„Kisfaludi Strobl Zsigmond” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Emlékezete: Ezt javítottam: Nem 'Rajka' hanem 'Rajk' |
belső hivatkozások |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
'''Kisfaludi Strobl Zsigmond''' ([[Alsórajk]], [[Zala vármegye]], [[1884]]. [[július 1.]] – [[Budapest]], [[1975]]. [[augusztus 14.]]) kétszeres [[Kossuth-díj]]as, nemzetközileg is ismert és elismert magyar szobrászművész. Rendkívül gazdag és tanulságos politikai kurzusokon és nemzeti határokon átívelő művészete. Nagy tehetsége volt a mozgásábrázoláshoz, a karakterformáláshoz, a szimbólumok megragadásához, de ha a megrendelő úgy kívánta, akkor készített „valóságábrázoló” emlékműveket. |
'''Kisfaludi Strobl Zsigmond''' ([[Alsórajk]], [[Zala vármegye]], [[1884]]. [[július 1.]] – [[Budapest]], [[1975]]. [[augusztus 14.]]) kétszeres [[Kossuth-díj]]as, nemzetközileg is ismert és elismert magyar szobrászművész. Rendkívül gazdag és tanulságos politikai kurzusokon és nemzeti határokon átívelő művészete. Nagy tehetsége volt a mozgásábrázoláshoz, a karakterformáláshoz, a szimbólumok megragadásához, de ha a megrendelő úgy kívánta, akkor készített „valóságábrázoló” emlékműveket. |
||
== |
== Élete == |
||
[[Fájl:SzentImreSzobor.JPG| |
[[Fájl:SzentImreSzobor.JPG|bélyeg|220px|Szent Imre herceg (1930, Budapest, Móricz Zsigmond körtér)]] |
||
[[Kép:Eger Stream in Eger 1.JPG|bélyegkép|jobbra|300px|Végvári vitézek (1967) [[Eger]]ben, a Végvári vitézek terén]] |
[[Kép:Eger Stream in Eger 1.JPG|bélyegkép|jobbra|300px|Végvári vitézek (1967) [[Eger]]ben, a Végvári vitézek terén]] |
||
[[Fájl:Hősök tere, Hősök szobra. Fortepan 10709.jpg| |
[[Fájl:Hősök tere, Hősök szobra. Fortepan 10709.jpg|bélyeg|250px|Hősök szobra (1928, Nyíregyháza, Hősök tere)]] |
||
Strobel Zsigmond [[göcsej]]i tanító és Hampel Rozália gyermeke. Születési neve Strobel Zsigmond Simon, művészneve Kisfaludi Strobl Zsigmond.<ref>A név helyes írásmódja ''Strobl'', [[Strobl Alajos]] szobrászművész családnevéhez hasonlóan. A [{{MEK|00300/00355/html/ABC07165/07941.htm}} Magyar életrajzi lexikon (1000–1990)], a [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/kisfalu/index.html Képzőművészet Magyarországon], az {{ÚMÉL}} (Bp., Magyar Könyvklub, 2002), a ''Kortárs magyar művészeti lexikon'' (Bp., Enciklopédia Kiadó, 2000), az ''[http://webpac.mokka.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=long&recnum=447345 Emberek és szobrok]{{Halott link|url=http://webpac.mokka.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=long&recnum=447345 |date=2018-09 }}'' című emlékiratkötete (1969) és a Magyar Nemzeti Bibliográfia mind a rövid ''o''-s alakot hozza.</ref> |
|||
''„A tanulás nem volt a kenyerem, inkább rajzoltam, fúrtam-faragtam, sokat olvastam, főleg történelmet, üres óráimat a szabadban töltöttem, tanulmányoztam a réteket, a forrásokat, s az erdőket, házakat építettem összetört apró zsindelyekből. Nagy festő, nagy építész szerettem volna lenni. Tizennégy éves lehettem, amikor az udvarunkon kutat ástak. Nagyszerű, zsíros agyagot hoztak a felszínre: gyúrni kezdtem! Megtaláltam, amit idáig hiába kerestem, a forma úrrá lett eddigi érzéseim fölött – szobrász lettem”'' – írta önéletrajzában.<ref>Kisfaludy |
''„A tanulás nem volt a kenyerem, inkább rajzoltam, fúrtam-faragtam, sokat olvastam, főleg történelmet, üres óráimat a szabadban töltöttem, tanulmányoztam a réteket, a forrásokat, s az erdőket, házakat építettem összetört apró zsindelyekből. Nagy festő, nagy építész szerettem volna lenni. Tizennégy éves lehettem, amikor az udvarunkon kutat ástak. Nagyszerű, zsíros agyagot hoztak a felszínre: gyúrni kezdtem! Megtaláltam, amit idáig hiába kerestem, a forma úrrá lett eddigi érzéseim fölött – szobrász lettem”'' – írta önéletrajzában.<ref>Kisfaludy Strobl Zsigmond önéletrajz – megjelent: Az Est Hármas Könyve / Lexikon az újságolvasók számára, 1923, 381–384. oldal</ref> |
||
Az Iparművészeti Iskolában 1901 és 1904 között [[Mátrai Lajos]] és [[Lórántfi Antal]] tanítványa volt. Eközben [[Strobl Alajos]] irányításával két akttanulmányt készített (1904, illetve 1905 nyarán). Ezután [[Zala vármegye]] ösztöndíjával egy évig [[Bécs]]ben tanult. Hazatérése után [[Radnai Béla (szobrász)|Radnai Béla]] és [[Székely Bertalan]] voltak a mesterei a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Mintarajziskolában]] ( |
Az Iparművészeti Iskolában 1901 és 1904 között [[Mátrai Lajos]] és [[Lórántfi Antal]] tanítványa volt. Eközben [[Strobl Alajos]] irányításával két akttanulmányt készített (1904, illetve 1905 nyarán). Ezután [[Zala vármegye]] ösztöndíjával egy évig [[Bécs]]ben tanult. Hazatérése után [[Radnai Béla (szobrász)|Radnai Béla]] és [[Székely Bertalan]] voltak a mesterei a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Mintarajziskolában]] (1904–1908). |
||
Első gyűjteményes kiállítása 1909-ben volt. 1912-ben a Rudics-díj segítségével bejárta [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európát]] ([[Firenze]], [[Róma]], [[London]], [[Párizs]]). Első köztéri megbízását 1913-ban kapta, [[Horváth Mihály (történész)|Horváth Mihály]] történész monumentális köztéri szobrát kellett megterveznie, [[Szentes]]en állították fel 1934-ben az azonos nevű gimnázium közelében, ma a város főterén, a Kossuth tér közepén áll. Ezen emlékmű az [[Akadémizmus|akadémista]] művészeti irányzat szellemében készült, ekkorra már tökéletesen elsajátította [[Adolf von Hildebrand]] klasszikus fegyelmet sugalló esztétikáját, e hivatalos művészeti irányzat követelményeit, amelyet szerencsére nála hamarosan oldottabbá tett a [[szecesszió]]s áramlat iránti vonzalma, s saját romantikus lelkületéből fakadóan a [[Neostílus|neobarokk]] stíluselemek alkalmazása (lendület, mozgalmasság). |
Első gyűjteményes kiállítása 1909-ben volt. 1912-ben a Rudics-díj segítségével bejárta [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európát]] ([[Firenze]], [[Róma]], [[London]], [[Párizs]]). Első köztéri megbízását 1913-ban kapta, [[Horváth Mihály (történész)|Horváth Mihály]] történész monumentális köztéri szobrát kellett megterveznie, [[Szentes]]en állították fel 1934-ben az azonos nevű gimnázium közelében, ma a város főterén, a Kossuth tér közepén áll. Ezen emlékmű az [[Akadémizmus|akadémista]] művészeti irányzat szellemében készült, ekkorra már tökéletesen elsajátította [[Adolf von Hildebrand]] klasszikus fegyelmet sugalló esztétikáját, e hivatalos művészeti irányzat követelményeit, amelyet szerencsére nála hamarosan oldottabbá tett a [[szecesszió]]s áramlat iránti vonzalma, s saját romantikus lelkületéből fakadóan a [[Neostílus|neobarokk]] stíluselemek alkalmazása (lendület, mozgalmasság). |
||
Az [[első világháború]]ban sajtóreferensként szolgált a fronton. 1917-ben megrendelést kapott a királytól a ''[[Gorlicei áttörés]]'' ábrázolására, fel is állították [[Kassa|Kassán |
Az [[első világháború]]ban sajtóreferensként szolgált a fronton. 1917-ben megrendelést kapott a királytól a ''[[Gorlicei áttörés]]'' ábrázolására, fel is állították [[Kassa|Kassán]] (elpusztult). A hadsereg számos vezetőjéről portrét készített, köztük [[Arthur Arz von Straussenburg]] vezérezredesről. A forradalmak idején is alkotott, megformázott egy őszirózsás katonát. |
||
Az [[1920-as évek]]től számos első világháborús hősi emlékmű elkészítésére kapott megrendelést. Köztéri alkotásai közül jóval több mint ötven áll hazai köztereken. |
Az [[1920-as évek]]től számos első világháborús hősi emlékmű elkészítésére kapott megrendelést. Köztéri alkotásai közül jóval több mint ötven áll hazai köztereken. 1927–28-ban [[Egyesült Királyság|angliai]] és [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] utazásokat tett, nagy sikere volt ott portrészobraival. Portrészobrokat alkotott az arisztokrácia, a politikai és művészeti élet jeleseiről. Számos alkotását külföldi köztereken is felállították. |
||
1921 és 1960 között a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Képzőművészeti Főiskola]] tanára volt, 1925-től rendes tanára. A két világháború közt és [[második világháború]] után is az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrász volt a másik két klasszicizáló szobrász, [[Szentgyörgyi István (szobrász)|Szentgyörgyi István]] és [[Sidló Ferenc]] mellett. Ekkor az egyik legsikeresebb tanítványa, a szintén [[Zala megye]]i származású [[Boldogfai Farkas Sándor]] |
1921 és 1960 között a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Képzőművészeti Főiskola]] tanára volt, 1925-től rendes tanára. A két világháború közt és [[második világháború]] után is az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrász volt a másik két klasszicizáló szobrász, [[Szentgyörgyi István (szobrász)|Szentgyörgyi István]] és [[Sidló Ferenc]] mellett. Ekkor az egyik legsikeresebb tanítványa, a szintén [[Zala megye]]i származású [[Boldogfai Farkas Sándor]] szobrászművész a tanársegédje volt.<ref>http://artportal.hu/lexikon/muveszek/boldogfai-farkas-sandor-395</ref> 1947-ben állították fel Budapesten a Felszabadulási emlékművet (mai nevén [[Szabadság-szobor (Budapest)|Szabadság-szobrot]]). |
||
1948-ban újra járt még [[Egyesült Királyság|Angliában]], [[Franciaország]]ban, majd többször is a [[Szovjetunió]]ban és a korabeli szocialista országokban. 1949-ben [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] 70. születésnapjára rendeltek tőle egy szoborcsoportot, elkészítette márványból, az még [[Moszkva|Moszkvában]] most is megvan a [[Puskin Múzeum]]ban, de itthoni másolatát (mészkőből készült és [[Budapest V. kerülete]] [[Szabadság tér (Budapest)|Szabadság terén]] állították fel 1950-ben) az [[1956-os forradalom]]ban a népharag lerombolta. A szoborcsoport egy munkás apát és feleségét, egy parasztasszonyt ábrázolt, s előttük két gyermeküket, egy kisfiút és egy kislányt, akik virágfüzért tartanak a kezükben mintegy szimbolikusan, hogy felajánlják azt a diktátornak, adott esetben nyilvánvalóan a szobor keletkezésének körülményei és célzatossága váltotta ki a népharagot.<ref>{{cite web |url=https://www.kozterkep.hu/~/12372/ |title=A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép |accessdate=2015-07-10 |author= |language=magyar| publisher=kozterkep.hu}}</ref> A konkrét háborús károk, ritkábban természeti csapások okozták a [[20. század]]i köztéri |
1948-ban újra járt még [[Egyesült Királyság|Angliában]], [[Franciaország]]ban, majd többször is a [[Szovjetunió]]ban és a korabeli szocialista országokban. 1949-ben [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] 70. születésnapjára rendeltek tőle egy szoborcsoportot, elkészítette márványból, az még [[Moszkva|Moszkvában]] most is megvan a [[Puskin Múzeum]]ban, de itthoni másolatát (mészkőből készült és [[Budapest V. kerülete]] [[Szabadság tér (Budapest)|Szabadság terén]] állították fel 1950-ben) az [[1956-os forradalom]]ban a népharag lerombolta. A szoborcsoport egy munkás apát és feleségét, egy parasztasszonyt ábrázolt, s előttük két gyermeküket, egy kisfiút és egy kislányt, akik virágfüzért tartanak a kezükben mintegy szimbolikusan, hogy felajánlják azt a diktátornak, adott esetben nyilvánvalóan a szobor keletkezésének körülményei és célzatossága váltotta ki a népharagot.<ref>{{cite web |url=https://www.kozterkep.hu/~/12372/ |title=A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép |accessdate=2015-07-10 |author= |language=magyar| publisher=kozterkep.hu}}</ref> A konkrét háborús károk, ritkábban természeti csapások okozták a [[20. század]]i köztéri szobrai pusztulását, mindezeknél sokkal gyakrabban a kurzusváltások vezettek a leselejtezéshez vagy lettek a megvalósítás gátjai. Az általa 1944-ben tervezett [[ifj. Horthy Miklós]]-emlékmű is csak terv maradt, s csak gipszmakettje maradt fenn. Azonban a ''Kardját néző huszár'' (bronz, 42 cm; 1928) című kisplasztikája nyomán ma is sorozatban készülnek [[Herend|herendi porcelán]]ból színes figurák ''[[Hadik-huszárezred|Hadik-huszár]]'' néven.<ref>{{cite web |url=http://herend.com/hu/termekek/figurak/emberalakok/ |title=Herendi termékek, kisplasztikák |accessdate=2015-07-10 |author= |language=magyar |publisher=herend.com |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150828211424/http://herend.com/hu/termekek/figurak/emberalakok/# |archivedate=2015-08-28 }}</ref> |
||
Kisfaludi Strobl portrészobrai kiemelkedően jelentősek, de a szobrászat többi területén is [[akt]]jai, [[dombormű]]vei, [[kisplasztika|kisplasztikái]], [[érem|érmei]], [[porcelán]] figurái, de gyakran monumentális emlékművei is nagy formagazdagságot, s anyagismeretet, anyaggal való bánni tudást mutatnak. Visszaemlékezései 1969-ben jelentek meg ''Emberek és szobrok'' címen. |
Kisfaludi Strobl portrészobrai kiemelkedően jelentősek, de a szobrászat többi területén is: [[akt]]jai, [[dombormű]]vei, [[kisplasztika|kisplasztikái]], [[érem|érmei]], [[porcelán]] figurái, de gyakran monumentális emlékművei is nagy formagazdagságot, s anyagismeretet, anyaggal való bánni tudást mutatnak. Visszaemlékezései 1969-ben jelentek meg ''Emberek és szobrok'' címen. |
||
== Művei (válogatás)== |
== Művei (válogatás)== |
||
[[Fájl:Kisfaludi Strobl Zsigmond Vénusz születése, Pécs, 1923.jpg|bélyegkép|jobbra|<center>Vénusz születése (aktszobor)<br />Szülészeti Klinika előcsarnoka<br />([[Pécs]], [[1923]])]] |
[[Fájl:Kisfaludi Strobl Zsigmond Vénusz születése, Pécs, 1923.jpg|bélyegkép|jobbra|<center>Vénusz születése (aktszobor)<br />Szülészeti Klinika előcsarnoka<br />([[Pécs]], [[1923]])]] |
||
[[Fájl:Benczúr Gyula Szeged.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Benczúr Gyula ( |
[[Fájl:Benczúr Gyula Szeged.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Benczúr Gyula (festő)|Benczúr Gyula]] portrészobra a szegedi Nemzeti Panteonban, [[Dóm tér (Szeged)|Dóm tér]]]] |
||
[[Kép:Kisfaludi Strobl Zsigmond.jpg|bélyegkép|jobbra|Kisfaludi Strobl Zsigmond sírja [[Budapest]]en, [[Fiumei |
[[Kép:Kisfaludi Strobl Zsigmond.jpg|bélyegkép|jobbra|Kisfaludi Strobl Zsigmond sírja [[Budapest]]en, [[Fiumei Úti Sírkert|Kerepesi temető]]: 34/2-1-27. A művész saját alkotása]] |
||
[[Kép:Korb Flóris sír.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Korb Flóris és családjának síremléke a Kerepesi temetőben |
[[Kép:Korb Flóris sír.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Korb Flóris és családjának síremléke a Kerepesi temetőben]] |
||
=== Köztéren === |
=== Köztéren === |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
* Hősök szobra (1928, Nyíregyháza, Hősök tere) |
* Hősök szobra (1928, Nyíregyháza, Hősök tere) |
||
* [[Komáromi Csipkés György]] (1930, Nyíregyháza) |
* [[Komáromi Csipkés György]] (1930, Nyíregyháza) |
||
* [[Szent Imre]] herceg (1930, Budapest, Horthy Miklós |
* [[Szent Imre]] herceg (1930, Budapest, Horthy Miklós, ma: Móricz Zsigmond körtér) |
||
* Kardját néző huszár (1932, Sopron) |
* Kardját néző huszár (1932, Sopron) |
||
* Vénusz születése (1923 Pécs; 1930 Nyíregyháza; 1933 Kalifornia) |
* Vénusz születése (1923 Pécs; 1930 Nyíregyháza; 1933 Kalifornia) |
||
* [[Darányi Ignác (politikus)|Darányi Ignác]] (1935, Budapest; 2017-ben újra felállították a [[Vajdahunyad vára|Vajdahunyad várában]]) |
* [[Darányi Ignác (politikus)|Darányi Ignác]] (1935, Budapest; 2017-ben újra felállították a [[Vajdahunyad vára|Vajdahunyad várában]]) |
||
* A gellérthegyi [[Szabadság-szobor (Budapest)|Felszabadulási emlékmű]] (1947, Budapest) |
* A gellérthegyi [[Szabadság-szobor (Budapest)|Felszabadulási emlékmű]] (1947, Budapest) |
||
* A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép 1949 (1949, Az eredeti, Sztálin születésnapjára szánt márványszobor a Puskin Múzeumba került Moszkvában, mészkő változata 1950-1956 közt állt a Szabadság-téren<ref>{{cite web |url=http://galeriasavaria.hu/termekek/reszletek/szobor/754352/A-nagy-Sztalinnak-a-halas-magyar-nep-Szobor/ |title=A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép |
* A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép 1949 (1949, Az eredeti, Sztálin születésnapjára szánt márványszobor a Puskin Múzeumba került Moszkvában, mészkő változata 1950-1956 közt állt a Szabadság-téren<ref>{{cite web |url=http://galeriasavaria.hu/termekek/reszletek/szobor/754352/A-nagy-Sztalinnak-a-halas-magyar-nep-Szobor/ |title=A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép – Szobor |accessdate=2015-07-10 |author= |language=magyar |publisher=galeriasavaria.hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150710132924/http://galeriasavaria.hu/termekek/reszletek/szobor/754352/A-nagy-Sztalinnak-a-halas-magyar-nep-Szobor/# |archivedate=2015-07-10 }}</ref>) |
||
* Kossuth-emlékmű főalakja (1952, [[Budapest V. kerülete]], Kossuth tér) |
* Kossuth-emlékmű főalakja (1952, [[Budapest V. kerülete]], Kossuth tér) |
||
* Kossuth és Rákóczi ( |
* Kossuth és Rákóczi (1953–1955, Millenniumi Emlékmű, Budapest) |
||
* Energika (1956, [[Mátravidéki Erőmű]]) |
* Energika (1956, [[Mátravidéki Erőmű]]) |
||
* Végvári vitézek (1968, [[Eger]]) |
* Végvári vitézek (1968, [[Eger]]) |
||
69. sor: | 69. sor: | ||
=== Aktszobrok === |
=== Aktszobrok === |
||
*Fürdő után (márvány, 1910) |
*Fürdő után (márvány, 1910) |
||
*Fürdés előtt (bronz, 65 cm; 1911) |
*Fürdés előtt (bronz, 65 cm; 1911) |
||
*Finálé (1911) |
*Finálé (1911) |
||
*Guggoló lány (márvány, 40 cm; 1918) |
*Guggoló lány (márvány, 40 cm; 1918) |
||
* |
*[[Venus]] születése (akt- és köztéri szobor egyben, 175 cm; 1923, 1930, 1936) |
||
*A gyík (márvány, 1921) |
*A gyík (márvány, 1921) |
||
*Liliom (márvány, 1922) |
*Liliom (márvány, 1922) |
||
80. sor: | 79. sor: | ||
=== Portrék === |
=== Portrék === |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
*Fiú portré (1918) |
*Fiú portré (1918) |
||
*[[Györgyi Dénes]], 1923 |
*[[Györgyi Dénes]], 1923 |
||
*[[Csók István (festő)|Csók István]] (bronz, 1924) |
*[[Csók István (festő)|Csók István]] (bronz, 1924) |
||
*[[Iványi-Grünwald Béla]], 1924 |
*[[Iványi-Grünwald Béla]], 1924 |
||
*[[Grósz Emil]] (öntött bronz, 1925) |
*[[Grósz Emil]] (öntött bronz, 1925) |
||
*[[George Bernard Shaw]], (bronz, 1932) |
*[[George Bernard Shaw]], (bronz, 1932) |
||
*[[Bajor Gizi]] (márvány, 1932) |
*[[Bajor Gizi]] (márvány, 1932) |
||
*[[Pásztor János (szobrász)|Pásztor János]], (fehér márvány, 51 cm; 1944) |
*[[Pásztor János (szobrász)|Pásztor János]], (fehér márvány, 51 cm; 1944) |
||
93. sor: | 91. sor: | ||
*[[William Somerset Maugham|Somerset Maugham]] (bronz, 50 cm; 1949) |
*[[William Somerset Maugham|Somerset Maugham]] (bronz, 50 cm; 1949) |
||
*[[Kliment Jefremovics Vorosilov|Vorosilov]] marsall mellszobra (márvány, 1955) |
*[[Kliment Jefremovics Vorosilov|Vorosilov]] marsall mellszobra (márvány, 1955) |
||
*[[Kodály Zoltán]], (oldalnézetből, márvány, 1963; s még egy szemből gipsz, 48 cm, 1966) |
*[[Kodály Zoltán]], (oldalnézetből, márvány, 1963; s még egy szemből gipsz, 48 cm, 1966) |
||
*[[Szakasits Árpád]], [[Pátzay Pál]], (1967) |
*[[Szakasits Árpád]], [[Pátzay Pál]], (1967) |
||
*[[Teleki Blanka]], 1971 |
*[[Teleki Blanka]], 1971 |
||
=== Síremlékek === |
=== Síremlékek === |
||
Alkotásai a Kerepesi temetőben: |
|||
Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotásai a Kerepesi temetőben az alábbi személyek síremlékei: |
|||
* A saját síremlékét is szobra díszíti |
* A saját síremlékét is szobra díszíti |
||
* Barta Ferencné Kőnig Boriska (34-1-65) |
* Barta Ferencné Kőnig Boriska (34-1-65) |
||
* Berczik Árpád (19/1-1-6) |
* Berczik Árpád (19/1-1-6) |
||
* Festetics Géza, gróf (10/1-1-8) |
* Festetics Géza, gróf (10/1-1-8) |
||
* Halász Ferenc (24/1-1-1) |
* Halász Ferenc (24/1-1-1) |
||
* [[Huszár Károly]] (34-1-51) |
* [[Huszár Károly]] (34-1-51) |
||
* Korb Erzsébet és [[Korb Flóris]] (51-1-2) |
* Korb Erzsébet és [[Korb Flóris]] (51-1-2) |
||
* Kulin Sándor (37/1-2-15) |
* Kulin Sándor (37/1-2-15) |
||
* Lengyel Aurélné (34-1-8) |
* Lengyel Aurélné (34-1-8) |
||
* Meskó Pál (56-1-29) |
* Meskó Pál (56-1-29) |
||
* Ország család (37/1-1-4) |
* Ország család (37/1-1-4) |
||
* Paulheim Ferenc (26-1-3) |
* Paulheim Ferenc (26-1-3) |
||
* Széchy Endréné (34-1-37) |
* Széchy Endréné (34-1-37) |
||
* Szentirmay Elemér (17/1-4-9) |
* Szentirmay Elemér (17/1-4-9) |
||
* Szurday Róbert (42-1-15) |
* Szurday Róbert (42-1-15) |
||
* Vágó család (34-1-11) |
* Vágó család (34-1-11) |
||
* [[Weiner Leó]] (34/2-1-12) |
* [[Weiner Leó]] (34/2-1-12) |
||
== Jelentősebb gyűjteményes kiállításai == |
== Jelentősebb gyűjteményes kiállításai == |
||
=== Hazánkban === |
=== Hazánkban === |
||
* Művészház (1909); |
* Művészház (1909); |
||
* [[Ernst Múzeum]] (1917, 1921, 1922, 1925, 1927, 1932) |
* [[Ernst Múzeum]] (1917, 1921, 1922, 1925, 1927, 1932) |
||
* [[Műcsarnok]] (1954) |
* [[Műcsarnok]] (1954) |
||
* Göcsej Múzeum (1965, 1974) |
* Göcsej Múzeum (1965, 1974) |
||
=== Külföldön === |
=== Külföldön === |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
* [[ |
* [[Pozsony]] (1959) |
||
⚫ | |||
== Emlékezete == |
== Emlékezete == |
||
⚫ | |||
⚫ | 1976-ban műveiből állandó kiállítást nyitottak a [[zalaegerszeg]]i Göcseji Múzeumban.<ref>{{Cite web |url=http://www.zmmi.hu/gocsej/?q=Kisfaludi%20Strobl%20Zsigmond%20gy%C5%B1jtem%C3%A9ny%20%C3%A1lland%C3%B3%20ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s# |title=Kisfaludi Strobl Zsigmond gyűjtemény, Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg |accessdate=2011-08-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110926131059/http://www.zmmi.hu/gocsej/?q=Kisfaludi%20Strobl%20Zsigmond%20gy%C5%B1jtem%C3%A9ny%20%C3%A1lland%C3%B3%20ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s# |archivedate=2011-09-26 }}</ref> |
||
⚫ | |||
⚫ | 1976-ban műveiből állandó kiállítást nyitottak a [[zalaegerszeg]]i Göcseji Múzeumban.<ref>{{Cite web |url=http://www.zmmi.hu/gocsej/?q=Kisfaludi%20Strobl%20Zsigmond%20gy%C5%B1jtem%C3%A9ny%20%C3%A1lland%C3%B3%20ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s# |title=Kisfaludi Strobl Zsigmond gyűjtemény, |
||
== Művei közgyűjteményekben<ref>Lista www.artportal.hu nyomán.</ref>== |
== Művei közgyűjteményekben<ref>Lista www.artportal.hu nyomán.</ref>== |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
*[[Szinyei Merse Pál Társaság]] |
*[[Szinyei Merse Pál Társaság]] |
||
*[[Százados úti művésztelep]] |
*[[Százados úti művésztelep]] |
||
*[[Fészek Művészklub]] elnöke ( |
*[[Fészek Művészklub]] elnöke (1948–haláláig) |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
* Rudics-díj (1912) |
* Rudics-díj (1912) |
||
* [[Corvin-koszorú]] (1930) |
* [[Corvin-koszorú]] (1930) |
||
166. sor: | 158. sor: | ||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
* {{ÚMÉL|3|929–931}} |
* {{ÚMÉL|3|929–931}} |
||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/kisfalu/index.html Életrajz, műveiből, hungart.hu] |
* [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/kisfalu/index.html Életrajz, műveiből, hungart.hu] |
||
* [https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/855 Kisfaludi Strobl Zsigmond köztéri alkotásai fényképeken és referátumokkal, 88 alkotás], [[Köztérkép]] |
* [https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/855 Kisfaludi Strobl Zsigmond köztéri alkotásai fényképeken és referátumokkal, 88 alkotás], [[Köztérkép]] |
A lap 2020. augusztus 24., 06:01-kori változata
Kisfaludi Strobl Zsigmond | |
1938-ban | |
Született | 1884. július 1. Alsórajk |
Elhunyt | 1975. augusztus 14. (91 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | szobrászművész, pedagógus |
Iskolái | Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1905–1908) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34/2-1-27) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisfaludi Strobl Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisfaludi Strobl Zsigmond (Alsórajk, Zala vármegye, 1884. július 1. – Budapest, 1975. augusztus 14.) kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert magyar szobrászművész. Rendkívül gazdag és tanulságos politikai kurzusokon és nemzeti határokon átívelő művészete. Nagy tehetsége volt a mozgásábrázoláshoz, a karakterformáláshoz, a szimbólumok megragadásához, de ha a megrendelő úgy kívánta, akkor készített „valóságábrázoló” emlékműveket.
Élete
Strobel Zsigmond göcseji tanító és Hampel Rozália gyermeke. Születési neve Strobel Zsigmond Simon, művészneve Kisfaludi Strobl Zsigmond.[1]
„A tanulás nem volt a kenyerem, inkább rajzoltam, fúrtam-faragtam, sokat olvastam, főleg történelmet, üres óráimat a szabadban töltöttem, tanulmányoztam a réteket, a forrásokat, s az erdőket, házakat építettem összetört apró zsindelyekből. Nagy festő, nagy építész szerettem volna lenni. Tizennégy éves lehettem, amikor az udvarunkon kutat ástak. Nagyszerű, zsíros agyagot hoztak a felszínre: gyúrni kezdtem! Megtaláltam, amit idáig hiába kerestem, a forma úrrá lett eddigi érzéseim fölött – szobrász lettem” – írta önéletrajzában.[2]
Az Iparművészeti Iskolában 1901 és 1904 között Mátrai Lajos és Lórántfi Antal tanítványa volt. Eközben Strobl Alajos irányításával két akttanulmányt készített (1904, illetve 1905 nyarán). Ezután Zala vármegye ösztöndíjával egy évig Bécsben tanult. Hazatérése után Radnai Béla és Székely Bertalan voltak a mesterei a Mintarajziskolában (1904–1908).
Első gyűjteményes kiállítása 1909-ben volt. 1912-ben a Rudics-díj segítségével bejárta Nyugat-Európát (Firenze, Róma, London, Párizs). Első köztéri megbízását 1913-ban kapta, Horváth Mihály történész monumentális köztéri szobrát kellett megterveznie, Szentesen állították fel 1934-ben az azonos nevű gimnázium közelében, ma a város főterén, a Kossuth tér közepén áll. Ezen emlékmű az akadémista művészeti irányzat szellemében készült, ekkorra már tökéletesen elsajátította Adolf von Hildebrand klasszikus fegyelmet sugalló esztétikáját, e hivatalos művészeti irányzat követelményeit, amelyet szerencsére nála hamarosan oldottabbá tett a szecessziós áramlat iránti vonzalma, s saját romantikus lelkületéből fakadóan a neobarokk stíluselemek alkalmazása (lendület, mozgalmasság).
Az első világháborúban sajtóreferensként szolgált a fronton. 1917-ben megrendelést kapott a királytól a Gorlicei áttörés ábrázolására, fel is állították Kassán (elpusztult). A hadsereg számos vezetőjéről portrét készített, köztük Arthur Arz von Straussenburg vezérezredesről. A forradalmak idején is alkotott, megformázott egy őszirózsás katonát.
Az 1920-as évektől számos első világháborús hősi emlékmű elkészítésére kapott megrendelést. Köztéri alkotásai közül jóval több mint ötven áll hazai köztereken. 1927–28-ban angliai és amerikai utazásokat tett, nagy sikere volt ott portrészobraival. Portrészobrokat alkotott az arisztokrácia, a politikai és művészeti élet jeleseiről. Számos alkotását külföldi köztereken is felállították.
1921 és 1960 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, 1925-től rendes tanára. A két világháború közt és második világháború után is az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrász volt a másik két klasszicizáló szobrász, Szentgyörgyi István és Sidló Ferenc mellett. Ekkor az egyik legsikeresebb tanítványa, a szintén Zala megyei származású Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész a tanársegédje volt.[3] 1947-ben állították fel Budapesten a Felszabadulási emlékművet (mai nevén Szabadság-szobrot).
1948-ban újra járt még Angliában, Franciaországban, majd többször is a Szovjetunióban és a korabeli szocialista országokban. 1949-ben Sztálin 70. születésnapjára rendeltek tőle egy szoborcsoportot, elkészítette márványból, az még Moszkvában most is megvan a Puskin Múzeumban, de itthoni másolatát (mészkőből készült és Budapest V. kerülete Szabadság terén állították fel 1950-ben) az 1956-os forradalomban a népharag lerombolta. A szoborcsoport egy munkás apát és feleségét, egy parasztasszonyt ábrázolt, s előttük két gyermeküket, egy kisfiút és egy kislányt, akik virágfüzért tartanak a kezükben mintegy szimbolikusan, hogy felajánlják azt a diktátornak, adott esetben nyilvánvalóan a szobor keletkezésének körülményei és célzatossága váltotta ki a népharagot.[4] A konkrét háborús károk, ritkábban természeti csapások okozták a 20. századi köztéri szobrai pusztulását, mindezeknél sokkal gyakrabban a kurzusváltások vezettek a leselejtezéshez vagy lettek a megvalósítás gátjai. Az általa 1944-ben tervezett ifj. Horthy Miklós-emlékmű is csak terv maradt, s csak gipszmakettje maradt fenn. Azonban a Kardját néző huszár (bronz, 42 cm; 1928) című kisplasztikája nyomán ma is sorozatban készülnek herendi porcelánból színes figurák Hadik-huszár néven.[5]
Kisfaludi Strobl portrészobrai kiemelkedően jelentősek, de a szobrászat többi területén is: aktjai, domborművei, kisplasztikái, érmei, porcelán figurái, de gyakran monumentális emlékművei is nagy formagazdagságot, s anyagismeretet, anyaggal való bánni tudást mutatnak. Visszaemlékezései 1969-ben jelentek meg Emberek és szobrok címen.
Művei (válogatás)
Köztéren
- Horváth Mihály (1913, Szentes)
- Íjász (1918, Városliget, Budapest)
- Észak szobra, (1921, Budapest)
- Tisza István (1926, Debrecen)
- Hősök szobra (1928, Nyíregyháza, Hősök tere)
- Komáromi Csipkés György (1930, Nyíregyháza)
- Szent Imre herceg (1930, Budapest, Horthy Miklós, ma: Móricz Zsigmond körtér)
- Kardját néző huszár (1932, Sopron)
- Vénusz születése (1923 Pécs; 1930 Nyíregyháza; 1933 Kalifornia)
- Darányi Ignác (1935, Budapest; 2017-ben újra felállították a Vajdahunyad várában)
- A gellérthegyi Felszabadulási emlékmű (1947, Budapest)
- A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép 1949 (1949, Az eredeti, Sztálin születésnapjára szánt márványszobor a Puskin Múzeumba került Moszkvában, mészkő változata 1950-1956 közt állt a Szabadság-téren[6])
- Kossuth-emlékmű főalakja (1952, Budapest V. kerülete, Kossuth tér)
- Kossuth és Rákóczi (1953–1955, Millenniumi Emlékmű, Budapest)
- Energika (1956, Mátravidéki Erőmű)
- Végvári vitézek (1968, Eger)
- Lenin-emlékmű (1968, Kecskemét és Szombathely)
- Hamilton tábornok (Aberdeen, Skócia)
- Kohász (1972, Ózd)
Aktszobrok
- Fürdő után (márvány, 1910)
- Fürdés előtt (bronz, 65 cm; 1911)
- Finálé (1911)
- Guggoló lány (márvány, 40 cm; 1918)
- Venus születése (akt- és köztéri szobor egyben, 175 cm; 1923, 1930, 1936)
- A gyík (márvány, 1921)
- Liliom (márvány, 1922)
- Reggel (márvány, 45 cm; 1924)
Portrék
- Görgei Artúr (márvány, 39 cm; 1913)
- Fiú portré (1918)
- Györgyi Dénes, 1923
- Csók István (bronz, 1924)
- Iványi-Grünwald Béla, 1924
- Grósz Emil (öntött bronz, 1925)
- George Bernard Shaw, (bronz, 1932)
- Bajor Gizi (márvány, 1932)
- Pásztor János, (fehér márvány, 51 cm; 1944)
- Erzsébet angol hercegnő, későbbi II. Erzsébet (márvány, 1934)
- Somerset Maugham (bronz, 50 cm; 1949)
- Vorosilov marsall mellszobra (márvány, 1955)
- Kodály Zoltán, (oldalnézetből, márvány, 1963; s még egy szemből gipsz, 48 cm, 1966)
- Szakasits Árpád, Pátzay Pál, (1967)
- Teleki Blanka, 1971
Síremlékek
Alkotásai a Kerepesi temetőben:
- A saját síremlékét is szobra díszíti
- Barta Ferencné Kőnig Boriska (34-1-65)
- Berczik Árpád (19/1-1-6)
- Festetics Géza, gróf (10/1-1-8)
- Halász Ferenc (24/1-1-1)
- Huszár Károly (34-1-51)
- Korb Erzsébet és Korb Flóris (51-1-2)
- Kulin Sándor (37/1-2-15)
- Lengyel Aurélné (34-1-8)
- Meskó Pál (56-1-29)
- Ország család (37/1-1-4)
- Paulheim Ferenc (26-1-3)
- Széchy Endréné (34-1-37)
- Szentirmay Elemér (17/1-4-9)
- Szurday Róbert (42-1-15)
- Vágó család (34-1-11)
- Weiner Leó (34/2-1-12)
Jelentősebb gyűjteményes kiállításai
Hazánkban
- Művészház (1909);
- Ernst Múzeum (1917, 1921, 1922, 1925, 1927, 1932)
- Műcsarnok (1954)
- Göcsej Múzeum (1965, 1974)
Külföldön
Emlékezete
Szülőhelyén, Alsórajkon a volt Koller-kúriában működő polgármesteri hivatal a település neves szülöttének néhány alkotását bemutató emlékszobát őrzi.[7]
1976-ban műveiből állandó kiállítást nyitottak a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.[8]
Művei közgyűjteményekben[9]
- British Museum, London
- Ermitázs, Szentpétervár
- Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg
- Keresztény Múzeum, Esztergom
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Nemzeti Múzeum, Göteborg
- Puskin Múzeum, Szentpétervár
- Sárospataki Képtár
- Tretyakov Képtár, Moszkva
- Vay Ádám Múzeum, Vaja
Társasági tagság (válogatás)
- Szinyei Merse Pál Társaság
- Százados úti művésztelep
- Fészek Művészklub elnöke (1948–haláláig)
Díjak, elismerések (válogatás)
- Rudics-díj (1912)
- Corvin-koszorú (1930)
- Kossuth-díj (1950, 1953)
- Kiváló művész (1952)
- A Szovjet Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (1958)
Jegyzetek
- ↑ A név helyes írásmódja Strobl, Strobl Alajos szobrászművész családnevéhez hasonlóan. A Magyar életrajzi lexikon (1000–1990), a Képzőművészet Magyarországon, az Új magyar életrajzi lexikon (Bp., Magyar Könyvklub, 2002), a Kortárs magyar művészeti lexikon (Bp., Enciklopédia Kiadó, 2000), az Emberek és szobrok[halott link] című emlékiratkötete (1969) és a Magyar Nemzeti Bibliográfia mind a rövid o-s alakot hozza.
- ↑ Kisfaludy Strobl Zsigmond önéletrajz – megjelent: Az Est Hármas Könyve / Lexikon az újságolvasók számára, 1923, 381–384. oldal
- ↑ http://artportal.hu/lexikon/muveszek/boldogfai-farkas-sandor-395
- ↑ A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép (magyar nyelven). kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
- ↑ Herendi termékek, kisplasztikák (magyar nyelven). herend.com. [2015. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
- ↑ A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép – Szobor (magyar nyelven). galeriasavaria.hu. [2015. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
- ↑ Kisfaludi Strobl Zsigmond-emlékszoba
- ↑ Kisfaludi Strobl Zsigmond gyűjtemény, Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg. [2011. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 30.)
- ↑ Lista www.artportal.hu nyomán.
Források
- Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Kisfaludi Strobl Zsigmond lásd 185-186. o.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 929–931. o. ISBN 963-547-414-8