Zsellér Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsellér Imre
Született 1878. május 8.
Budapest
Elhunyt1959. szeptember 8.
Tata (81 évesen)
Nemzetisége magyar
Házastársa Reinich Alojzia
Foglalkozása üvegfestő, mozaikművész

Zsellér Imre (Budapest, 1878. május 8.Tata, 1959. szeptember 8.) mozaik- és üvegfestő művész.

Élete[szerkesztés]

1878-ban született Budapesten. Róth Miksa műhelyében tanult. 1903-ban saját műhelyt nyitott. 1908-ban feleségül vette Reinich Alojziát. Egy balul kiütött képviselő-választási ügy miatt 1935-ben bírósági perbe fogták, választójogát felfüggesztették. Utolsó éveiben Tatán élt. Sírhelye az Almási úti temetőben van. (Sajnos nem védett a sír.)

Munkássága[szerkesztés]

Zsellér Imre számos középület és több mint száz templom üvegablakainak megalkotója. Magyarország legnagyobb üvegablak-együttesének elkészítése is az ő nevéhez fűződik (Vakok Állami Intézete, Nádor terem). Mozaikművészként is jelentős műveket alkotott. Közép-Európa legnagyobb mozaikját készítette el 1917-ben a zugligeti Szent Család-plébániatemplom részére. 

Budapesten kívül a kalocsai érsekségén dolgozott a legtöbbet Petrovácz Gyula mellett, aki 25 éven át volt az érsek főépítésze. Az egyházmegyében ezen évek alatt épült vagy felújított templomokba szinte kivétel nélkül Zsellér Imre készítette az ablakokat.

A második világháború végén számos alkotása komoly sérülést szenvedett. (Például: Budapest, herminamezői Szentlélek-plébániatemplom, pilisvörösvári Nagyboldogasszony-plébániatemplom, pilisszentiváni templom stb.) Kijavításukban részt vett a rokona, Zsellér László által vezetett Üvegfestők Kisipari Termelő Szövetkezete.

Ismertebb művei[szerkesztés]

Oltárkép a Zugligeti Szent Család-plébániatemplomban

Mozaikok[szerkesztés]

Üvegablakok[szerkesztés]

Díszüveg ablak a Zugligeti Szent Család-plébániatemplomban
  • 1905. Bácsalmás, Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom
  • 1909. Gara, Szent László király templom
  • 1909. Jánoshalma, Szent Anna r. k. templom
  • 1911. Bácsszentgyörgy, Szentolvasó Királynéja templom
  • 1910-es évek Jánoshalma, Szent Anna-templom
  • 1910-es évek Ada, Szentháromság-templom
  • 1912. Kalocsa, főszékesegyház
  • 1913. Bezdán, Szent Simon és Júdás Tádé apostol r. k. templom
  • 1917. Budapest, zugligeti Szent Család-plébániatemplom;
  • 1920. Budapest, Hermina-kápolna
  • 1920-as évek Császártöltés, Szent Simon és Tádé templom
  • 1926. Sárvár, Szent László-plébániatemplom
  • 1926. Nagymaros, Szent Kereszt felmagasztalása templom
  • 1928. Tolna, Nagyboldogasszony-templom
  • 1929. Budapest, Apostolok Étterem, Patrona Hungariae és magyar szentek
  • 1929. Budapest, angyalföldi Szent László-plébániatemplom
  • 1930. Budapest, Vakok Állami Intézete, Nádor-terem
  • 1930. Budapest, külső-ferencvárosi Szent Kereszt-plébániatemplom
  • 1930. Budapest, magdolnavárosi Szent Mihály plébániatemplom
  • 1930. Szeged, Magyarok Nagyasszonya székesegyház
  • 1930. Jánoshalma, Szent Anna-plébániatemplom
  • 1930. Budapest, Nyugdíjbiztosítási Székház tanácsterme (Márton Ferenc tervei alapján)
  • 1933. Pilisvörösvár, Nagyboldogasszony-plébániatemplom
  • 1934. Ajka, Jézus Szíve-templom
  • 1936. Budapest, Páli Szent Vince-plébániatemplom (Palka Józseffel)
  • 1937. Budapest, herminamezei Szentlélek-plébániatemplom. (A Szent Imre-képet feleségével együtt ajándékozták a templomnak.)
  • 1937. Budapest, Rózsafüzér Királynéja plébániatemplom
  • 1939. Budapest, Szent József Ház kápolnája (Szilárd [Szautner] Lajos tervei alapján)
  • 1939. Budapest, Szent Vince-templom
  • 1939. Szatymaz, r. k. templom
  • 1941. Budapest, óbudai Szent József-plébániatemplom, magyar szentek (Szilárd Lajos terve alapján)
  • 1941. Pilisszentiván, plébániatemplom
  • 1948. Budapest, rákoscsabai Nepomuki Szent János plébániatemplom

Méltatása[szerkesztés]

Glattfelder Gyula csanádi püspök 1930. évi december hó 14-én az alábbi levélben fejezte ki elismerését Zsellér Imrének a szegedi fogadalmi templom mozaikjai láttán: „A szegedi fogadalmi templom szentélyébe készítette nagy üvegmozaik legteljesebb elismerésemet vívta ki. A munkálatok befejezése alkalmából örömmel adok kifejezést, és megállapítom, hogy Magyarországon is készül már olyan nagyméretű és művészi mozaik, mely bátran állítható, hogy a legjobb külföldi mozaik mellé [sorolható].”[1]

Források[szerkesztés]

  • Magyar Katolikus Lexikon XV. Szerk.: Dr. Diós István – Dr. Viczián János. Bp., 2004
  • Művészeti lexikon Szerk. Éber László. Bp., 1935
  • Pagurka Anna: Zsellér Imre. Zuglói Lapok, XIX. évf. 7. sz. 2009. ápr. 14.
  • A Szent Anna templom. Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127–150. szám)
  • Szűcs Endre: A megfestett fény. Bp., Geobook, 2005. 40. oldal
  • Zombori István: A szegedi Dóm „nemzeti" festője: Márton Ferenc. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009) 225. oldal.

Internet:

Linkajánló[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009) | Könyvtár | Hungaricana (hu nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. február 12.)