„Közép-Európa” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2015. november 5., 12:26-kori változata

KözépEurópa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója??????????:)

Országai

Ausztria Liechtenstein Németország Svájc Szlovénia		Az Alpesi országok
Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia		A Visegrádi csoport

Más rendszerezések szerint Közép-Európán belül Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa különíthető el, ami nagyjából hasonló a fenti csoportosításhoz, leszámítva Szlovéniát, amelyet Kelet-Közép-Európához is szokás sorolni (a felosztás inkább politikai alapú, mint földrajzi, például Csehországot kelethez, míg Ausztriácsááá!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!)

Időnként Közép-Európához sorolják a következő országokat, vagy egyes részüket:

Fehéroroszország (hrodnai terület és breszti terület)
Franciaország (Elzász és Lotaringia keleti részeit)
Horvátország (földrajzilag a Szávától északra eső területek és az Isztriai-félsziget; történelmileg közép-európai országnak tekinthető)
Litvánia (észak-európai országnak szokták tekinteni, de történelmileg inkább közép-európai)
Luxemburg (a német nyelvterület részeként)
Olaszország (északi, alpesi területeit, Bolzano, Trieszt, Friuli-Venezia Giulia, Trentino-Alto Adige)
Oroszország (kalinyingrádi terület)
Románia (Erdély, Bánság, Bukovina – napjainkban a román közfelfogás szerint az ország Közép-Európához tartozik)
Szerbia (Vajdaság, Belgrád és környékének Szávától északra eső részei)
Ukrajna (Kárpátalja, Galícia, Bukovina)

Elsősorban kulturális és politikai értelemben szokták közép-európainak tekinteni a balti országokat is (Litvánia mellett Észtország és Lettország), bár földrajzilag inkább Észak-Európához tartoznak.

A Benelux államokat (Luxemburg mellett Belgium és Hollandia) általában Nyugat-Európa részének szokás tekinteni, de bizonyos történelmi, nyelvi, kulturális szempontok alapján alkalmanként Közép-Európa országai között is említik őket.

Természeti képe

Határai

Északról a Balti-tenger, nyugatról a Rajna, keletről a Kelet-európai-síkság, délről pedig az Alpok és a Kupa–Száva–Duna vonal határolja.

Földrajzi történelme

Óidő

Az óidőben röghegységek alakultak ki Közép-Európában, amelyek a Variszkuszi-hegységrendszer részei. Ezek a Német-középhegység, a Lengyel-középhegység és a Cseh-medence peremhegységei.

Középidő

Az óidőben kialakult röghegységek a középidő végén érték el a mai képüket. Ez a hegységképző mozgások eredménye volt. A lepusztult rögök újból kiemelkedtek, a közöttük lévő medencék mélybe zökkentek. A magasra emelkedett hegységek erősen letarolódtak, és így gránit és pala került a felszínre. Az alacsonyabb hegységeket és a medencéket viszont tengeri elöntések üledékrétegei fedték be. A törésvonalak árokrendszerében a folyók völgyeket vágtak maguknak.

Újidő

Ebben az időszakban fejeződtek be végleg a középidő végén elkezdődő hegységképző mozgások.

Egyéb meghatározások

A német „Mitteleuropa” (Közép-Európa) kifejezést kulturális értelemben néha kifejezetten azokra az államokra alkalmazzák, amelyek a Habsburg-monarchia felbomlása óta jöttek létre.

Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például Lengyelországról Kelet-Európa részeként szoktak beszélni, Lengyelországban pedig Ukrajnáról ugyanígy.

Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak

Külső hivatkozások

Lábjegyzet

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 58. sor: / 58. sor: @@
 ==== Újidő ====
-===== Harmadidőszak =====
 Ebben az időszakban fejeződtek be végleg a középidő végén elkezdődő hegységképző mozgások.
-Kialakultak a fiatal [[gyűrthegység]]ek, Közép-Európa legmagasabb területét képző hegységek, az [[Alpok]] és a [[Kárpátok]]. Ezek az [[Eurázsiai-hegységrendszer]]hez tartoznak.
-===== Negyedidőszak =====
-A negyedidőszakban bekövetkező jégkorszak hatására kialakult az északi alföldi tájak felszíne. Az előrenyomuló és visszahúzódó jégtakaró kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a tóhátságok területét. Ezek dél felé ellaposodtak és az alföldeken gyakori a lösz és a folyami hordalék. Ezek az alföldek például a [[Lengyel-alföld]] és a [[Germán-alföld]].
-A hegységekkel körülvett medenceszerű alföldeket a hegységtől érkező folyók tökéletes síkságokká alakították. Terjedelmes lösztakaróik anyagát erős szelek szállították. Ilyen alföldek például a [[Román-alföld]], a [[Kisalföld]] és az [[Alföld]].
-Közép-Európa fiatal mai vízhálózata az utolsó jegesedés után jött létre. Legfőbb vízválasztói a Kárpátok és az Alpok gerincein futnak. Közép-Európa legfontosabb folyója a [[Duna]]. [[Donaueschingen]]től a torkolatáig, a [[Fekete-tenger]]ig 2840 kilométert tesz meg. Fontosabb folyói:
-* A Rajna: az [[Alpok]]ban ered, áthalad a [[Német-középhegység]]en és az [[Északi-tenger]]be torkollik.
-* Az Elba: a [[Germán-alföld]] fő folyója, a Cseh-medencét határoló Szudétákban ered és nagy [[tölcsértorkolat]]tal ömlik az [[Északi-tenger]]be.
-* A Visztula: a [[Kárpátok]]ban ered, a [[Balti-tenger]]be torkollik és átszeli a [[Lengyel-alföld]]et.
-A negyedidőszakban számos tó alakult ki, főleg a Germán- és Lengyel-alföld északi részének tavai.
 == Egyéb meghatározások ==
@@ 78. sor: / 66. sor: @@
 Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például Lengyelországról [[Kelet-Európa]] részeként szoktak beszélni, [[Lengyelország]]ban pedig [[Ukrajna|Ukrajnáról]] ugyanígy.
-Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak tartanak. Közép-Európa egy másik meghatározása Európának azokat a részeit foglalja magába, amelyek kultúrájukban, történelmükben nyugatiak, de amelyeket a [[Szovjetunió]] uralma alá hajtott a [[második világháború]]ban.
+Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak
-Egyes nézetek Közép-Európa igen tág értelmezését vallják, amely ide sorolja Baltikumot és [[Délkelet-Európa]] valamennyi országát is [[Görögország]] és [[Törökország]] európai része kivételével.
-== Mitteleuropa mint politikai eszme ==
-Közép-Európa fogalmát német földrajzosok hozták forgalomba a [[19. század]]ban. A fogalom tartalmában azonban mindig más és más volt. A kezdeti természetföldrajzi jelleg később politikai tartalommal telítődött, mint a jelentkező német nemzettudat egyik megnyilvánulása.
-Volt olyan, aki nyugat és kelet közé helyezte Közép-Európát, észak-déli irányban, az [[Északi-fok]]tól [[Szicília|Szicíliáig]]. Más észak és dél között képzelte el helyét, így Közép-Európát nyugaton az [[Atlanti-óceán]], keleten a [[Fekete-tenger]] határolta. Mások [[Európa]] középső részét nevezték Közép-Európának, melybe nemcsak a német nyelvterületet, hanem a környező, nem németajkú peremvidékeket is beleértették. Zeune [[1808]]-as geográfiájában Észak-, Közép- és Dél-Európára osztotta a kontinenst, az [[1811]]-es kiadásban Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa között tett különbséget, az [[1833]]-asban már Északnyugat- és Délkelet-Európa között találjuk Közép-Európát.
-A németek úgy vélték, bármiféle tartalmat adunk a közép-európaiság eszméjének, bárhol húzzuk meg fogalmi és földrajzi határait, egy európai rangú politikai egység [[Franciaország]] és az [[Oroszország|Orosz Birodalom]] között nem valósítható meg a német nemzet nélkül. 1848-hoz közeledve a német nemzeti mozgalom követelései között felbukkan, az egységes Németország utáni vágy mellett, az európai német nagyhatalom ábrándja. Így lett a földrajzi fogalomból politikai eszme: Közép-Európából és Európa közepéből Mitteleuropa.<ref>Németh István: Hatalmi politika Közép-Európában</ref>
 == Külső hivatkozások ==

Sablon:Európa m v sz Európa országai
Dél-Európa	Andorra Málta¹ Olaszország¹ Portugália^1,2 Spanyolország^1,2 San Marino Vatikán
Délkelet-Európa	Albánia Bosznia-Hercegovina Bulgária¹ Ciprus³ Észak-Macedónia Görögország¹ Horvátország¹ Montenegró Románia¹ Szerbia Törökország⁴
Észak-Európa	Dánia^1,2 Észtország¹ Finnország¹ Izland Lettország¹ Litvánia¹ Norvégia² Svédország¹
Kelet-Európa	Azerbajdzsán⁴ Fehéroroszország Grúzia⁴ Kazahsztán⁴ Moldova Oroszország⁴ Örményország⁵ Ukrajna
Közép-Európa	Ausztria¹ Csehország¹ Lengyelország¹ Liechtenstein Magyarország¹ Németország¹ Svájc Szlovákia¹ Szlovénia¹
Nyugat-Európa	Belgium¹ Egyesült Királyság ( Anglia, Észak-Írország, Skócia, Wales)² Franciaország^1,2 Hollandia^1,2 Írország¹ Luxemburg¹ Monaco
Függő területek	Akrotíri és Dekélia⁵ Åland Feröer Gibraltár¹ Grönland⁶ Guernsey Bailiffség Jersey Bailiffség Man-sziget
Vitatott státuszú területek	Abházia Dél-Oszétia Dnyeszter Menti Köztársaság Észak-Ciprus⁵ Koszovó
¹ Az Európai Unió tagja ² Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik ³ Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja ⁴ Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik ⁵ Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. ⁶ Földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része