Kedveshegy
| Kedveshegy (Dragoslavec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Víziszentgyörgy |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1478 |
| Polgármester | Dragica Vugrinec |
| Irányítószám | 40311 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 351 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 20′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 20′ 53″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kedveshegy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kedveshegy (horvátul: Dragoslavec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Víziszentgyörgy község része.
Fekvése[szerkesztés]
Csáktornyától 11 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1478-ban "Dragislawecz" néven említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] 1477-ben Hunyadi Mátyás király Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is.
A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 460 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
A településen egy, a kis útikápolnák korai típusához tartozó kápolna áll.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Víziszentgyörgy község hivatalos oldala
- A víziszentgyörgyi plébánia honlapja
- Horvátország kulturális emlékei
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.