Budaörsi- és Budakeszi-medence
| Budaörsi- és Budakeszi-medence | |
| Elhelyezkedés | Dunazug-hegyvidék |
 | |
A Budaörsi- és Budakeszi-medence a Dunazug-hegyvidék részei.[1]
Budaörsi-medence[szerkesztés]
A Budaörsi-medence a Budai-hegység déli előterében a Duna völgye felé nyitott mélyedés, ami nyugat-keleti irányban húzódik. Hossza kb. 15 kilométer, szélessége 2-3 kilométer. Tengerszint feletti magassága a nyugati részen 140-160 méter, a keleti részen 120-140 méter. A medence az elmúlt évtizedekben az intenzív szuburbanizáció és iparosodás következtében szinte teljesen beépült.
A medencét délről a Tétényi-fennsík, északról a Csíki-hegyek, a Budaörsi-hegy és a Kakukk-hegy határolják, nyugatról a Bia környéki domboknál végződik. Kialakulásában a szerkezeti mozgások, a folyóvíz, a szél és a negyedidőszaki talajfolyások játszottak szerepet. Felszíne hullámos, vizenyős lapályok és alacsony teraszszigetek váltakoznak. A keleti részén viszonylag magasabb hátak, dombok találhatóak: Pacsirta-hegy, Péter-hegy, Dobogó. Ezek között az Örsödi- és az Őrmezői-lapályban keresűvizes kutak vannak.
A terület tájképileg legszebb része az északi lejtő vidéke, ahol a lösz és a harmadidőszaki üledékek fölé kopár dolomitrögök magasodnak: Huszonnégyökrös-hegy, Ló-hegy, Szekrényes-hegy, Törökugrató, Odvas-hegy, Kő-hegy, Frankhegy. A Naphegy, a Tűzkő-hegy és a Rupp-hegy már alig válik el a lejtőktől.
A rögöket a medencefelszínnel hosszú lankás lejtős hátak kötik össze, amiken völgyek, vízmosások, szőlők és gyümölcsösök találhatóak. A medence tengelyében a Hosszúréti-patak gyűjti össze a terület vizeit és vezeti le Kőérberek - Rózsavölgyön át Budafok irányába. Albertfalva és Budafok határán torkollik a Dunába.
Budakeszi-medence[szerkesztés]
A Budakeszi-medence a Budaörsi-hegység nyugati oldalán lévő nagy, katlanszerű süllyedék. Kelet felől a Széchenyi-hegy, a János-hegy, délről és délnyugatról a Csíki-hegyek, a Köszörűkő-hegy, a Biai-hegy, nyugatról a Kis-Kopasz és a Hosszú-hajtás-hegy, északról a Hárs (Hársbokor)-hegy fennsíkja és a Sziklafal határolják.
A felszínét vastag lösz fedi, amiből előbukkannak idősebb kőzetek: dolomit (kaptárkövek), nummuliteszes mészkő, budai márga és oligocén–miocén homokos–kavicsos üledékek. A medence vizeit a Budakeszi-árok vezeti le a budaörsi Hosszúréti-patakba.
A medence északi részén fekszik Budakeszi, déli és délnyugati részét szántóföldek (Nagy-Biai-földek) valamint szőlők és gyümölcsösök fedik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Marosi S. és Somogyi S. (szerk., 1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1023 old.
Források[szerkesztés]
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 182–184. o. ISBN 963-05-6410-6
- Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959) ISBN 2399983105337
