„Kelenföldi Szent Gellért-plébánia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyház infobox |
{{egyház infobox |
||
|név= |
|név= Budapest-Kelenföld Szent Gellért Plébánia |
||
|saját név = |
|saját név = |
||
|egyéb elnevezések = |
|egyéb elnevezések = |
||
A lap 2015. október 7., 09:30-kori változata
| Budapest-Kelenföld Szent Gellért Plébánia | |
 | |
| Vallás | római katolikus |
| Eredet | tabáni plébánia, ciszterci plébánia |
| Lelkészi vezető | Forgács Alajos |
| Tisztsége | plébános |
| Alapítva | 1930 (egyházközség) 1933 (lelkészség) 1937 (plébánia) |
| Ország |  Magyarország |
| Székhely | Budapest, Bartók Béla út 149. |
| A Budapest-Kelenföld Szent Gellért Plébánia weboldala | |
A Kelenföldi Szent Gellért-plébánia Budapest XI. kerületének egyik katolikus plébániája. Első temploma 1930-ban épült a Kelenföldi pályaudvar közelében, és 2014-ben bontották le. Az új Szent Gellért-templomot az eredeti helyszíntől kicsit távolabb emelték, építését 1984-ben kezdték meg, felszentelésére 1992-ben került sor.
A plébánia az Esztergom-Budapesti főegyházmegye Budai-Középső espereskerületéhez tartozik. Hozzá tartozik a Szent Szabina lelkészség és Szent Benedek Tanulmányi Ház.[1][2]
Története
Az első templom
Budapest Kelenföld városrészében 1920-ban alakult meg a Kelenföldi Templomépítő Egyesület; a vasárnapi szentmiséket abban az időben a városrész leányiskolájának tornatermében tartották. Közben az egyesület céljainak megfelelően és nevéhez híven megkezdték egy templom építését is, amit elkészültét követően dr. Mészáros János érseki helynök áldott meg 1930-ban. Ugyanebben az évben szervezték meg az önálló egyházközséget is, részben a ciszterci plébánia, részben a tabáni plébánia területéből; a plébánia megszervezését a főhatóság megbízása alapján dr. Takách János végezte. 1933-ban önálló lelkészség létesült itt, a plébániai jogot pedig 1937-ben nyerte el az egyházközség. A plébánián 1930-tól van önálló anyakönyvezés, a korábbi anyakönyvek a tabáni és a szentimrevárosi plébánián találhatók.[1][2]
Mivel az elsőként emelt, mindössze 163 négyzetméteres alapterületű templomot valójában csak ideiglenesnek szánták, 1940-ben gyűjtésbe kezdtek egy új, 3000 hívő befogadására alkalmas templom építésére; az építmény terveit dr. Irsy László készítette el. A háború azonban keresztülhúzta az egyházközség terveit, pénzügyi tartalékaikat új templom építése helyett kénytelenek voltak a háborúban megrongálódott régi istenháza helyreállítására fordítani. Néhány évvel a háború vége után, 1948-ban ugyan a plébánia megvásárolta a XI. kerületi Bartók Béla út 149-151. szám alatti ingatlant, egy kisegítő kápolna és egy sekrestyés lakás létesítésének céljára, de a kommunizmus térnyerése nem segítette az egyházközség fejlesztési terveit: a telket az állam kisajátította a Kőfaragóipari Vállalat számára.[1][3][2]
A régi templomot a gyülekezet 1992-ig használta, habár az épület állapota fokozatosan romlott, a rendszerváltás körüli években a szerkezete is megroggyant, később pedig a tetőzete is berogyott. Megüresedése után a helyiségben egy ideig hajléktalanellátást végzett az egyház, majd ideiglenes építőanyag-raktárnak használták egy részét. Az 1990-es évek második felében ismét az államhoz került, ettől fogva az állaga még gyorsabb romlásnak indult, olyannyira, hogy 2012 körül le is kellett falazni a bejáratát, nehogy valamelyik építőelem ráomoljon egy oda behúzódó hajléktalanra. Az épületet, amely sosem kapott műemléki címet, végül 2014. szeptember közepén bontották le; helyén egy sajtóértesülés szerint feltehetőleg park és közlekedési csomópont lesz majd.[3]
Az új templom építése
| Szent Gellért templom | |
| |
| Védőszent | Szent Gellért |
| Építési adatok | |
| Építése | 1984–1992 |
| Tervezője | Kiss András |
| Felszentelés | 1992 |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest XI. kerülete |
| Hely | Bartók Béla út 149. |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Gellért templom
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 01′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 01′ 22″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Gellért templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az új Szent Gellért-templom és plébánia alapkövét 1984. szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepén tették le. Az új épületben az első szentmise 1992 karácsonyán volt, amikor gyertyás körmenettel költözött át a gyülekezet a régi templomból az új helyre. Az új templomot úgy építették meg Kiss András Ybl-díjas építész tervei alapján, hogy zárt belső tere zsúfoltság nélkül is képes legyen befogadni legalább 1500 embert. 1997-től a templom melletti telken kialakított, s a Szent Sírról elnevezett kolumbárium tovább bővült, a bővítést 2003 őszén adták át. A kápolna sajátossága a tetőtér fordított csónak alakja, amely Noé bárkájára emlékeztet, egyúttal a természetes világítást is biztosítja.
Időközben, 1999 augusztusára megépült a templom harangtornya is, illetve ugyanebben az időszakban nyílt meg Varga Imre szobrászművész alkotásaival az Árpád-házi szentek szoborkertje; ez utóbbiban Szent István és Szent László király, Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Erzsébet és Árpád-házi Szent Margit bronz mellszobra látható. Ugyancsak Varga Imre alkotása a plébánia védőszentjének, Szent Gellértnek vértanúságát megjelenítő, s a templom oromzatán látható szobra, a II. Szilveszter pápát ábrázoló szobor, a templom előterében, valamint a Szent Sír kápolnában álló Fájdalmas Szűzanya is.
A Mindszenty-kápolnában Mindszenty József esztergomi érsek bronzszobra – ami az elvhűséget, Krisztus és az egyház melletti rendíthetetlen kitartást szimbolizálja – Meszlényi Antal alkotása, ugyanő alkotta a templomban látható monumentális Krisztus-szobrot is. Az altemplom Apor Vilmosról elnevezett termében az 1945-ben vértanúhalált szenvedett győri püspök domborműve látható, ezt Mózessy Egon álmodta meg. A külső keresztút állomásainak mozaikképét Mazzag Orsolya iparművész, az képet körülvevő üvegkeretet pedig Haba Erika iparművész készítette.
A templom búcsúnapja védőszentjének, Szent Gellért vértanú püspöknek emléknapja: szeptember 24.
Papjai
Plébánosok
| Év | Név | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1930–1954 | Dr. Takách János | [2] |
| 1954–1979 | Dr. Élő József | [2] |
| 1979–2001 | Krichenbaum József | [2] |
| 2001– | Forgács Alajos | [2][4] |
Káplánok
| Év | Név | Megjegyzés |
|---|---|---|
| (...) | ||
| 1946 | Sulyok László | [5] |
| (...) | ||
| 1947–1948 | Dunay Antal | |
| 1948–1949 | Sághy Ferenc | [6] |
| (...) | ||
| 1960–1961 | Gallai József | [7] |
| (...) | ||
| 1979–1984 | Bodó Károly | [8] |
| 1984–1990 | Lipp László | [9] |
| 1990–1993 | Kemenes Gábor | [10] |
| 1993–1994 | Sulok Tibor | [11] |
| 1994–2004 | Ailer Gáspár | [12] |
| 2002–2006 | Zsiga Péter | [13] |
| 2005–2007 | Siményi Ferenc | Kisegítő lelkész (nem káplán)[14] |
| 2006–2009 | Ujházy Lóránd | [15] |
| 2009–2011 | Paduraru Iulian | [16] |
| 2011–2013 | Lak Gábor | [17] |
| 2013–2015 | Ádám Miklós | [18] |
| 2015– | Bakos Zsolt | [19] |
Állandó diakónusok
| Év | Név | Megjegyzés |
|---|---|---|
| (...) | ||
| 1998– | Börcsök Árpád | [20] |
| 2006– | Kovács Ferenc | [21] |
Jegyzetek
- ↑ a b c Budapest-Kelenföld - Szent Gellért plébánia (magyar nyelven). Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ a b c d e f g Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.
- ↑ a b Szép csendben lebontották a kelenföldi templomot (magyar nyelven). Falanszter blog, 2014. szeptember 24. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ Forgács Alajos. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ Sulyok László. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Sághy Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Gallai József. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Bodó Károly. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Lipp László. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
- ↑ Kemenes Gábor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Sulok Tibor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Ailer Gáspár. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Zsiga Péter. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
- ↑ Siményi Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
- ↑ Ujházy Lóránd dr.. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
- ↑ Paduraru Iulian. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ Lak Gábor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ Ádám Miklós. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=2&op=hhirek&id=374
- ↑ Börcsök Árpád. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ Kovács Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
Források
További információk
- Hivatalos honlap (magyar)