Északi terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Északi terület
Flag of the Northern Territory.svg
Az Északi terület zászlaja

Northern Territory locator-MJC.png
Alapítva 1863
Főváros Darwin
Terület 1 420 970 km² (ebből szárazföld: 1 349 129 km²)
Népesség (2011. december) 211 945 fő[1]
Népsűrűség 0,17 fő/km²
Időzóna UTC+9:30 ACST
Honlap www.nt.gov.au

Az Északi terület (Northern Territory vagy rövidítve NT) Ausztrália középső, illetve középső és északi területén fekvő, az ausztrál államszövetséghez tartozó territórium. Nyugatról közös határa van Nyugat-Ausztráliával (keleti hosszúság 129°), délről Dél-Ausztráliával (déli szélesség 26°) keleten Queenslanddel (keleti hosszúság 138°). Északról a területet a Timor-tenger, az Arafura-tenger és a Carpentaria-öböl határolja, mely utóbbihoz Pápua Új-Guinea és Indonézia más szigetei is tartoznak. Bár területe hatalmas – 1.349.129 négyzetkilométer, amivel az ausztrál államszövetség harmadik legnagyobb területi egysége, illetve a világon is a 11. legnagyobb közigazgatási egység –, rendkívül ritkán lakott. Az Északi terület népessége 244.000 fő (2016), ami a legkisebb lakosságszámot jelenti Ausztrália nyolc fő állama és territóriuma között; Tasmania lakosságának is alig fele él itt.[2]

Az Északi terület régészetileg feltárható története több mint 40 ezer éve kezdődött, amikor az ausztrál őslakosok megtelepedtek a területen. Legkésőbb a 18. századtól makassari kereskedők a terület őslakosaitól tengeriuborkát szereztek be. A terület tengerpartját az európaiak a 17. században pillanthatták meg. A britek voltak az első európaiak, akik megpróbáltak megtelepedni a part menti sávban. Három sikertelen kísérletet (1824–1828., 1838–1849. és 1864–66.) követően Port Darwint 1869-ben alapították meg. Ma a gazdaság alapját az idegenforgalom adja, különös tekintettel a terület északi részén fekvő Kakadu Nemzeti Parkra és az Ausztrália középső részén található, az Ayers Rock (Uluru) és az Olgák (Kata Tjuta) sziklaképződményeiről híres Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Parkra, illetve számottevő bányászati tevékenység folyik.

A territórium fővárosa és egyben legnagyobb városa Darwin. A lakosság a parti területeken és a Stuart Highway mentén koncentrálódik. A többi fő település (nagyságbeli sorrendben) Palmerston, Alice Springs, Katherine, Nhulunbuy és Tennant Creek.

Történelem[szerkesztés]

Thomas Baines őslakosokkal a Viktória-folyó torkolatánál.

Az ausztrál őslakosok a becslések szerint mintegy 40 ezer éve élnek az Északi területen; az őslakosok és a mai Indonézia területén élő népek között legalább öt évszázada állnak fenn széles körű kereskedelmi kapcsolatok.

A britek érkezésüket követően, a korai időkben négyszer tettek kísérletet az északi partvidék emberpróbáló környezetében való megtelepedésre, ebből három – elsősorban az éhínség – miatt kudarcot vallott. Az Északi terület 1825. és 1863. között Új-Dél-Wales gyarmat része volt, eltekintve egy rövid, 1846 februárja és decembere közötti időszaktól, amikor a terület a rövid életű Észak-Ausztrália tartományhoz tartozott. 1863. és 1911. között aztán Dél-Ausztrália része volt, ebben az időben, 1870. és 1872. között épült meg Ausztrália első transzkontinentális távíróvonala, az Overland Telegraph Darwin és a dél-ausztráliai Port Augusta között.

1883–1889-ben vasút létesült Palmerston és Pine Creek között. A gazdaság alapját a szarvasmarha-tenyésztés és a bányászat jelentette; 1911-ben már 513 ezer szarvasmarhát tartottak a területen. Egykor a Victoria River Downs-i telep számított a világ legnagyobb szarvasmarhatartó gazdaságának. 1872-ben Grove Hillnél, majd Pine Creek, Brocks Creek és Burrundi térségében aranyat találtak, illetve a Daly-folyónál rezet fedeztek fel.

1911. január 1-án, egy évtizeddel az Ausztrália Államszövetség megalakulását követően az Északi területet leválasztották Dél-Ausztráliától, és államszövetségi irányítás alá helyezték. Alfred Deakin, az Államszövetség második miniszterelnöke ekkor a következő véleményt fogalmazta meg: „Számomra a kérdés a legkevésbé sem üzleti jellegű, hanem első, másod-, harmad- és legutolsó sorban is nemzeti. Vagy sikerül megoldanunk az északi terület benépesítését, vagy azt át kell adnunk valamely más nemzetnek.”[3]

Az 1863-as kiváltságlevél az Északi terület Dél-Ausztráliához való csatolásáról

1912 végén mozgalom indult az „Északi terület” név megváltoztatására.[4][5] A javaslatok között szerepelt a „Kingsland” megnevezés ( V. György után, illetve egy másik tagállam, Queensland nevének megfelelően), valamint a „Centralia” és a „Territoria” név, amelyek közül 1913-ban a Kingsland tűnt a győztesnek. Mindazonáltal a terület nevének a megváltoztatására soha nem került sor.[6][7]

1927. és 1931. között az Északi területet rövid időre, a déli szélesség 20°-nál kettéosztották Észak-Ausztrália és Közép-Ausztrália területre. Nem sokkal később az Északi terület egyes részein az északi Kimberley régióról elnevezett Kimberley-terv keretei között új zsidó hazát kívántak alapítani, de később az elképzelést elvetették.

A második világháború alatt a terület északi része, az úgynevezett Top End katonai kormányzat alá került. Az Államszövetség története során ez volt az egyetlen alkalom, amikor valamely ausztrál állam vagy territórium katonai igazgatás alatt állt. A háborút követően az Államszövetség visszakapta a teljes terület feletti irányítást. 1942. február 19-én került sor a Darwin elleni légitámadásra. Ez volt a legnagyobb szabású, idegen hatalom által indított támadás Ausztrália ellen. A városban és annak környékén számos emléke – lőszertároló bunkerek, leszállópályák, olajvezetékek és múzeumok – fennmaradt Darwin második világháborús történetének.

Az ausztrál őslakosok harcot indítottak a tisztességes bérekért és a földhöz való jogaikért. E küzdelem fontos eseménye volt a Gurindji népcsoport által szervezett sztrájk és tiltakozásként 10 éves kivonulásuk a Wave Hillre 1966-ban. Gough Whitlam miniszterelnök államszövetségi kormánya 1973 februárjában az Északi terület őslakosainak földjogi helyzetét rendezendő felállította a Woodward Királyi Bizottságot. Philip Woodward bíró első, 1973. júliusi jelentésében azt javasolta, hogy hozzanak létre külön-külön bizottságot a terület középső és északi részén a földjogi kérdések kezelésére, hogy e bizottságokon keresztül érvényesre juthassanak az őslakosok szempontjai is. A Királyi Bizottság jelentésének következményeként elkészült a földtörvény tervezete, de annak elfogadása előtt a Whitlam-kormány megbukott.

Az őslakos földtörvényt végül a Fraser-kormány fogadta el 1976. december 16-án, illetve az a következő Ausztrália napon (1977. január 26-án) lépett életbe.

1974 szentestéjén a Tracy nevű trópusi ciklon végzett óriási pusztítást. A ciklon 71 ember halálát okozta, a kár akkori értéken 837 millió ausztrál dollárra (2014-es értéken 4,45 milliárd ausztrál dollárra) rúgott: Darwin épületeinek több, mint 70%-a, a lakóépületeknek pedig 80%-a elpusztult. Tracy az akkor 47 ezres lakosú városban 41 ezer embert hagyott fedél nélkül. A várost immár jobb településfejlesztési elveknek megfelelően újjáépítették, és az mára modern, rendezett metropolisszá vált.

Az Északi terület 1978. július 1-én nyerte el a teljes önkormányzatot, ennek keretében a Törvényhozó Gyűlés vezetője a főminiszter. A közigazgatás vezetője ( Administrator of the Northern Territory ) olyan, lényegében kormányzói jogkörrel eljáró tisztviselő, aki a területen a királynő „közvetett” képviselőjeként jár el.

Rövid ideig, 1995–96-ban az Északi terület a világ azon kevés helye közé tartozott, ahol jogszerűnek számított az eutanázia, de utóbb a szövetségi parlament ezt visszavonta.[8] A törvény hatályon kívül helyezését megelőzően négyen vették igénybe az önkéntes eutanázia lehetőségét a korábbi orvos és ausztrál emberbarát, Dr. Philip Nitschke által támogatott törvény alapján.

Földrajz[szerkesztés]

Az Északi terület városai, települései és úthálózata
Ausztrália északi partja, a jobb alsó részen Melville-szigettel.[9]

A territóriumon számos apró település van elszórva, de a nagyobb népességű központok az egyetlen szilárd burkolatú, Darwint Ausztrália déli részével összekötő út, Stuart Highway mentén helyezkednek el.

Az Északi területen továbbá két látványos, természetes sziklaképződmény található: az Ayers Rock (Uluru) és az Olgák (Kata Tjuta), a helyi ausztrál őslakosok szent helyei, illetve kiemelt idegenforgalmi látnivalók.

A terület északi részén található a Kakadu Nemzeti Park lélegzetelállító vizes élőhelyeivel és őshonos vadvilágával. Ettől északra az Arafura-tenger, keletre pedig az Arnhem-föld fekszik, aminek regionális központja Maningrida a Liverpool-folyó deltájában. Az Északi területet behálózzák a folyórendszerek, melyek közül a legnagyobbak az Adelaide-folyó, a Katherine-folyó, az Alligator Rivers vízrendszere, valamint a Daly-, Finke-, McArthur-, Roper-, Todd- és az 560 km hosszú Victoria-folyó.

A területen található két legnagyobb sivatag a 184.000 km²-es Tanami-sivatag és a 176.500 km² területű 184.000 km² Simpson-sivatag. A legmagasabb hegycsúcs a MacDonnell-hegységben emelkedő, 1531 m magas Mount Zeil.


Nemzeti parkok és védett területek[szerkesztés]

  • Arnhem-föld (csak engedéllyel látogatható)
  • Barranyi (Északi-sziget) Nemzeti Park
  • Casuarina tengerparti természetvédelmi terület, a név a parton növő kazuárfák után
  • Charles Darwin Nemzeti Park
  • Daly River Natúrpark
  • Djukbinj Nemzeti Park
  • Dulcie Range Nemzeti Park
  • Elsey Nemzeti Park
  • Finke Gorge Nemzeti Park
  • Garig Gunak Barlu Nemzeti Park
  • Howard Springs Natúrpark, természetvédelmi terület
  • Iytwelepenty / Davenport Ranges Nemzeti Park
  • Judbarra/Gregory Nemzeti Park
  • Kakadu Nemzeti Park
  • Karlu Karlu / Devils Marbles természetvédelmi terület
  • Keep River Nemzeti Park
  • Litchfield Nemzeti Park
  • Mary River Nemzeti Park
  • Mataranka hőforrásai
  • Nitmiluk Nemzeti Park
  • Tanami-sivatag
  • Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park
  • Watarrka Nemzeti Park (a Kings Canyonnal)
  • West MacDonnell Nemzeti Park


Az Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park

Gazdaság[szerkesztés]

A territórium legfontosabb iparága a bányászat, amely 2,5 milliárd dollárt tesz ki az éves GDP-ből és több mint 4600 embert foglalkoztat. Az egy főre jutó átlagjövedelem 72 496 ausztrál dollár, amely nagyobb az országos átlagnál (54 606 ausztrál dollár). A fő exporttermékek az olaj és gáz (33,4%), érc (20%), feldolgozott termékek (5,9%) és mezőgazdasági termékek (4,9%). A fő bányászati exporttermékek a bauxit, a mangán, az urán és az arany. A turizmus fontos bevételi forrás. 2005 és 2006 között 1,38 millió ember látogatott el a territórium területére.

Népesség[szerkesztés]

A territóriumban élő népesség becsült lélekszáma 1981 óta
Az Északi Terület
becsült népessége
1901 4765
1956 19 556
1961 44 481
1974 102 924
1976 97 090
1981 122 616
1991 165 493
1996 181 843
2002 200 019
2006 192 900
2011 211 945
2016 228 833
Forrás: Ausztrál Statisztikai Hivatal
(Est Resident Pop)

A 2011-es népszámlálás szerint az Északi Terület népessége 211 945 fő volt[10], ami 10 százalékos növekedés a 2006-os népszámlálási adathoz képest. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal becslése alapján 2015 júniusában a népesség 244 300 fő volt, de ez az országon, illetve a territóriumon kívül élő lakosságot is figyelembe vette. A territórium lakossága Ausztrália népességének 1%-át teszi ki.[2][11][12]

Légi felvétel a sivatagi Yulara településről

Az Északi Terület lakossága a legfiatalabb Ausztráliában, itt élnek a legnagyobb arányban (23,2%) 15 év alattiak, illetve a legkisebb arányban (5,7%) 65 év felettiek. Az Északi Területen a lakosság átlagéletkora 31 év, ami hat évvel fiatalabb az országos szinten mért középértéknél.[10]

Az Északi Terület népességében több mint 100 különböző nemzetiség lelhető fel, az etnikai csoportokat 50-nél is több szervezet képviseli.[13]

A 2011-es népszámlálás szerint az Északi Területen a származás szerinti leggyakoribb népcsoportok az ausztrálok (23,9%), az angolok (19,4%), az ausztrál őslakosok (14,7%), az írek (6,2%) és a skótok (5,1%).[14]

Szintén a 2011-es népszámlálás állapította meg, hogy a népesség 25,4%-a a kontinensen kívül született:[10] 2,5% az Egyesült Királyságban, 1,9% Új-Zélandon, 1,7% a Fülöp-szigeteken, 0,9% Indiában és 0,5% az Amerikai Egyesült Államokban.

Glen Namundja, arnhem-földi ausztrál őslakos művész munka közben

Az ausztrál őslakosok tulajdonában van a földterületek mintegy 49%-a. Az Északi Területen a születéskor várható élettartam jóval alacsonyabb az ausztrál őslakosok körében, mint a nem őslakosok között, ami egyébként Ausztrália más részeire is jellemző. A vonatkozó statisztikák arra utalnak, hogy az őslakosok 11 évvel korábban halnak meg, mint az átlag ausztrál. A territórium számos részén találhatók őslakos közösségek, ezek közül a legnagyobbak pitjantjatjara népcsoport az Uluru közelében, az arrernte törzs Alice Springs mellett, a luritja népség e két utóbbi között, valamint északra a warlpiri, illetve keletre, Arnhem-földön a jolngu népcsoport.

Az Északi Terület lakosainak 54%-a a territórium északi kiszögelésében (Top End) lévő fővárosban, Darwinban él, azaz a vidéki területeken élő népesség részaránya nem éri el az 50%-ot. Ennek ellenére az Északi Terület az államszövetség egyik legkevésbé városiasodott állama (Tasmania után).

Városok és más települések[szerkesztés]

Az Északi Terület településeinek (statisztikai területi egységeinek) lélekszáma.

Sorrend Statisztikai területi egység 2011-es népesség [15]
1 Darwin 78 925
2 Palmerston 30 098
3 Alice Springs 28 449
4 Litchfield 20 039
5 Katherine 10 355
6 Nhulunbuy 4383
7 Tennant Creek 3515
8 Wadeye/Victoria-Daly 2682
9 Jabiru 1271
10 Yulara 991

Vallás[szerkesztés]

Egy helyi őslakos, Tjuki mesél egy, az Álomidőre visszanyúló történetet Manpiról, a galambról. A történetmesélés és szájhagyomány fontos részét képezi az őslakos mitológiának és szokásoknak, amelyet az ausztrál őslakosok az Északi Területen széles körben ápolnak.

A 2016-os népszámlálás adatai szerint a római katolikusok alkotják a legnagyobb vallási csoportot az Északi Területen 19,9%-kal, akiket az anglikánok (8,4%), az 1977-es ausztrál alapítású Uniting Church hívei (5,7%) és a lutheránusok (2,6%) követnek. A legnagyobb nem keresztény felekezetet a buddhizmus adja (2,0%), majd a territóriumon a népesség arányában a leggyorsabban növekvő hinduizmus (1,6%) következik. Az ausztrál őslakos vallásokat a lakosság 1,4%-a gyakorolja. A területen mintegy 30%-a egyik vallás követőjének sem vallja magát.[16]

Számos őslakos a hagyományos vallási elképzeléseit, hitét az Álomidőre vezeti vissza.

Nyelvek[szerkesztés]

Warumungu férfi

Az Északi Területen több mint 100 ausztrál őslakos nyelvet és dialektust beszélnek[17] az angol mellett, amely a városokban, például Darwinban és Alice Springs-ben gyakori. A territóriumban beszélt őslakos nyelvek között a legnagyobbak a murrinh-patha és a ngangikurrungurr az északnyugati Wadeye közelében, a warlpiri és a warumungu nyelv a középső területeken, Tennant Creek környezetében, az arrernte Alice Springs-nél, a pintupi-luritja a délkeleti részen, a pitjantjatjara délen, Uluru közelében, a jolngu matha fent, északon, Arnhem-földön (ahol a dhuwal nyelv djambarrpujngu dialektusa közvetítőnyelvnek számít, továbbá a burarra, a maung, az iwaidja és a gunwinggu nyelvek a központi vidék északi részén, illetve Croker- és Goulburn-szigeten. A tiwi nyelet Melville-szigeten és Bathurst-szigeten beszélik.[18] E nyelvek írott szövegeinek, irodalmának megőrzésére 2012-ben alapították az Őslakos Nyelvek Élő Archívumát (Living Archive of Aboriginal Languages).

Éghajlat[szerkesztés]

A Köppen-féle osztályozás szerinti éghajlattípusok az Északi területen: BSk – hideg félszáraz, BSh – forró félszáraz, BWh – forró sivatagi, Aw – trópusi szavanna
Ausztrália középső részén égő tüzekről készült műholdkép.
Átlagos havi legmagasabb
hőmérsékletek az Északi területen
Hónap Darwin Alice Springs
Január 31,8 °C 36,3 °C
Február 31,4 °C 35,1 °C
Március 31,9 °C 32,7 °C
Április 32,7 °C 28,2 °C
Május 32,0 °C 23,0 °C
Június 30,6 °C 19,8 °C
Július 30,5 °C 19,7 °C
Augusztus 31,3 °C 22,6 °C
Szeptember 32,5 °C 27,1 °C
Október 33,2 °C 30,9 °C
November 33,2 °C 33,7 °C
December 32,6 °C 35,4 °C
Forrás: Meteorológiai Hivatal

Az Északi területen két, egymástól jól megkülönböztethető éghajlati övezet van. A legészakibb részen – Darwint is beleértve – a trópusi éghajlat jellemző: ez magas páratartalommal és két évszakkal, az októbertől áprilisig tartó nedves, illetve májustól szeptemberi tartó száraz évszakkal írható le. A száraz évszakban szinte minden nap meleg és napos, délután a páratartalom átlagos értéke 30% körüli. Május és szeptember között a csapadékmennyiség nagyon kicsi. A leghűvösebb június és a július hónapban van, a napi legalacsonyabb hőmérséklet akár 14 °C-ra is csökkenhet, ám ennél a legritkábban alacsonyabb, fagyot szinte soha nem jegyeztek fel.

A nedves évszakban a trópusi ciklonok és monszunesők a jellemzők. A csapadék többségében december és március között (a déli féltekén ez felel meg a nyárnak) esik, ekkor gyakoriak a zivatarok, és a legnedvesebb hónapokban délutánonként a relatív páratartalom átlagosan is meghaladja a 70%-ot. Északon az éves csapadékmennyiség átlagosan 1570 mm körüli. A legtöbb csapadék – átlagosan 1800–2100 mm – az északnyugati part menti területeken esik.

A középső rész az ország belső területeit elfoglaló sivatag Alice Springs-szel és az Ayers Rockkal, illetve azt félsivatagi területek kísérik; a kevés csapadék itt az októbertől márciusig tartó legmelegebb időszakban hullik. Közép-Ausztráliában az éves csapadékmennyiség nem éri el a 250 mm-t.

A legmagasabb hőmérsékletet, 1960. január 1-jén és 2-án mérték Finke területén, míg a legalacsonyabbat, -7,5°C-ot 1976. július 12-én Alice Springsben.[19]

Oktatás[szerkesztés]

2009-ben az Északi területen 151 magániskola, 15 katolikus iskola és 21 alapítványi iskola működött.39492 diák jár iskolába, ebből 29175 magániskolába és 9882 alapítványi iskolába.A területen kb. 4000 főállasú tanár dolgozik. A területen egy darab egyetem található, a darwini Charles Darwin Egyetem (CDU), amely 1987-től működik.Az egyetemnek kb. 19000 hallgatója van. Az egyetem hallgatója volt a magyar származású utazó, Fabó Tamás is.

Média[szerkesztés]

  • Újságok: Northern Territory News (Darwin), The Sunday Territorian, Centralian Advocate (Alice Springs, heti 2 alkalommal)
  • Televíziócsatornák: Seven Network/Southern Cross Television Darwin, Nine Network Darwin, Network Ten/Darwin Digital Television Darwin, Imparja Television (Alice Springs)
  • Rádiócsatornák: 105.7 ABC Darwin, Triple J (94.9FM), ABC Classic FM (97.9FM), 783 ABC Alice Springs.104.1 Territory FM, Radio Larrakia

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Australian Bureau of Statistics: 3101.0 - Australian Demographic Statistics, Dec 2011 Ausztrál népességi statisztika, 2012. (Hozzáférés: 2012. július 12.).
  2. ^ a b 3101.0 – Australian Demographic Statistics, Mar 2016. Australian Bureau of Statistics, 2016. szeptember 22. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  3. Walker, David. Anxious Nation: Australia and the Rise of Asia, 1850–1939. University of Queensland Press, 122. o. (1999). ISBN 978-0702231315 
  4. The Territory: Federal Policy Criticised”, The Advertiser, 1912. november 14. 
  5. House of Representatives”, Sydney Morning Herald, 1912. november 14. 
  6. Territoria or Kingsland!”, The Register, 1914. április 16. 
  7. Kingsland: New name for the Northern Territory”, The Advertiser, 1913. április 22. 
  8. Select Committee on Euthanasia. Legislative Assembly of the Northern Territory, 2007. szeptember 13. [2011. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. Fires around Darwin, Australia August 21, 2013. Earthobservatory.nasa.gov. (Hozzáférés: 2016. július 17.)
  10. ^ a b c 2011 Census QuickStats: Northern Territory, Australian Bureau of Statistics, 9 August 2011.
  11. 3218.0 - Regional Population Growth, Australia, 2014-15, Northern Territory. Australian Bureau of Statistics , 2016. március 29.
  12. 3101.0 – Australian Demographic Statistics, Dec 2011. Australian Bureau of Statistics, 2012. június 25. [2012. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. Our Different Cultures. Northern Territory Government, 2007. június 14. [2007. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  14. Australian Bureau of Statistics: 2011 Census QuickStats - Northern Territory
  15. 3218.0 – Regional Population Growth, Australia, 2011. Australian Bureau of Statistics
  16. Profile .id, Community Profile - Regional NT. .id
  17. Archived copy. [2016. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 23.)
  18. Archived copy. [2016. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 23.)
  19. Rainfall and Temperature Records: National (PDF). Bureau of Meteorology. (Hozzáférés: 2009. november 17.)

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]