Hosszúréti-patak
| Hosszúréti-patak Kő-ér | |
 | |
| A patak Kőérbereknél | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 17[1] km |
| Vízgyűjtő terület | 114[1] km² |
| Forrás | torbágyi erdő[1] |
| Torkolat | Duna |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúréti-patak Kő-ér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Hosszúréti-patak (másik nevén Kő-ér) a Duna folyamba torkolló nagy vízhozamú, állandó vízfolyás. 17 km hosszú.
A patak forrása a torbágyi erdőben található, és többek között Biatorbágy, Budakeszi, Törökbálint Budaörs területét érintve gyűjti össze a Budaörsi- és Budakeszi-medence vizeit és vezeti le a fővárosban Kőérberek - Rózsavölgyön át Budafok irányába. Albertfalva és Budafok határán torkollik a Dunába.
Hidrológiai jellemzők
Vízgyűjtő területe 114 négyzetkilométer, ami a Dunántúli-középhegység nagytájon belül, a Dunazug-hegyvidék középtáj legkeletibb részén, főként a Budakeszi- és Budaörsi-medence kistájakon terül el.
A kis vízgyűjtő terület miatt a rövid idejű, nagy intenzitású csapadékok nagy terhelést okoznak a patak vízhálózatának, de ettől eltekintve a vízgyűjtő alapvetően vízhiányosnak számít.
A patak nyomvonala a budapesti agglomerációba esik, és annak beépítettsége, a növényzet fokozatos visszaszorulása kedvezőtlenül befolyásolja a vízszállító-képességet. Erre markáns példa volt a 2010. május 30-ai felhőszakadás, mely komoly árvizeket okozott Törökbálinton, majd az innen levonuló víz útjába eső Budafokon.
A patakba torkollik Budaörsnél a Budakeszi-árok.
Jegyzetek
- ↑ a b c Vilisics Kálmán: Hogyan éri el a törökbálinti árvíz a Dunát (magyar nyelven). Törökbálinti Újság, 2010. június 1. (Hozzáférés: 2010. október 6.)[halott link]
Források
- Vilisics Kálmán: Hogyan éri el a törökbálinti árvíz a Dunát?[halott link] Törökbálinti Újság, 2010. június 1.
További információk
- Nagy Ildikó Réka: Kisvízfolyások revitalizációs lehetőségeinek vizsgálata a Hosszúréti-patak példáján (2001)