Pusztamező

	Pusztamező (Vislanka)
	; Pusztamező zászlaja
	; Pusztamező zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Ólublói
Rang	község
Első írásos említés	1595
Polgármester	Dušan Firment
Irányítószám	065 41
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	SL
	Népesség
Teljes népesség	265 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	59 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	542 m
Terület	4,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 14′ 04″, k. h. 20° 51′ 41″49.234444°N 20.861389°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 04″, k. h. 20° 51′ 41″49.234444°N 20.861389°E
	Pusztamező weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztamező témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pusztamező (szlovákul: Vislanka, ukránul Vizranka, németül Wüstfeld vagy Weiler bei Michelsdorf^[2]) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

Ólublótól 27 km-re keletre, a Poprád-folyó alatt fekszik.

Története

1595-ben „Wyzranka” néven említik először. A település a 16. század végén, a soltészjog alapján keletkezett, amikor ruszinokat telepítettek ide. Kezdetben a tarcai uradalom része, majd a Gombos és Kellemesy családok birtoka. Kis település volt, 1789-ben 30 házában 180 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PUSZTAMEZŐ. Vizranka. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Dezsőfy, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Tarkóhoz nem meszsze, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, legelője, réttye, erdeje szükségére van elég, kereskedni szoktak marhákkal, második osztálybéli.”^[3]

1828-ban 55 háza és 413 lakosa volt. Lakói földműveléssel, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pusztamező, Wizranka, orosz falu, Sáros vmegyében, Palocsához délre 1/2 órányira: 63 romai, 357 g. kath., 5 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Sok marhát tenyészt, s azzal kereskedik; erdeje és fűrészmalma van. F. u. a Desewffy nemzetség. Ut. p. Eperjes.”^[4]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

A háború után lakói közül sokan Kassa és Eperjes üzemeiben dolgoztak.

A hozzá tartozó Bacsómezőt 1248-ban „Bachamezei” alakban említik először. 1270-ben a tarkői uradalom része volt. 1427-ben 14 porta után adózott.

Népessége

1910-ben 357, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 300 lakosából 298 szlovák volt.

2011-ben 251 lakosából 228 szlovák.

Nevezetességei

Szent Kozma és Damján tiszteletére épített görögkatolikus temploma 1842-ben épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ http://exonyme.bplaced.net/Board/Thread-Zipser-Land-und-Leute-Deutsch-Slowakisch-Ungarisches-Ortsverzeichnis?pid=1419#pid1419 hozzáférés 2013 május 29
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] ttp://exonyme.bplaced.net/Board/Thread-Zipser-Land-und-Leute-Deutsch-Slowakisch-Ungarisches-Ortsverzeichnis?pid=1419#pid1419 hozzáférés 2013 május 29

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

[4]