„Francia Polinézia” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
113. sor: 113. sor:
| 986
| 986
|}
|}



[[Tahiti]] közelében van néhány egyéb fontos sziget, [[atoll]] és szigetcsoport is: [[Ahe]], [[Bora Bora]], [[Hiva Oa]], [[Huahine]], [[Maiao]], [[Maupiti]], [[Mehetia]], [[Moorea]], [[Nuku Hiva]], [[Raiatea]], [[Tahaa]], [[Tetiaroa]], [[Tubuai (Ausztrál-szigetek)|Tubuai]] és [[Tupai]].
[[Tahiti]] közelében van néhány egyéb fontos sziget, [[atoll]] és szigetcsoport is: [[Ahe]], [[Bora Bora]], [[Hiva Oa]], [[Huahine]], [[Maiao]], [[Maupiti]], [[Mehetia]], [[Moorea]], [[Nuku Hiva]], [[Raiatea]], [[Tahaa]], [[Tetiaroa]], [[Tubuai (Ausztrál-szigetek)|Tubuai]] és [[Tupai]].

{| class="wikitable"
|+ A három legnépesebb kommuna 2002-ben
|-
! Kommuna!! Sziget !! Népesség
|-
| [[Faaa]] || [[Tahiti]] || 28,421
|-
| [[Papeete]] || [[Tahiti]] || 28,421
|-
| [[Punaauia]] || [[Tahiti]] || 14,500
|}


A térségben előfordulhatnak viharos ciklonok, főleg január hónapban. A szigetek között vegyesen van lapos, amelynek zátonyos a partja, illetve van amelyik felszíne egyenetlen, magas hegyekkel tarkított. A Tuamotu-szigetek az egyetlen, amelynek mindegyik szigete lapos. Az Ausztrál-szigetekhez tartozó Gambier-szigetek a legritkábban lakott rész. Itt a szigetek többsége lakatlan. Francia Polinézia teljes lakosságának 61%-a él Tahiti szigeten, Papeete városban vagy környékén. <ref>[http://www.worldatlas.com/webimage/countrys/oceania/pf.htm www.worldatlas.com - French Polynesia - olvasva: 2013.02.21.]</ref>
A térségben előfordulhatnak viharos ciklonok, főleg január hónapban. A szigetek között vegyesen van lapos, amelynek zátonyos a partja, illetve van amelyik felszíne egyenetlen, magas hegyekkel tarkított. A Tuamotu-szigetek az egyetlen, amelynek mindegyik szigete lapos. Az Ausztrál-szigetekhez tartozó Gambier-szigetek a legritkábban lakott rész. Itt a szigetek többsége lakatlan. Francia Polinézia teljes lakosságának 61%-a él Tahiti szigeten, Papeete városban vagy környékén. <ref>[http://www.worldatlas.com/webimage/countrys/oceania/pf.htm www.worldatlas.com - French Polynesia - olvasva: 2013.02.21.]</ref>

A lap 2013. február 23., 12:09-kori változata

Francia Polinézia
Polynésie française
Francia Polinézia zászlaja
Francia Polinézia zászlaja		 Francia Polinézia címere
Francia Polinézia címere
Nemzeti mottó: Tahiti Nui Mare'are'a
Nemzeti himnusz: La Marseillaise
FővárosaPapeete
d. sz. 17° 32′, ny. h. 149° 34′Koordináták: d. sz. 17° 32′, ny. h. 149° 34′
Államformaelnöki köztársaság
tengerentúli közösség
Vezetők
ElnökFrançois Hollande
elnökGaston Tong Sang
főbiztosAnne Boquet
Hivatalos nyelvfrancia, tahiti
Beszélt nyelvekegyéb polinéz nyelvek
protektorátus1842.
tengerentúli terület1946.
tengerentúli közösség2004.
Tagság
Lista
Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (közreműködő állam), Frankofónia
Népesség
Népszámlálás szerint275 918 fő (2017)[1]
Rangsorban181
Becsült264 000 fő (2009. január 1.)
Rangsorban181
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4 167 km²
Rangsorban171
Víz12%
IdőzónaUTC-10 (UTC-10)
Egyéb adatok
PénznemCsendes-óceáni valutaközösségi frank (XPF)
Hívószám689
Segélyhívó telefonszám112
Internet TLD.pf
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Francia Polinézia témájú médiaállományokat.
Francia Polinézia térképe

Francia Polinézia Franciaország tengerentúli területe, amely a Csendes-óceánban található öt földrajzi szigetcsoportot foglal magában. Legismertebb szigete Tahiti, ahol a terület fővárosa, Papeete is található.

Története

A Floréal francia fregatt a Bora Bora lagúnában.
Bővebben: Francia Polinézia történelme

A Francia Polinéziát alkotó szigetcsoportok hivatalosan csak a francia protektorátus megalapítása után egyesültek 1889-ben. A szigetek közül a polinézek a Marquises-szigeteket hódították meg először i.sz. 300 körül, majd később, 800 körül a Társaság-szigeteket is. A polinézek laza törzsi szerveződésben éltek.[2]

Az európaiakkal való kommunikáció 1521-ben kezdődött, amikor Ferdinand Magellan, a portugál hajós felfedező először pillantotta meg a mostani Tuamotu-Gambier-szigetekhez tartozó Pukapuka szigetet. 1722-ben a holland Jakob Roggeveen jutott el először Bora Bora szigetére Európából, 1767-ben pedig a brit Samuel Wallis Tahitire jutott el. Egy évvel később Louis Antoine de Bougainville francia felfedező, majd még egy évvel később a híres James Cook kapitány is kikötött Tahitinél. A keresztény hittérítés spanyol papokkal kezdődött, akik 1774-től jelentek meg Tahitin. A protestánsok jelenléte 1797-től folyamatos a térségben.[3]

A Társaság-szigetek királyságai.

II. Pomare, Tahiti királya 1803-ban menekülésre kényszerült Moorea szigetre. Családjával együtt 1812-ben erőszakosan átkeresztelték protestáns vallásra. 1834-ben francia hittérítők érkeztek a szigetekre. Mivel a helyiek nem nézték jó szemmel a misszionáriusokat 1836-ban Franciaország hadihajót küldött a régióba. 1842-ben Tahiti és Tahuata francia protektorátus alá került, hogy a katolikus hittérítők zavartalanul dolgozhassanak. A fővárost, Papeetét 1843-ban alapították. 1880-ban Franciaország magához csatolta Tahitit, így a protektorátusi cím helyett a Francia gyarmati birodalom részévé vált.[4]

Az 1880-as években Franciaország igényt tartott a Tuamotu-szigetekre, amely korábban a Pomare-dinasztiához tartozott, bár formálisan nem csatolta magához. Továbbá a franciák Tahuata szigetet 1842-ben protektorátusba vették és az egész Marquises-szigetekre úgy tekintettek, hogy az Franciaország része. 1885-ben Franciaország kinevezett egy kormányzót és létrehozott egy általános tanácsot, amellyel létrejött egy igazi gyarmati kormányzás. 1888-ban Rimatara és Rurutu szigeteket a briteknek nem sikerült lobbizás révén protektorátus alá vonni, így egy évvel később a Franciák ezeket is magukhoz csatolták. 1892-ben adták ki az első helyi bélyegeket a tartományban. A tartomány első hivatalos elnevezése az Établissements de l'Océanie (Óceaniai Telepek) volt. 1903-ban az általános tanácsot tanácsadó testületre változtatták és a gyarmat nevét megváltoztatták Établissements Français de l'Océanie (Óceaniai Francia Telepek) kifejezésre.[5]

1940-ben Francia Polinézia kormányzata elismerte a Szabad Francia Erők katonai szervezetét és sok polinéziai szolgált a II. világháborúban. Nem tudtak arról sem a franciák, sem a polinézek, hogy a japán Konoe kabinet 1940. szeptember 16-án úgy döntött, hogy több terület mellett Francia Polinéziára is igényt tart. A háború során aztán a japánok képtelenek voltak megszállni a francia szigeteket.

1946-ban a polinézek francia állampolgárságot kaptak és a szigetek hivatalos elnevezése megváltozott tengeren túli területre. 1957-től használatos a Francia Polinézia (Polynésie Française) elnevezés. 1962-ben, a korábban Algériában végzett nukleáris kísérletek helyszínét áttették a Tuamotu-szigetekhez tartozó Mururoa közelébe. A teszteléseket 1974 után már föld alatt végezték.[6] 1977-ben Francia Polinézia részleges belső autonómiát kapott, amelyet 1984-ben kibővítettek. Francia Polinézia 2003-ban vált teljes egészében Franciaország tengerentúli részévé.[7] 1995. szeptemberben hatalmas tüntetések voltak, hogy Franciaország ismét nukleáris kísérleteket kívánt folytatni a Fangataufa atoll közelében egy hároméves moratóriumot követően. A legutolsó tesztet 1996. január 29-én hajtották végre a térségben. Ekkor jelentette be Franciaország, hogy csatlakozik a nukleáris teszteket tiltó nemzetközi egyezményhez, az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetéhez (Comprehensive Test Ban Treaty) és nem tesztel többé atomfegyvereket.[8]

Földrajz

Bővebben: Francia Polinézia földrajza

Szárazföldjeinek területe 4167 km2, amelyek egy 2 500 000 km2-es óceáni területen vannak elszórva. Mintegy 130 sziget található Francia Polinéziában.[9] Legmagasabb pontja: Mont Orohena, 2241 méter.

A Csendes-óceán délkeleti részén található szigetvilág öt jól elkülöníthető szigetcsoportból áll. A legnagyobb és legnépesebb sziget ezek közül a Társaság-szigetekhez tartozó Tahiti.

Zászló Térkép Név Szigetek száma Terület Lakosság (fő)
Társaság-szigetek 13 sziget 1647 km² 163 000
Tuamotu-szigetek 76 atoll 850 km² kb. 15 000
Marquises-szigetek 10 sziget 1274 km² 8632
Ausztrál-szigetek 7 sziget 148 km² 6669
Gambier-szigetek 26 sziget 31 km² 986

Tahiti közelében van néhány egyéb fontos sziget, atoll és szigetcsoport is: Ahe, Bora Bora, Hiva Oa, Huahine, Maiao, Maupiti, Mehetia, Moorea, Nuku Hiva, Raiatea, Tahaa, Tetiaroa, Tubuai és Tupai.

A térségben előfordulhatnak viharos ciklonok, főleg január hónapban. A szigetek között vegyesen van lapos, amelynek zátonyos a partja, illetve van amelyik felszíne egyenetlen, magas hegyekkel tarkított. A Tuamotu-szigetek az egyetlen, amelynek mindegyik szigete lapos. Az Ausztrál-szigetekhez tartozó Gambier-szigetek a legritkábban lakott rész. Itt a szigetek többsége lakatlan. Francia Polinézia teljes lakosságának 61%-a él Tahiti szigeten, Papeete városban vagy környékén. [10]

Közigazgatás

Bővebben: Francia Polinézia közigazgatása

A szigetcsoport közigazgatásilag 5 részre van osztva:

Népesség, Nyelv, Vallás

Népesség

A lakosság 78%-a polinéz. A polinézek különböző törzsekből állnak. Ők az eredeti őslakosság leszármazottai. A többiek mindannyian bevándorlók. Az ázsiaiak aránya 12%, főleg kínai. Az európaiak mind francia származású fehérek. A franciák aránya 10%. A franciákon belül az úgynevezett helyi franciák 6, míg a városi (később bevándorolt) franciák 4%-ot tesznek ki.[11]

Nyelv

Két hivatalos nyelv van: a francia, és a tahiti. A szigeteken még egyéb polinéz nyelveket is beszélnek.

Vallás

A lakosság 54%-a protestáns, 30%-a római katolikus, 10% egyéb vallású, a maradék 6% pedig nem hívő.

Politika

Papeete
Bővebben: Francia Polinézia politikája

Gazdaság

Lagúna a Tuamotu-szigeteken
Bővebben: Francia Polinézia gazdasága

A szigetvilág Óceánia ötödik legnagyobb gazdasága. A mezőgazdaság főként a helyi igényeket elégíti ki, kivitelre koprát és vaníliát termelnek. A francia nukleáris kísérleti telep bezárásáig jelentős támogatást kapott a francia kormánytól, ezek beszüntetése óta a legfőbb bevételi forrás a turizmus, amely a bevételek mintegy egynegyedét teszi ki. Jelentős a halászat, a könnyűipar a mezőgazdaság terményeit dolgozza fel.

Közlekedés

  • Közutak hossza: 792 km
  • Repülőterek száma: 37
  • Kikötők száma: 4

Média

A szigeteken 3 televízióadó van: RFO Tempo Polynésie, RFO Télé Polynésie des Senders Réseau France outre-mer és TNTV (Tahiti Nui TV).

Turizmus

Cook-öböl, Moorea, Társaság-szigetek

Javasolt oltások Francia Polinéziára utazóknak:

Sport

Lásd: Tahiti labdarúgó-válogatott

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Recensement de la population 2017 de Polynésie française, 2017. december 27.
  2. ↑ History of Polynesia, before 1797 - Alexander Ganse
  3. ↑ [url=http://www.historyofnations.net/oceania/frenchpolynesia.html Francia Polinézia története]
  4. ↑ [url=http://www.historyofnations.net/oceania/frenchpolynesia.html Francia Polinézia története]
  5. ↑ {History of French Polynesia, 1889 to 1918 -Alexander Ganse
  6. ↑ History of Polynesia, 1939 to 1977 - Alexander Ganse
  7. ↑ CIA World Factbook link - French Polynesia
  8. ↑ New York Times - France Ending Nuclear Tests That Caused Broad Protests - Craig R Whitney - 1996.01.30.
  9. ↑ Kingfisher Geography Encyclopedia. ISBN 1-85613-582-9. Page 546
  10. ↑ www.worldatlas.com - French Polynesia - olvasva: 2013.02.21.
  11. ↑ Forrás: A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2008)

Forrás

Külső hivatkozások

Commons:Category:French Polynesia
A Wikimédia Commons tartalmaz Francia Polinézia témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Francia_Polinézia&oldid=13063383”