–1932 között épültek, szintén dekoratív téglaarchitektúrával.[6]

Az építkezés újraindulása

[szerkesztés]

Az első világháborút követő zavaros időszakban Szeged 1918 és 1920 között francia, Újszeged pedig szerb megszállás alatt állt, így nem volt reális a templom építésének folytatása. A trianoni békeszerződés után ráadásul a város vonzáskörzetének jelentős része két szomszédos államoz került, viszont hamarosan átvette az elcsatolt nagyvárosok, pl. Arad, Temesvár és Szabadka szerepét. Ekkortól ismét fontossá vált az épület befejezése, így 1921-ben újjáalakult a Fogadalmi Templom Bizottság, és fölkereste Foerk Ernőt a munkálatok vezetésére. A templomépítés kiemelt jelentőségét akkor nyerte el, amikor 1923-ban Glattfelder Gyula csanádi püspököt kiutasították az addigi székhelyének számító Temesvárról, és így a püspökség székhelyét Szegedre helyezte át. Ezekben a munkálatokban két jelentős támogató állt mellé, Somogyi Szilveszter polgármester és Klebelsberg Kuno miniszter. A püspök költözésével az épülő városi plébániatemplomból leendő székesegyház lett, így a munkálatok jelentősége megnőtt. Az épület teljes elkészültéig a székesegyház szerepét ideiglenesen a Szent Rókus-templom látta el.[7]

1923 áprilisában végül újraindultak a munkálatok Foerk Ernő, Petrovácz Gyula és Ottovay István vezetésével. Az első világháborúig felhúzott falak magasságát a tornyokon kőcsíkokkal jelölték meg, melyek egyúttal a háború áldozatainak is emléket állítanak. A kősávba a Szózat idézetét faragták bele: „Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiában onta vért 1914-1918.” A helyiek már csak a kifaragott és beépített felirat láttán vették észre, hogy az egy betűvel eltér az a Szózat hivatalos szövegétől, mivel ott a hiába szóalak szerepel a hiában helyett, és ez komoly vitát okozott a városban.[8] Végül Szeged egyik jelentős személyisége, Móra Ferenc döntötte el a vitát, és a feliratot ebben a formában hagyták meg. Ezt azzal indokolta, hogy ugyan nem ez a helyes forma, ám korábban tévesen a hiában változatú szöveg terjedt el az országban, így ez is hitelesnek tekinthető.[9] Emellett az építkezés folytatásához némiképpen eltérő téglákat használtak, így a tornyokon elkülöníthető a világháború előtt és után felépített falazat.[10]

A munkálatok ezután jelentősen felgyorsultak, 1923. szeptember 16-án tartották a bokrétaünnepélyt, októberre pedig elkészült a főhajó és a szentély falazata, és megkezdődött a fedélszék építése is. Az elkészült kupola keresztjét 1924. augusztus 30-án helyezték fel. A Szent Kereszt-oltárt 1924. december 25-ére fejezték be, innentől megkezdődhetett a még félkész épület liturgikus hasznosítása. Aznap karácsonykor mutatták be az utolsó szentmisét a régi és már félig elbontott Szent Demeter-templomban, s ugyanazon a napon celebrálta Glattfelder Gyula az első szentmisét az új dómban.

A Dömötör-torony feltárása

[szerkesztés]

1925-ben az építkezésekkel párhuzamosan megkezdték a Szent Demeter-templom végleges bontását. A munkálatok megkezdése előtt Móra Ferenc, a városi múzeumigazgatója kérvényezte, hogy a bontási folyamatokat a múzeum részéről Cs. Sebestyén Károly régész felügyelhesse. A megmaradt fél templomhajó boltozatait és falait dinamittal robbantották fel. Eredetileg a torony esetében is ezta módszert alkalmazták volna, de Cs. Sebestyén Károly kérésére és az akkor még ott álló közeli házsor biztonsága miatt megváltoztatták a terveket, és és kézi erővel álltak neki. A csákánnyal végzett bontási munkálatok közben figyelt fel a régész a torony belsejében kirajzolódó nyolcszög alakú formára, erről értesítette a Műemlékek Országos Bizottságát, és megkezdte a feltárást, ám eddigre a 3-ból az egyik szintet lebontották a munkások. Eleinte a megmaradt csonkot tévesen 16. századi minaretként azonosította a helyi sajtó, végül a kibontás során feltáruló román kori torony korát a 12. század végére, 13. század elejére datálták. Később ezt a 11. század első felére, legkésőbbi időpontként az 1050 körüli időre módosították a más magyarországi középkori téglákkal való összehasonlítás, valamint a pannonhalmi- és tihanyi bencés apátságok templomainak hasonló formájú szentélyei alapján.[11]

A barokk épületből kiszabadított torony váratlanul érte az építkezést, és régészeti feltárását is csak gyorsan végezték el, a talapzatait mindössze 3 méteres mélységig tárták fel. A torony közben műemléki védettséget kapott, és megtiltották a további bontási munkálatokat. Az épület leendő sorsa megosztotta a közvéleményt: sokan a teljes elbontás befejezése mellett álltak ki, míg szintén jelentős tábora volt a tornyot megmenteni szándékozóknak is. Utóbbiak közé tartozott Juhász Gyula, aki országosan is kiállt a legrégebbi szegedi épület megmentéséért.[12] Felmerült az épület odébb költöztetése is, ám az inflációval sújtott időben a költség az egymilliárd koronát is elérte volna, így elálltak ettől a tervtől. Ezzel szemben a kutatással megbízott szegedi iskolaigazgató és művészettörténész, Czimer Károly a teljes bontás mellett állt ki, mivel szerinte nem különösebben értékes a lelet, és 3 oldalról elég lefényképezni az utókor számára. Ezzel a véleménnyel Foerk Ernő sem értett egyet, szerinte a 15 méteres torony nem rontaná el a leendő dóm összhatását, és nem zavarná a 83 méteres tornyokra való rálátást. Végül az épület megmentése mellett döntöttek, és a restaurálást a szomszédos Dóm tér építésével foglalkozó Rerrich Béla végezte el. Visszaépítették a lebontott szintet is, és a kis toronyúj funkciót kapott: a leendő templom keresztelőkápolnája lett.[13]

A 20. századi átépítések

[szerkesztés]

A székesegyház külseje

[szerkesztés]

Főhomlokzat és főbejárat

[szerkesztés]

A felső-olaszországi neoromán stílusú, késő eklektikus templom főhomlokzati timpanonjának csúcsán egy angyalok által közrefogott görög kereszt látható, szárain a 4 evangélista jelképeivel.[14] Alatta 13 darab lépcsőzetesen elhelyezett fülke található, melyeket faragott kőoszlopok tartanak. Fölülről a 3. oszlopok helyén mindkét oldalon egy-egy figura található, a két koronás alak a pápaság és a királyság jelképe. A kereszt alatt helyezkedik el a nagy rózsaablak, tőle jobbra és balra a magyar címer két mezője. A homlokzat közepén aranyozott mozaikháttér előtt, márványbaldachin alatt áll a templom patrónusának, a Magyarok Nagyasszonyának márványszobra, amely Tóth István szobrászművész munkája. A szobrot két oldalról a tizenkét apostol 6-6 mozaikportréja fogja körül, melyeket Márton Ferenc tervei alapján Zsellér Imre mozaikművész készített. A képsorozat két végét az alfa és az ómega, a görög ábécé első és utolsó betűjének faragványa zárja le.

A főhomlokzat bejárata hármas tagolású, egy középen elhelyezkedő főbejáratból és az azt két oldalról közrefogó két oldalbejáratból áll. A főbejárat homlokzati síkból előreugró, mértani és növényi díszítményekkel borított baldachinjának oszlopait egy-egy oroszlánszobor tartja. A figurák első lábaik között a magyar koronát és a pápai tiarát tartják, ezzel jelképezve a világi és az egyházi hatalmat.

A főkapu két vörösréz borítású szárnyát 12-12 darab ószövetségi és újszövetségi jelenetet ábrázoló dombormű díszíti. Az eredeti kaput cserélni kellett, mivel 2007. december 27-én éjjel ismeretlen tettes felgyújtotta a kapu elé felállított betlehemet.[15] A tűz súlyosan megrongálta a díszkaput és a baldachin oszlopait, valamint beszennyezte a fehér kőalkotásokat. A kár meghaladta a tízmillió forintot.[16] Az új kapu domborműveit Kovács Jenő készítette el, míg a környező sérült kőfaragványokat Szigeti Márton javította ki. Ünnepélyes átadására és megszentelésére 2009. január 10-én került sor.[17]

A főbejárat előtt jobb oldalon Szent Gellért fehérmárványból faragott szobra áll, a vele szemben a bal oldalon pedig Kapisztrán Szent János alakja található, ezek szintén Tóth István alkotásai. A két szélső bejárattól jobbra és balra elhelyezkedő Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló szobrokat Dávid István készítette. A főkaput hármas oszlop koszorúzza, felette annak a genezáreti-tavi jelenetnek az ábrázolása látható, amikor Jézus lecsendesítette a háborgó tengert.

A bal oldali oldalbejárat torony felőli részén található a főépítész, Foerk Ernő domborműve, amely Danó Károly alkotása.[18] A nevet és titulust latinul föltüntető (ARCH. PROF. ERNEST FOERK MAGIST EDIFIC HVIVSFVIT) dombormű közepén található az építész portréja, valamint alatta a monogramjából kialakított mesterjegye.[19] Az alkotást már a maga idejében is kritikával fogadta a közvélemény.[20]

Tornyok és a kupola

[szerkesztés]

A székesegyház belseje

[szerkesztés]

Szentély

[szerkesztés]

A főoltár és a baldachin

[szerkesztés]

Mellékoltárok

[szerkesztés]

A dóm kereszthajóit egy-egy félkörív zárja le, melyekben nagy méretű mellékoltárok állnak.

A templom nyugati oldalán álló Szent Gellért-oltárt 1930-ban a főépítész Foerk Ernő elgondolása alapján a kor közkedvelt oltárépítője és szobrásza, Krasznai Lajos tervezte és készítette fehér ruskicai márványból.[21] Az oltár középső fülkéjében az egyházmegye első püspökének, Szent Gellértnek és az általa tanított Szent Imrének a szobra áll. A bal oldalon Szent István király, míg a jobb oldalon Boldog Gizella királyné egész alakos szobra lett elhelyezve. A szobrok fölött a pápai tiara és a Szent Korona alakját is megidéző kis méretű kupolák magasodnak, melyeket a gótikus fülkékre hasonlító boltív és oszlopfőkkel díszített oszlopok tartanak. A fő- és mellékalakokat 3-3 kevésbé díszes félköríves boltív és egyszerűbb oszlopok választják el. Az oldalsó szobrok alatt a Szent Imre életéből vett jeleneteket ábrázoló domborművek láthatók, ezek azokat a jeleneteket örökítik meg, amikor Szent Imre átveszi apja intelmeit, illetve a legenda szerint hét csókkal köszönti a szent életű Mórt.[22] A tabernákulumot két angyal alakja fogja közre. A főoltár és a szentély átépítésével Szent Gellért ereklyéit ide helyezték át, és a mai napig itt őrzik azokat.[23]

Kupola

[szerkesztés]

Főhajó

[szerkesztés]

Kápolnák

[szerkesztés]

Karzat

[szerkesztés]

Egyéb szobrok

[szerkesztés]

Fadrusz-feszület

[szerkesztés]

Klebelsberg Kuno síremléke

[szerkesztés]

Ablakok

[szerkesztés]

A templom üvegművészeti alkotásainak többsége Zsellér Imre műve, viszont a kiemelt jelentőségű ablakokat Róth Miksa tervezte, köztük a Szent Gellért-oltár feletti Jézus Szíve-rózsaablakot. Az ablak az 1920-as évek végén készült festett, ólmozott üvegből. A rózsaablak közepén látható Krisztus alakját színes rozetták veszik körül, amelyekben a szívre utaló vörös szín dominál. Szintén Róth Miksa műhelyében készült a Szent Antal-oltár ólomüvegablaka, amely a névadó szentet ábrázolja. A dóm legimpozánsabb üvegművészeti munkái a szentélyben találhatók: az ornamentális lőrésszerű ablakok alatt áll Kapisztrán Szent János és Szent Péter apostol alakja egy-egy félköríves tetejű ablakban, melyet sötét színekből álló neoromán stílusú keretezés fog körül. A Foerk Ernő és Róth Miksa közötti eredeti levelezés is fennmaradt, amely a megrendelt kompozíciók felsorolását részletesen tartalmazza.[24]

Altemplom és látogatóközpont

[szerkesztés]
Bővebben: Szegedi Dóm Látogatóközpont

Orgona

[szerkesztés]

Harangok

[szerkesztés]
Bővebben: A szegedi Fogadalmi templom harangjai

Szent Gellért-harang / Hősök harangja

[szerkesztés]

A keleti (jobb) toronyban található, 8540 kilogrammos harang alsó átmérője 245,2 cm, alaphangja F0. Magyarország 2. legnagyobb harangja 1927-ben készítette Fritz Wilhelm Rincker, a budapesti Ecclesia Harangművek mestere, viszont a szükséges technológiai feltételek miatt az öntést a németországi Sinnben végezték. Egészen 1990-ig, a budapesti Szent István-bazilika nagyharangjának megöntéséig ez volt Magyarország legnagyobb harangja, ma tömeg szerint csak a második legnagyobb, viszont alsó átmérője 5 cm-rel meghaladja a budapestiét, és alaphangja is fél hanggal mélyebb annál. Érdekessége, hogy a füles koronás felfüggesztéséből hiányzik az egyik fül.[25] Harangnyelvét 2003-ban cserélte ki a passaui Perner harangöntöde a mostanira, amely 450 kg-os, és ellensúlyával álfelülütősen szólaltatja meg a haragot. A korábbi 500 kg-os nyelv ma is ott van a toronyban, a födémet átfúrva engedték le az egyel lejjebbi szintre. A Hősök harangja évente egy alkalommal szólal meg: a szegedi nagy árvíz évfordulóján, március 12-én 14 órakor, de az 5-tel osztható évfordulóin éjjel 2-kor szólal meg a többi haranggal együtt.[26]

Szent Imre-harang / Püspökharang

[szerkesztés]

A nyugati (bal) toronyban található, 2670 kilogrammos, alsó átmérője 165,2 cm. 1927-ben készült F.W. Rincker öntödéjében, Sinnben. A püspök által celebrált szentmisék alkalmával szólal csak meg, illetve az egész órákat üti. A két nagyharang érdekessége, hogy füles koronás felfüggesztést kaptak, s azokat a későbbiek során is meghagyták.

Magyarok Nagyasszonya-harang

[szerkesztés]

A nyugati (bal) toronyban található, 1000 kilogrammos, alsó átmérője 120 cm. 1996-ban készült Gombos Lajos öntödéjében, Őrbottyánban. A korábbi harang a templom legrégebbi harangja volt, a Dóm megépülte előtt a Szent Dömötör-templomban szolgált, onnan hozták át. Koronája tárcsás, vállán (felső pártázat) koszorúba foglalt angyalfejek láthatóak, az alsón pedig a harangöntőre, illetve a Szlezák-harangokra jellemzően gyümölcskosár és koszorút a szájában tartó madár váltakozik. A harang a negyedeket üti, illetve vasárnapi és ünnepi szentmisék alkalmával szólal meg.

Szent Teréz-harang

[szerkesztés]

A nyugati (bal) toronyban található, 580 kilogrammos, alsó átmérője 98 cm. 2003-ban készült Rudolf Perner öntödéjében, Passauban. A harang öntésével egy időben a Perner cég felújította a Fogadalmi templom többi harangját is, mindegyik új nyelvet kapott, és nyelvingás (álfelülütős) lengetésre szerelték át őket.[27]

Lélekharang

[szerkesztés]

A nyugati (bal) toronyban található, 250 kilogrammos, alsó átmérője 74 cm. 1921-ben készült August Rincker öntödéjében, Sinnben. Az esti harangszó után, illetve szentmisék kezdetekor szólal meg. A hétköznapi szentmisékre a Dóm két legkisebb harangja hív.

A templomban további 2 harang található. Az egyik egy Perner cég által öntött 50 kg-os harang, amelyet a templomnak adományoztak, a másik pedig az eredeti, 400 kg-os megrepedt Szent Teréz harang, amely a bejárattól jobbra, az oldalhajó végén lett kiállítva.

Szám Név Kép Audio Öntési év Öntöde, helyszíne Átmérő

(cm)

Tömeg

(kg)

Hangzása

(A0= 435 Hz)

Torony
1 Szent Gellért-harang (Hősök harangja) 1927 F.W. Rincker, Sinn 245,2 cm 8.540 kg F0 Keleti
2 Szent Imre-harang (Püspökharang) 1927 F.W. Rincker, Sinn 165,2 cm 2.670 kg C1 Nyugati
3 Magyarok Nagyasszonya-harang 1996 Gombos Lajos, Őrbottyán 120 cm 1.020 kg F1 Nyugati
4 Szent Teréz-harang 2003 Rudolf Perner, Passau 98 cm 580 kg Asz1 Nyugati
5 Lélekharang 1921 August Rincker, Sinn 74 cm 250 kg C2 Nyugati

A székesegyház környezete

[szerkesztés]

Dóm tér

[szerkesztés]
Bővebben: Dóm tér (Szeged)

Szobrok a dóm kertjében

[szerkesztés]
Kép Név Alkotó Felállítás ideje Minek állít emléket
Magyar pieta 1956 Tóbiás Klára 2006. október 15. Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére[28]
Katyń-emlékkereszt - 2010. szeptember 17. A katyńi vérengzés áldozatainak emlékére
Kereszteskő (kacskar) Rafajel Szargszjan 2013. április 20. Az örmény népirtás áldozatainak emlékműve[29]
Egy csónakban Kovács Jenő 2014. július 17. A Szegedi Zsidó Hitközség áldozatainak emlékére[30]
A Gulagra elhurcolt áldozatok emlékműve Kovács Jenő 2016. november 25. A Gulag áldozatainak emlékére
Nagy Ukrajnai Éhínség emlékműve Bogdan Korzs

Kolodko Mihály

2018. november 16. A holodomor áldozatainak emlékére[31]
Hortobágyra deportált családok emlékműve Návay Sándor 2021. október 30. A hortobágyi kényszermunkatáborokba deportáltak emlékére[32]

Érdekességek

[szerkesztés]
  • A Fogadalmi Templom rendelkezik Magyarország legnagyobb toronyórájával. Az óralapok 4,3 méter átmérőjűek, az óra mutatói pedig 2,7 és 2,1 méteresek. A számok a számlapon 0,7 méteresek.[33]
  • A dómban található Fadrusz János szobrászművész első jelentősebb munkája, az 1891-ben készült Krisztus a keresztfán, más néven Fadrusz-feszület. A szobor az 1900-as párizsi világkiállításon Grand-Prix díjat nyert. A neves szegedi író, Móra Ferenc szerint: „Modell híján Fadrusz János magát köttette fel a feszületre, s a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz feszület.” [34][35]
  • A dóm főorgonája 1928-30 között épült a pécsi Angster József és Fia Orgonagyárban, majd rá egy évre készült el a karorgona, melynek sípjai a szentély két oldalán helyezkednek el. 1932-re megoldották, hogy a karorgona a karzaton elhelyezett játszóasztaltól is megszólaltatható legyen, az így elkészült, 9040 síppal rendelkező hangszer lett több évtizeden át Magyarország legnagyobb orgonája, illetve elkészültekor egész Európában is a harmadik legnagyobb volt.[36]
  • Az első világháborúnak emléket állító feliratban hibásan szerepel a Szózatból vett idézet: „Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiában onta vért 1914-1918.” Az egy betűs eltérés már a kifaragás után tűnt csak fel, és komoly vitákat okozott.[8] Végül Móra Ferenc javaslatára meghagyták, mivel ugyan nem ez a helyes forma, ám korábban (tévesen) a hiában változatú szöveg terjedt el az országban. Az elírás témája már évtizedek óta foglalkoztatja a helyieket és a sajtót is.[9]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A szegedi Szent Demeter-plébániatemplom (magyar nyelven). Pazirik Kft.. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  2. ↑ MNLadmin10620: Temetőrendezési és temetkezési előírások a 18. századból (magyar nyelven). Magyar Nemzeti Levéltár, 2021. december 17. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  3. ↑ Szeged-Belvárosi R. K. Plébánia - rólunk, templom. www.fogadalmitemplom.hu. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  4. ↑ Szegedi Dóm (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  5. ↑ Viktor, Nikolényi Gábor: Múltidéző 21. rész: A szegedi dóm története (magyar nyelven). Szeged Ma, 2018. december 27. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  6. ↑ Déry Attila–Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000 ISBN 9630034905 Dóm tér, 190. o.
  7. ↑ István, Zombori: Az első szegedi püspök (magyar nyelven). Orszagut.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  8. ↑ a b Rosszul vésték fel a Szózat két sorát a szegedi dóm homlokzatára? (magyar nyelven). 24.hu, 2016. január 5. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  9. ↑ a b DELMAGYAR - 90 éve szentelték fel a szegedi dómot – Így nyerte el mai pompáját (magyar nyelven). DELMAGYAR - 90 éve szentelték fel a szegedi dómot – Így nyerte el mai pompáját, 2020. október 22. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  10. ↑ Kilencvenéves a szegedi dóm (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  11. ↑ Szeged Panoráma: A Dömötör-torony. Szeged Panoráma, 2014. július 30. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
  12. ↑ Randevú nagy idők tanújával – A Szegedi Dóm Látogatóközpontban jártunk (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
  13. ↑ Judit, Farkas: DELMAGYAR - A megmenekült Dömötör-torony (magyar nyelven). DELMAGYAR - A megmenekült Dömötör-torony, 2020. szeptember 1. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
  14. ↑ Tamás, Pál: "Kereszt angyalokkal" – Köztérkép (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  15. ↑ MTI: Nem magától gyulladt ki a szegedi betlehem (magyar nyelven). ORIGO, 2007. december 29. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  16. ↑ Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  17. ↑ Megáldották a szegedi Dóm felújított főkapuját (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2009. január 11. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  18. ↑ Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  19. ↑ Tamás, Pál: Foerk Ernő domborműve (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  20. ↑ Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  21. ↑ Fogadalmi templom. www.krasznailajos.hu. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  22. ↑ Tamás, Pál: Szent Gellért-oltár (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  23. ↑ Hegedűs, Szabolcs (2002. január 19.). „Szegeden is őrzik ereklyéit - Visszahozták Magyarországra Szent Gellért újabb csontmaradványait”. Délmagyarország.  
  24. ↑ Középületek Public Buildings - PDF Free Download. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  25. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) :0 nevű lábjegyzeteknek
  26. ↑ Ferenc, Pál: Zúgtak a dóm harangjai az 1879-es nagyárvíz emlékére (angol nyelven). Szeged.hu. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  27. ↑ „Megáldották a szegedi dóm új harangját”, Magyar Nemzet, 2003. április 6. 
  28. ↑ Tamás, Pál: Magyar Pieta 1956 (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  29. ↑ Tamás, Pál: Kereszteskő (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  30. ↑ Holokauszt-emlékművet avattak a szegedi Dóm melletti parkban (hu-HU nyelven). hirado.hu. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  31. ↑ Tamás, Pál: Holodomor emlékmű (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  32. ↑ Tamás, Pál: Hortobágyra deportált családok emlékműve (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  33. ↑ Megosztom, 2010 04 23 12:41: 80 éves a Dóm tér: tények és érdekességek - Tudta? | DÉLMAGYAR Szeged, Szeged és környéke (magyar nyelven). DÉLMAGYAR. (Hozzáférés: 2020. november 9.)
  34. ↑ Tamás, Pál: Krisztus a keresztfán (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  35. ↑ Fogadalmi templom (hu-HU nyelven). Szeged Tourinform, 2015. december 15. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  36. ↑ Laza: Fogadalmi templom - Dóm, Szeged | Vallás | Épületek (hu-HU nyelven). Kitervezte.hu. (Hozzáférés: 2020. november 9.)

Források

[szerkesztés]
  • Hadik András: Szeged : Fogadalmi templom (Ser. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára, 217.) Budapest, Kartográfiai Vállalat, 1988, [16] o. ISBN 9635555466
  • Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000, 759 o. ill. ISBN 9637193286 Fogadalmi templomról, 373-375. o.
  • Somorjai Ferenc: Szeged. (Panoráma sorozat: magyar városok) Budapest, 2002, 325 o. ill. ISBN 9632438604 A Fogadalmi templomról, 81-87. o.
  • Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2003, 178 o. ill. ISBN 9639416495 Fogadalmi templomról, 136-140. o.
  • Horváth Gábor: A magyar katolicizmus reménységei. Egy korszak szimbóluma: a szegedi székesegyház és Dóm tér üzenete. Szeged, 2021. ISBN 9786156112101

Hivatalos oldalak

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Hasznos linkek

[szerkesztés]

http://acta.bibl.u-szeged.hu/70/1/dolgozatok_1927_188-206.pdf

http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2021/07/16/kiss-norbert-barokk-toredekek-a-szent-demeter-plebaniatemplom-tortenetebol/

https://szegedpanorama.blogspot.com/2013/10/emberi-maradvanyokat-rejt-szegedi.html

https://szegedpanorama.blogspot.com/2011/11/fogadalmi-templom-fogadalomtol.html

https://szegedpanorama.blogspot.com/2011/11/fogadalmi-templom.html

https://szegedpanorama.blogspot.com/2011/11/szegedi-fogadalmi-templom-tervpalyazat.html

https://szegedpanorama.blogspot.com/2011/11/szegedi-fogadalmi-templom-17-ev.html

https://szegedpanorama.blogspot.com/2011/11/szegedi-fogadalmi-templom-foerk-erno.html

https://www.delmagyar.hu/helyi-kultura/2020/10/90-eve-szenteltek-fel-a-szegedi-domot

https://epa.oszk.hu/04200/04291/00025/pdf/EPA04291_deliberationes_2020_1_174-189.pdf

https://epiteszforum.hu/kozonsegvonzo-kozossegepito-a-szegedi-dom

https://zarterkely.hu/posts/3734_dom/

https://www.academia.edu/89163770/A_szegedi_D%C3%B3m_%C3%A9s_a_t%C3%A9r_fogadalmi_szimbolik%C3%A1ja?uc-sb-sw=99847885

https://magyarepitok.hu/kivul-belul-megujult-szegedi-dom

https://lexikon.katolikus.hu/S/Szegedi%20D%C3%B3m.html

https://epa.oszk.hu/04200/04291/00020/pdf/EPA04291_deliberationes_2017_2_033-102.pdf

https://epa.oszk.hu/04200/04291/00025/pdf/EPA04291_deliberationes_2020_1_075-084.pdf

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_varosa/pages/007_korunk.htm

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Botulitisz/próbalap&oldid=27401035”