Északi terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Északi terület
Flag of the Northern Territory.svg
Az Északi terület zászlaja

Northern Territory locator-MJC.png
Alapítva 1863
Főváros Darwin
Terület 1 420 970 km² (ebből szárazföld: 1 349 129 km²)
Népesség (2011. december) 232 400 fő[1]
Népsűrűség 0,17 fő/km²
Időzóna UTC+9:30 ACST
Honlap www.nt.gov.au

Az Északi terület (Northern Territory vagy rövidítve NT) Ausztrália középső, illetve középső és északi területén fekvő, az ausztrál államszövetséghez tartozó territórium. Nyugatról közös határa van Nyugat-Ausztráliával (keleti hosszúság 129°), délről Dél-Ausztráliával (déli szélesség 26°) keleten Queenslanddel (keleti hosszúság 138°). Északról a területet a Timor-tenger, az Arafura-tenger és a Carpentaria-öböl határolja, mely utóbbihoz Pápua Új-Guinea és Indonézia más szigetei is tartoznak. Bár területe hatalmas – 1.349.129 négyzetkilométer, amivel az ausztrál államszövetség harmadik legnagyobb területi egysége, illetve a világon is a 11. legnagyobb közigazgatási egység –, rendkívül ritkán lakott. Az Északi terület népessége 244.000 fő (2016), ami a legkisebb lakosságszámot jelenti Ausztrália nyolc fő állama és territóriuma között; Tasmania lakosságának is alig fele él itt.[2]

Az Északi terület régészetileg feltárható története több mint 40 ezer éve kezdődött, amikor az ausztrál őslakosok megtelepedtek a területen. Legkésőbb a 18. századtól makassari kereskedők a terület őslakosaitól tengeriuborkát szereztek be. A terület tengerpartját az európaiak a 17. században pillanthatták meg. A britek voltak az első európaiak, akik megpróbáltak megtelepedni a part menti sávban. Három sikertelen kísérletet (1824–1828., 1838–1849. és 1864–66.) követően Port Darwint 1869-ben alapították meg. Ma a gazdaság alapját az idegenforgalom adja, különös tekintettel a terület északi részén fekvő Kakadu Nemzeti Parkra és az Ausztrália középső részén található Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Parkra, illetve számottevő bányászati tevékenység folyik.

A territórium fővárosa és egyben legnagyobb városa Darwin. A lakosság a parti területeken és a Stuart Highway mentén koncentrálódik. A többi fő település (nagyságbeli sorrendben) Palmerston, Alice Springs, Katherine, Nhulunbuy és Tennant Creek.

Történelem[szerkesztés]

Thomas Baines őslakosokkal a Viktória-folyó torkolatánál.

Az ausztrál őslakosok a becslések szerint mintegy 40 ezer éve élnek az Északi területen; az őslakosok és a mai Indonézia területén élő népek között legalább öt évszázada állnak fenn széles körű kereskedelmi kapcsolatok.

A britek érkezésüket követően, a korai időkben négyszer tettek kísérletet az északi partvidék emberpróbáló környezetében való megtelepedésre, ebből három – elsősorban az éhínség – miatt kudarcot vallott. Az Északi terület 1825. és 1863. között Új-Dél-Wales gyarmat része volt, eltekintve egy rövid, 1846 februárja és decembere közötti időszaktól, amikor a terület a rövid életű Észak-Ausztrália tartományhoz tartozott. 1863. és 1911. között aztán Dél-Ausztrália része volt, ebben az időben, 1870. és 1872. között épült meg Ausztrália első transzkontinentális távíróvonala, az Overland Telegraph Darwin és a dél-ausztráliai Port Augusta között.

1883–1889-ben vasút létesült Palmerston és Pine Creek között. A gazdaság alapját a szarvasmarha-tenyésztés és a bányászat jelentette; 1911-ben már 513 ezer szarvasmarhát tartottak a területen. Egykor a Victoria River Downs-i telep számított a világ legnagyobb szarvasmarhatartó gazdaságának. 1872-ben Grove Hillnél, majd Pine Creek, Brocks Creek és Burrundi térségében aranyat találtak, illetve a Daly-folyónál rezet fedeztek fel.

1911. január 1-án, egy évtizeddel az Ausztrália Államszövetség megalakulását követően az Északi területet leválasztották Dél-Ausztráliától, és államszövetségi irányítás alá helyezték. Alfred Deakin, az Államszövetség második miniszterelnöke ekkor a következő véleményt fogalmazta meg: „Számomra a kérdés a legkevésbé sem üzleti jellegű, hanem első, másod-, harmad- és legutolsó sorban is nemzeti. Vagy sikerül megoldanunk az északi terület benépesítését, vagy azt át kell adnunk valamely más nemzetnek.”[3]

Az 1863-as kiváltságlevél az Északi terület Dél-Ausztráliához való csatolásáról

1912 végén mozgalom indult az „Északi terület” név megváltoztatására.[4][5] A javaslatok között szerepelt a „Kingsland” megnevezés ( V. György után, illetve egy másik tagállam, Queensland nevének megfelelően), valamint a „Centralia” és a „Territoria” név, amelyek közül 1913-ban a Kingsland tűnt a győztesnek. Mindazonáltal a terület nevének a megváltoztatására soha nem került sor.[6][7]

1927. és 1931. között az Északi területet rövid időre, a déli szélesség 20°-nál kettéosztották Észak-Ausztrália és Közép-Ausztrália területre. Nem sokkal később az Északi terület egyes részein az északi Kimberley régióról elnevezett Kimberley-terv keretei között új zsidó hazát kívántak alapítani, de később az elképzelést elvetették.

A második világháború alatt a terület északi része, az úgynevezett Top End katonai kormányzat alá került. Az Államszövetség története során ez volt az egyetlen alkalom, amikor valamely ausztrál állam vagy territórium katonai igazgatás alatt állt. A háborút követően az Államszövetség visszakapta a teljes terület feletti irányítást. 1942. február 19-én került sor a Darwin elleni légitámadásra. Ez volt a legnagyobb szabású, idegen hatalom által indított támadás Ausztrália ellen. A városban és annak környékén számos emléke – lőszertároló bunkerek, leszállópályák, olajvezetékek és múzeumok – fennmaradt Darwin második világháborús történetének.

Az ausztrál őslakosok harcot indítottak a tisztességes bérekért és a földhöz való jogaikért. E küzdelem fontos eseménye volt a Gurindji népcsoport által szervezett sztrájk és tiltakozásként 10 éves kivonulásuk a Wave Hillre 1966-ban. Gough Whitlam miniszterelnök államszövetségi kormánya 1973 februárjában az Északi terület őslakosainak földjogi helyzetét rendezendő felállította a Woodward Királyi Bizottságot. Philip Woodward bíró első, 1973. júliusi jelentésében azt javasolta, hogy hozzanak létre külön-külön bizottságot a terület középső és északi részén a földjogi kérdések kezelésére, hogy e bizottságokon keresztül érvényesre juthassanak az őslakosok szempontjai is. A Királyi Bizottság jelentésének következményeként elkészült a földtörvény tervezete, de annak elfogadása előtt a Whitlam-kormány megbukott.

Az őslakos földtörvényt végül a Fraser-kormány fogadta el 1976. december 16-án, illetve az a következő Ausztrália napon (1977. január 26-án) lépett életbe.

1974 szentestéjén a Tracy nevű trópusi ciklon végzett óriási pusztítást. A ciklon 71 ember halálát okozta, a kár akkori értéken 837 millió ausztrál dollárra (2014-es értéken 4,45 milliárd ausztrál dollárra) rúgott: Darwin épületeinek több, mint 70%-a, a lakóépületeknek pedig 80%-a elpusztult. Tracy az akkor 47 ezres lakosú városban 41 ezer embert hagyott fedél nélkül. A várost immár jobb településfejlesztési elveknek megfelelően újjáépítették, és az mára modern, rendezett metropolisszá vált.

Az Északi terület 1978. július 1-én nyerte el a teljes önkormányzatot, ennek keretében a Törvényhozó Gyűlés vezetője a főminiszter. A közigazgatás vezetője ( Administrator of the Northern Territory ) olyan, lényegében kormányzói jogkörrel eljáró tisztviselő, aki a területen a királynő „közvetett” képviselőjeként jár el.

Rövid ideig, 1995–96-ban az Északi terület a világ azon kevés helye közé tartozott, ahol jogszerűnek számított az eutanázia, de utóbb a szövetségi parlament ezt visszavonta.[8] A törvény hatályon kívül helyezését megelőzően négyen vették igénybe az önkéntes eutanázia lehetőségét a korábbi orvos és ausztrál emberbarát, Dr. Philip Nitschke által támogatott törvény alapján.

Földrajza[szerkesztés]

A territóriumon található az Ayers Rock és az olgák (bennszülött nyelven Uluru és Kata Tjuta), mindkettő a bennszülöttek szent helye. A területen található a két legnagyobb ausztráliai sivatag, a Tanami sivatag, ami 184000 km² és a Simpson-sivatag, ami 176500 km² területű. A legmagasabb hegy az 1531 m magas Mount Zeil. Folyók:

  • Adelaide River
  • Alligator
  • Daly
  • Katherine
  • Finke
  • McArthur
  • Roper
  • Todd
  • Victoria, 560 km hosszú

Nemzeti parkok:

  • Charles Darwin Nemzeti Park
  • Djukbinj Nemzeti Park
  • Elsey Nemzeti Park
  • Garig Gunak Barlu Nemzeti Park
  • Gregory Nemzeti Park
  • Kakadu Nemzeti Park
  • Keep River Nemzeti Park
  • Litchfield Nemzeti Park
  • Nitmiluk Nemzeti Park
  • Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park
  • Watarrka Nemzeti Park (beleértve Kings Canyont is)
  • West MacDonnell Nemzeti Park

Gazdaság[szerkesztés]

A territórium legfontosabb iparága a bányászat, amely 2,5 milliárd dollárt tesz ki az éves GDP-ből és több mint 4600 embert foglalkoztat. Az egy főre jutó átlagjövedelem 72 496 ausztrál dollár, amely nagyobb az országos átlagnál (54 606 ausztrál dollár). A fő exporttermékek az olaj és gáz (33,4%), érc (20%), feldolgozott termékek (5,9%) és mezőgazdasági termékek (4,9%). A fő bányászati exporttermékek a bauxit, a mangán, az urán és az arany. A turizmus fontos bevételi forrás. 2005 és 2006 között 1,38 millió ember látogatott el a territórium területére.

Népesség[szerkesztés]

A territórium népességének alakulása 1901 és 2011 között:

  • 1901: 4 765 fő
  • 1956: 19 556 fő
  • 1961: 44 481 fő
  • 1974: 102 924 fő
  • 1975: 92 869 fő
  • 1981: 122 616 fő
  • 1991: 165 493 fő
  • 2002: 199 411 fő
  • 2006: 210 600 fő
  • 2011: 232 400 fő
  • 2016: 228 833 fő

A territórium népessége 2008-ban 221 100 fő volt, 68,5%-a európai származású, 31%-a bennszülött.Több mint 100 bennszülött nyelvet beszélnek a territórium területén. A legnagyobb bennszülött csoportok: Pitjantjatjara, Arrernte, Luritja, Warlpiri, Yolngu. A területen az átlagéletkor a legalacsonyabb Ausztráliában (30,3 év), ez majdnem 6 évvel marad el a nemzeti átlagtól. A 15 év alattiak aránya a legnagyobb, a 65 év felettiek aránya pedig a legkisebb. A népességnövekedés 2,2%-os, ami a harmadik legnagyobb az országban Queensland és Nyugat-Ausztrália után. T. A kerületek:

  • 1 Darwin 120 900 fő
  • 2 Palmerston 28 030 fő
  • 3 Alice Springs 27 481 fő
  • 4 Litchfield 18 277 fő
  • 5 Katherine 9 912 fő
  • 6 East Arnhem 9 653 fő
  • 7 Barkly 7 924 fő
  • 8 MacDonnell 6 999 fő
  • 9 Roper Gulf 6 718 fő
  • 10 Victoria River-Daly 6 699 fő

Éghajlat[szerkesztés]

Két különböző éghajlat, a legészakibb részen trópusi éghajlat jellemző(beleértve Darwint is). Az esős évszak novembertől áprilisig, a száraz májustól októberig tart. A leghűvösebb hónap a június és a július. Az éves csapadékmennyiség 1570 mm körül van. A középső részre sivatagi, félsivatagi éghajlat a meghatározó.Az éves csapadékmennyiség itt 250  mm alatt van. A legmagasabb hőmérsékletet 1960. január 1-jén mérték Finke területén, 48 °C-ot, míg a legalacsonyabbat 1976. július 12-én Alice Springsben, -7,5 °C-ot.

Vallás[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás szerint római katolikus 19,7%, anglikán 10,6%, Uniting Church 10,1%, evangélikus 7,0%. Buddhista 0,8%, muszlim 0,4%, hindu 0,3%, nem vallásos 20%. Sok bennszülött az ősi vallását gyakorolja.

Oktatás[szerkesztés]

2009-ben az Északi területen 151 magániskola, 15 katolikus iskola és 21 alapítványi iskola működött.39492 diák jár iskolába, ebből 29175 magániskolába és 9882 alapítványi iskolába.A területen kb. 4000 főállasú tanár dolgozik. A területen egy darab egyetem található, a darwini Charles Darwin Egyetem (CDU), amely 1987-től működik.Az egyetemnek kb. 19000 hallgatója van. Az egyetem hallgatója volt a magyar származású utazó, Fabó Tamás is.

Média[szerkesztés]

  • Újságok: Northern Territory News (Darwin), The Sunday Territorian, Centralian Advocate (Alice Springs, heti 2 alkalommal)
  • Televíziócsatornák: Seven Network/Southern Cross Television Darwin, Nine Network Darwin, Network Ten/Darwin Digital Television Darwin, Imparja Television (Alice Springs)
  • Rádiócsatornák: 105.7 ABC Darwin, Triple J (94.9FM), ABC Classic FM (97.9FM), 783 ABC Alice Springs.104.1 Territory FM, Radio Larrakia

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Australian Bureau of Statistics: 3101.0 - Australian Demographic Statistics, Dec 2011 Ausztrál népességi statisztika, 2012. (Hozzáférés: 2012. július 12.).
  2. 3101.0 – Australian Demographic Statistics, Mar 2016. Australian Bureau of Statistics, 2016. szeptember 22. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  3. Walker, David. Anxious Nation: Australia and the Rise of Asia, 1850–1939. University of Queensland Press, 122. o. (1999). ISBN 978-0702231315 
  4. The Territory: Federal Policy Criticised”, The Advertiser, 1912. november 14. 
  5. House of Representatives”, Sydney Morning Herald, 1912. november 14. 
  6. Territoria or Kingsland!”, The Register, 1914. április 16. 
  7. Kingsland: New name for the Northern Territory”, The Advertiser, 1913. április 22. 
  8. Select Committee on Euthanasia. Legislative Assembly of the Northern Territory, 2007. szeptember 13. [2011. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva].

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]