Sligovica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Különböző sligovicák

A sligovica a szilvapálinka és egyéb szilvapárlatok régies elnevezése, mely a szerbhorvát šljivovica elferdítéséből született.[1][2] A kifejezés különböző formákban más nyelvekben is meghonosult: bolgárul: сливовица/slivovica, csehül slivovice, németül: Sliwowitz, románul: şliboviţă, szlovákul: slivovica, szlovénül slivovka. Angolul és más nyugati nyelvekben általában slivovitz formában jelenik meg mint minden közép- és kelet-európai szilvapárlat gyűjtőneve.[2]

Szerbiában nemzeti ital a šljivovica, ahol az éves szilvatermés mintegy 70%-át, kb. 424 300 tonna szilvát dolgoznak fel šljivovicának. A šumadija-tea a forralt borhoz vagy a groghoz hasonló ital, amely forralással készül hígított šljivovicából, cukor és szegfűszeg hozzáadásával. Alkoholtartalma legalább 37,5%, a šljivovica esetén 47%.

A jugoszláv utódállamokban rakija (égetett szesz) rendelése esetén legtöbbször šljivovicát kapunk. Szaunákban is felhasználják illatosításra. Eredetileg feketeszilvából főzték, de napjainkban más szilvafajtákat is felhasználnak készítéséhez. Egyes változatait érlelik, erre a célra tölgy-, fehérakác- ill. eperfahordókat használnak.

A šljivovica a šljiva (szilva) szóból ered. A szláv nyelvekben a gyümölcspárlatok neveit általában hasonlóan képzik, csehül például: hruška (körte), hruškovice (körtepárlat); meruňka (kajszibarack), meruňkovice (kajszibarackpárlat).

Európai uniós szabályozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A slivovitz a tiszta szilvapárlat megnevezésére használható.
  • A slivovice olyan cseh szeszes italokat jelöl, melyek gyártásakor a szilvapárlathoz az utolsó lepárlása előtt legfeljebb 30%-nyi finomszeszt is hozzá lehet adni. A slivovice név azonban nem védett; más országok italain megkötések nélkül használható mint fantázianév.
  • A bošácka slivovica (bosáci slivovica) eredetvédett szlovák szilvapárlat.
  • Az olasz sliwovitz öt különböző helyi változatban eredetvédett szilvapárlat: Sliwovitz del Veneto, Sliwovitz del Friuli-Venezia Giulia, Sliwovitz del Trentino-Alto Adige és Sliwovitz del Trentino.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]