Ugrás a tartalomhoz

Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1292–1338)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2001:4c4c:22a4:4900:a8d3:8bd3:de57:7aa (vitalap) 2021. április 24., 19:43-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő
boldog
Születése
1292
Buda
Halála

Töss Convent
Tisztelete
Boldoggá avatásahivatalosan nem avatták boldoggá
SírhelyTöss Convent
A svájci Töss városa jelenlegi címere a jellegzetes Árpád-házi kettős kereszttel. Valószínűleg először a kolostor, utána a város elsajátította Erzsébet után.

Árpád-házi (boldog) Erzsébet magyar királyi hercegnő (Buda, 1292Svájc, Töss, 1338. május 6.) magyar királyi hercegnő, domonkos apáca. III. András magyar király és Fenenna kujáviai hercegnő egyetlen leánya, az Árpád-ház utolsó sarja nőiágon.

Élete

1292-ben született III. András és Fenenna kujáviai hercegnő egyetlen leányaként. Hároméves korától félárva volt, ekkor halt meg ugyanis tizenkilenc éves édesanyja. A kis hercegnőt 1298. február 12-én Vencel cseh herceggel, II. Vencel cseh király és Habsburg Juta fiával jegyezték el, neveltetése miatt Bécsbe vitték. Az eljegyzést Vencel királlyá választásakor, 1301-ben megújították, a házasság azonban mégsem jött létre.

Apjának 1301. január 14-én bekövetkezett halála után mostohaanyja, Ágnes magával vitte Bécsbe, Albert király meggyilkolása után fölépíttette a königsfeldeni klarissza kolostort. 1310-ben maga is belépett oda, Erzsébetet pedig a tössi domonkos apácákhoz adta. Erzsébet ott élt haláláig, 1338. május 6-án halt meg, utolsó éveiben teljesen béna volt.

A kolostorban temették el, sírját a kolostorral együtt a reformátorok a 16. században feldúlták. Sírkövét ma a zürichi Landesmuseumban őrzik. Fennmaradt korabeli legendája. A római katolikus egyház boldogként tiszteli, habár hivatalosan nem avatták boldoggá.

További információk