Fábri Zoltán (rendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fábri Zoltán szócikkből átirányítva)
Fábri Zoltán
Fábry Zoltán-1.jpg
Születési név Furtkovits Zoltán[1]
Született 1917. október 15.
Budapest
Elhunyt 1994. augusztus 23. (76 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Apor Noémi
Gyermekei Fábri Péter
Foglalkozása filmrendező, díszlettervező
Díjak Kossuth-díj (1953, 1955, 1970)

Fábri Zoltán az IMDb-n
Fábri Zoltán PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fábri Zoltán témájú médiaállományokat.

Fábri Zoltán (eredeti nevén: Furtkovits Zoltán), (Budapest, 1917. október 15.Budapest, 1994. augusztus 23.) háromszoros Kossuth-díjas magyar film- és színházi rendező, színész, díszlettervező,[Mj. 1] forgatókönyvíró, főiskolai tanár; festőművész, grafikus

Életpályája[szerkesztés]

A Ferencvárosban nőtt fel, festőnek készült. 1938-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, érdeklődése azonban a színészet felé fordult. 1941-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. Másodéves főiskolás, amikor a Vígszínház ösztöndíjas rendező növendéke lett. A Nemzeti Színháznál dolgozott 1941 és 1943 között színészként, díszlettervezőként és játékmesterként. 1943-tól 1946-ig a Vígszínház tagja volt. 1946 és 1948 között a Művész Színháznál dolgozott. 1948-ban egy évadon át a Nemzeti Színház rendezője volt, 1949-ben pedig egy szezonon át az Úttörő Színház igazgatói tisztségét töltötte be. 1950-ben a Hunnia Filmgyárhoz került, ahol 1952-ig művészeti igazgató, 1952-től pedig filmrendező volt. 1958-ban választották meg a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökévé, a tisztséget 1981-ig töltötte be, majd tiszteletbeli elnök lett. 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Özvegye Apor Noémi (19182005) színésznő, Várkonyi Zoltán húga.[Mj. 2] 1947-ben házasodtak össze, és 1950-ben született a fiuk, Fábri Péter fotóriporter, fotóművész (19502010), akinek a fia, szintén Fábri Péter 1985-ben jött a világra.

Színpadi rendezései[szerkesztés]

  • Pirandello: Az ember, az állat és az erény
  • Princev–Hocsinszkij: Csodák világa
  • Brustein: Tamás bátya kunyhója
  • Eugéne Scribe–Ernest Legouvé: Navarrai Margit
  • Kassák Lajos: És átlépték a küszöböt
  • Paul Vandenberghe: Tizenhétéves vagyok
  • Lilian Hellman: Kis rókák
  • John Galsworthy: Úriemberek

Díszlettervei[szerkesztés]

  • George Bernard Shaw: Az orvos dilemmája
  • Gow: Mélyek a gyökerek
  • O'Neil: Amerikai Elektra
  • Marcel Achard: Leon és Noel
  • Knott: Éjszakai telefon
  • Strindberg: Haláltánc
  • Thurzó Gábor: Az ördög ügyvédje
  • Bruckner: Angliai Erzsébet
  • Jean Kerr: Mary, Mary
  • William Shakespeare: A makrancos hölgy
  • Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
  • Sartre: Altona foglyai
  • Maugham: Színház
  • Szigligeti Ede: Liliomfi
  • Pirandello: IV. Henrik
  • Kesselring: Arzén és levendula
  • Molnár Ferenc: A doktor úr
  • Weingarten: A nyár
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
  • Vampilov: Kaland a főmettőrrel
  • Vampilov: Húsz perc egy angyallal
  • Alan Ayckbourn: Keresztül-kasul
  • Adujev: Dohányon vett kapitány
  • Feydeau: Bolha a fülbe
  • Schisgal: Szerelem, óh!
  • Tersánszky Józsi Jenő: Viszontlátásra, drága
  • Páskándi Géza: Vendégség
  • O'Neill: Eljő a jeges
  • Szabó György: Napóleon és Naplóleon
  • Thurzó Gábor: Záróra
  • Mesterházi Lajos: Az ártatlanság kora
  • Lavrenyov: Amerika hangja
  • Shaw: Candida
  • Zapolszka: Dulszka asszony erkölcse
  • Katajev: Az ezred fia
  • Molière: Gömböc úr
  • Fagyejev: Az ifjú gárda
  • Osztrovszkij: Jövedelmező állás
  • Lawler: A tizenhetedik baba nyara
  • Szurov: Vadnyugat
  • Déry Tibor: Itthon
  • De Fries Károly: Mimóza
  • Hervé: Lili
  • Halász Péter–Halász Rudolf: Házasság hármasban
  • Anouilh: Euridike
  • Giraudoux: Trójában nem lesz háború
  • Agatha Christie: Tíz kicsi néger
  • Gádor Béla: Urak, költők, gyilkosok
  • Coward: Vidám kísértet
  • Jean-Paul Sartre: Temetetlen holtak
  • Zerkovitz Béla: Csókos asszony
  • Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
  • Henrik Ibsen: Hedda Gabler
  • Gow–D'Usseau: Mélyek a gyökerek
  • Arthur Miller: Édes fiaim
  • Illés Endre: Hazugok
  • Goetz: Erényes otthon
  • Kanin: Ócskavas nagyban
  • Oscar Wilde: Eszményi férj

Filmjei[szerkesztés]

Fábri Zoltán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 32/2-1-159/G.

Díjai[szerkesztés]

  • Kossuth-díj (1953, 1955, 1970)
  • Locarnoi Nemzetközi Filmfesztivál, különdíj, (Nappali sötétség) (1964)
  • Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, Unicrit Award, (Húsz óra) (1965)
  • Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál, fődíj (Húsz óra) (1965)
  • Kiváló művész (1965)
  • SZOT-díj (1975)
  • Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál különdíj, (141 perc a befejezetlen mondatból) (1975)
  • Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál, fődíj, (Ötödik pecsét) (1977)
  • Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, Ezüst medve, (Requiem) (1982)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992)

Filmszerep[szerkesztés]

Filmrendezők, film körül tevékenykedők esetében sűrűn előfordul, hogy pályatársaik egy-egy alkotásában villanásnyira megjelennek. Bacsó Péter kultuszfilmjében, A tanúban azonban főszerepet alakított (Dániel Zoltán miniszter szerepét játszotta).

Hagyatéka[szerkesztés]

2014. október 20-án elindult a Fábri Zoltán Digitális Archívum, melyet az unoka, Fábri Péter hozott létre. Az oldal célja a teljes hagyaték lépésről lépésre történő digitalizálása és a köz számára elérhetővé, kutathatóvá tétele.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A Színházi adattárban díszlettervezőként 86, rendezőként 14 bemutatóját regisztrálták.
  2. Eredetileg Várkonyi Noémi, becenevén Nonó, lásd Krencsey Marianne 2001: Equinox ‑ 2001 ‑ 35 év Budapesten ‑ 35 év New Yorkban, Glória Kiadó és Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 9630566354  

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]