Ugrás a tartalomhoz

Derekegyház

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Derekegyház
Fő tér
Fő tér
Derekegyház címere
Derekegyház címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásSzentesi
Jogállásközség
PolgármesterSzabó István (KDNP-Fidesz)[1]
Irányítószám6621
Körzethívószám63
Népesség
Teljes népesség1380 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület53,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 35′, k. h. 20° 22′46.583333°N 20.366667°EKoordináták: é. sz. 46° 35′, k. h. 20° 22′46.583333°N 20.366667°E
Derekegyház (Csongrád-Csanád vármegye)
Derekegyház
Derekegyház
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Derekegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Derekegyház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Derekegyház község Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Szentestől 13, Hódmezővásárhelytől 26, Orosházától 24 kilométerre található. Szomszédai: észak felől Szentes Lapistó nevű külterületi városrésze, keleten Nagymágocs, délkeletről Székkutas, délen Hódmezővásárhely, délnyugaton Mindszent, nyugat felől Szegvár, északnyugatról pedig maga Szentes.

Megközelítése

[szerkesztés]

Központja a 45-ös főút Szentes-Hódmezővásárhely közötti szakaszából kelet felé, Orosháza irányában (Nagymágocsra) kiágazó 451-es főúton (korábbi számozása szerint 4405-ös úton) érhető el; Tompahát nevű külterületére a 44 115-ös számú mellékút vezet. Közigazgatási területének délnyugati szélén ágazik ki a 45-ösből a Mindszentre vezető 4523-as út.

Címere

[szerkesztés]

A címer története

[szerkesztés]

A címerének formája, színei, képei és díszítő elemei a falu és a Károlyi család történelmi kapcsolatára utalnak.

Alapul a Károlyi család 1712-ben nyert egyesített grófi címerét és a falu által 1874-től használt hivatalos pecsétnyomó ábráját vették.

A pecsétnyomón ovális alakú pajzsban egy kiterjesztett szárnyú, egyfejű sas volt, a pajzs felső szélén 9 ágú (gyöngyös) grófi rangkoronával. A sast és a koronát a Károlyiak egyesített grófi címeréből vették át.

A hagyományra tekintettel a címer megőrizte a pajzs alakját (ovális, tojásdad). Címerképe a kiterjesztett szárnyú egyfejű sas, és megőrizték a pajzs felső szélére helyezett rangkoronát is. Mivel az idősebb lakosok nemcsak a Károlyiakat tisztelik, de az uradalom későbbi tulajdonosára, a szociális érzékéről és jótékony alapítványairól ismert Weiss Manfréd nagyiparos és leszármazottainak emlékét is ápolják, a címerpajzs alján Weiss Manfréd közismert, a helyi téglagyárának termékein is alkalmazott monogramja látható.

A színek meghatározásánál is a hagyományból és a heraldikai szabályokból indultak ki. A Károlyi-címerben a széttárt szárnyú, fekete sas ezüst mezőben állt, ezért a pajzs alapszíne az ezüst lett, a sas pedig fekete.

A címer leírása

[szerkesztés]

Az álló, ovális pajzs belső mezejét ezüst hullámpólya egyszer vágja a pajzstalpnál. A pólya fölötti rész kék mezejében egyfejű, heraldikailag jobbra néző, kiterjesztett szárnyú arany sas áll. A pajzstalp zöld mezejében ezüst színű, egymásra szerkesztett WM monogram lebeg. A pajzs felső szélére ezüst gyöngyökből formált kilencágú, arany abroncsú grófi rangkorona támaszkodik. A foszlányok heraldikai nézetben: jobbról arany és kék, balról ezüst és vörös.

Története

[szerkesztés]
Derekegyház, községháza

A régészeti leletek tanúsága szerint korai egyházas falu volt. Korábbi feltételezés szerint nevét Árpád-kori templomáról kaphatta, amely nagy, szilárd, azaz derék épület lehetett (derék + egyház). A templom maradványai a 19. század elején még láthatóak voltak; a régészek az 1970-es évek elején tárták fel. Az egyenesen záródó szentélyű épület nem volt nagyobb a korban szokásos falusi templomoknál, tehát nem lehetett a névadás alapja.

A falu (és vele a templom) az 1241-es tatárjárás alatt elpusztult, és csak közel félszáz év múlva kezdett újranépesülni. A 16. század második felében háromszor (1552, 1566, 1596) pusztította a török, mígnem végleg megsemmisült.

1702-ben báró Schlick Lipót császári tábornok kapta birtokul a pusztát. Tőle 1722-ben gróf Károlyi Sándor vásárolta meg. A egykori falu területét egy jogvita végén három részre osztották:

  • a Kórógytól északra eső földeket Szenteshez csatolták,
  • a délnyugati részt Szegvár kapta meg,
  • a maradékon szervezte meg az 1760-as években Károlyi Antal a Károlyi-uradalom egyik központját, s megépíttette a kastélyt.

A kastély, annak kápolnája és gazdasági épületei köré települt népesség főleg gabonatermesztéssel és kertészettel foglalkozott. Juhokat is tenyésztettek, és azok gyapjának mosására a gőzerőre épített szeszgyár gépeit használták.

Derekegyház 1874-ben a szétszórt puszták és majorok egyesítésével, eszmei községként alakult. Ezt aktívan segítette Károlyi Alajos.

A 20. század első felében határának felét — a téglagyárral — Weiss Manfréd örökösei birtokolták. Ők a művelhető terület jelentős részén — a korban rendkívül modern megoldásként — különleges, hajós öntözőrendszert építtettek ki. A szabályos szelvényű csatornákon közlekedő hajó az 1960-as évekig dolgozott. 1945-ben a volt Weiss Manfréd-féle nagybirtok hajós öntözésre berendezett területén állami gazdaságot alakítottak. 1962-ben több egység összevonásával megalakult a Derekegyházi Állami Gazdaság. Ennek vagyonát az átalakítás után a Pankotai Agrár Részvénytársaság szerezte meg. Fő ágazata a gabonatermesztés és az állattenyésztés. 9 hektáron hidegfóliás kertészetet működtetnek.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Károlyi-kastély

[szerkesztés]
A Károlyi-kastély

A műemlék jellegű kastély 1769-ben épült. 1869-ben egy emeletet húztak rá. A tetőteret 1932-ben építették be Weiss Manfréd örökösei. Ekkor alakult ki az oromfalas épület mai, barokk-copf stílusú formája. A kastélyt gazdasági épületek veszik körül.

Az épületben 1949 óta súlyos értelmi fogyatékos felnőttek gondozására szakosított szociális otthon működik. A kastélyt tíz hektáros őspark veszi körül.

Katolikus templom

[szerkesztés]

Az 1241-ben lerombolt templomot nem építették újjá. Helyette a Károlyi-kastély egyik melléképületében a nagykonyhát alakították „ideiglenesen” kápolnává; ez lett a római katolikus hívek imahelye. A kápolnát 1925-ben szentelték Jézus Szíve tiszteletére. Egyik, 38 cm átmérőjű harangját 1908-ban öntötték (valószínűleg Seltenhofer Frigyes fiai), a másik 45 cm átmérőjűt 1939-ben Szlezák László.

Története

[szerkesztés]

A modern templomot a Szeged-Csanádi egyházmegye építtette fel a kastély előtti park ligetes kertjében, a falut átszelő országútról nyíló téren. Az új templomot Váncza László, Ferenczy Kinga és Ránki Soma tervezte, az Építészmester Zrt. építette fel. Alapkövét a régi templom lerombolása után 777 évvel, 2018-ban tették le. 160 millió forintba került. A Szentháromság-templomot 2019. június 16-án szentelte fel Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök.

Az avatásra a kápolnából hozták át az egyik, „rossz állapotúnak” mondott harangot. Ezután gyűjtést indítottak új harang beszerzésére.

Az épület

[szerkesztés]

A csarnokterű főhajó teljes szélességben illeszkedő, félkörívben záródó apszisával az ókeresztény templomok liturgikus tereinek alapelrendezését követi. A főhajóhoz észak felől csatlakozó oldalhajóban, a templomtér kereszttengelyének végpontjában van a keresztelőkút. A gyóntatószék a harangtorony alatt, a kórusra felvezető lépcső mellett kapott helyet.

Az oldalhajó nyugati végébe kimozdított harangtorony a főhomlokzat síkjához illeszkedik, aszimmetrikussá téve az épületet. A kevés, de nagy ablak súlyponti helyeken világítja be a szakrális teret. A tetőt zsindely fedi. Az épület falait fehérre festették.

A belső teret egyedileg tervezett, egységes formavilágú, erdei fenyőből készített liturgikus tárgyakkal és bútorokkal rendezték be.

II. világháborús emlékmű

[szerkesztés]

A szerény külsejű második világháborús emlékmű a falu főterén áll. Návai (Návay) Sándor szobrászművész munkáját 1992-ben avatták fel. A két oszlop tetejét bronz harang köti össze. A harang szélén „Készült a II. világháború áldozatainak emlékére” szöveg olvasható. Az emlékmű alján egy bronz koszorú két oldalán sorakoznak az áldozatok nevei.

Falunap

[szerkesztés]
  • Hagyományosan júliusban rendezik a „Derekegyházi Palacsintafesztivál és Falunapok” többnapos kulturális és gasztronómiai rendezvényét.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Név Jelölő szervezet Megjegyzés
1990–1994 Török Ferenc független[4]
1994–1998 független[5]
1998–2002 független[6]
2002–2006 Szabó István független[7]
2006–2010 független[8]
2010–2014 független[9]
2014–2019 független[10]
2019–2024 KDNP-Fidesz[11]
2024– KDNP-Fidesz[1]

Népessége

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1618
1595
1584
1470
1385
1382
1380
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámláláson a lakosok 88,1%-a magyarnak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,3%, református 6,8%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 40,5% (25% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, cigánynak, görögnek, románnak és németnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23% volt római katolikus, 6,4% református, 0,9% evangélikus, 0,2% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 26% felekezeten kívüli (42,1% nem válaszolt).[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Palacsintafesztivál | Derekegyház község hivatalos weblapja (magyar nyelven). derekegyhaz.hu. [2018. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
  4. ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  6. ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  7. ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  8. ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  10. ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  11. ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Derekegyház Helységnévtár
  14. ↑ Derekegyház Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Derekegyház&oldid=27547626”