Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-02-27

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!


A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-01, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-27 Négy napja
Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-28 Három napja
Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-29 Tegnapelőtt
Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-30 Tegnap
Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-01 Ma
2010. 2. 24. « 2010. 2. 25. « 2010. 2. 26. « 2010. 2. 27. » 2010. 2. 28. » 2010. 3. 1. » 2010. 3. 2.

hód-fajok?[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
== a hod fjokat szeretnem tudni ==
Azt szeretném megtudni, hogy
--89.46.252.54 (vita) 2010. február 27., 09:01 (CET)[válasz]


1.Ezért a bájos kérdésért egy dalocskát kapsz ajándékba :)
Apu hod med be?
Apu! Hod med be, az a nagy elefánt
az oroszlán barlangába?
Apu! Hod med be, az a nagy elefánt,
hogy ha meghívják teára?
2. Ha azonban a hód fajokat szeretnéd tudni akkor
A Hódfélék családja az alábbi nemet és fajokat foglalja magában.

– Dencey vita 2010. február 27., 09:15 (CET)[válasz]

Történelem Clunyi reformok[szerkesztés]

IV. Henrik német-római császár és VII. Gergely pápa Canossa várában, 1077-ben
A pallium hat kereszttel a 4. század óta a pápa liturgikus viselete, a legfőbb pásztor küldetésének és kormányzati hatalmának jelképe
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
Azt szeretném megtudni, hogy ki támogatta a cluny reformot és,hogy ki volt az a személy aki vezekléssel mentette meg a trónját??

Valamint,hogy hogyan érvényesült a céh érdekvédelmi funkciója?

--Mónika1986 vita 2010. február 27., 09:58 (CET)[válasz]


Vonatkozó wikipédia cikkek:

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Dencey (vitalap | szerkesztései) 2010. február 27., 10:15

Kémia[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
Azt szeretném megtudni, hogy mi a:kovalens kötés.a koordinácios szám,szublimáció,központi atom és a

Le Chatelier-elv fogalma?

--Mónika1986 vita 2010. február 27., 10:39 (CET)[válasz]
Mit is? OsvátA Palackposta 2010. február 27., 10:43 (CET)[válasz]

Vonatkozó cikkek:

kovalens kötés
szublimáció
Le Chatelier-elv, a legkisebb kényszer elve. Egy kémiai egyensúlyban levő rendszer úgy reagál a zavarásra, hogy a zavarás hatását minimalizálja. Forrás:de:Prinzip vom kleinsten Zwang, [1],[2]

Szalakóta vita 2010. február 27., 11:42 (CET)[válasz]

koordinációs szám
Központi atom: [3], [4]

vitorlavita 2010. február 27., 14:54 (CET)[válasz]

Birtokos saját kezelésű birtoka[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
Azt szeretném megtudni, hogy
mi az a birtokos saját kezelésü birtoka
--178.164.143.6 (vita) 2010. február 27., 12:42 (CET)[válasz]


ingatlanjog.hu Birtok, birtokos
Dencey vita 2010. február 27., 13:12 (CET)[válasz]

Negyedik évad[szerkesztés]

 További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
Azt szeretném megtudni, hogy
a negyedik évad mikor kerül forgalomba vagy legaláb is lesz-e negyedik évad előre is köszönöm!
--84.3.28.237 (vita) 2010. február 27., 12:51 (CET)[válasz]
Vonatkozó cikkek:

– Dencey vita 2010. február 27., 13:09 (CET)[válasz]

Látod, kedves kérdező, így jár az, aki pontatlanul fogalmaz! Dencey kolléga felsorolta mindazokat a sorozatokat, amelyeknek van negyedik évada - sőt, már le is futottak! Biztosan nincs köztük az, amiről te szeretnél tudni - ki tudja, miről kérdezel, ha nem árulod el?!
Biztosan nincs köztük az, amit te kérdezel - mert feltehetőleg az még nem ment adásba! Ami még nincs (nálunk), arról legfeljebb csak más nyelven olvasható, külföldi cikkeket ajánlhatnánk. Persze, ha ki tudnánk találni! Még egyszer kérdem: ki lát a fejedbe, melyik hiányzik neked? - vitorlavita 2010. február 27., 15:17 (CET)[válasz]

Köznevek csoportosítása[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
== szófajok ==
Azt szeretném megtudni, hogy az ősz az árnyék és a munka a köznevek mely csoportjába tartozik?
--Dalária vita 2010. február 27., 15:04 (CET)[válasz]

válasz:

Ajánlom ezt a cikket: nagyon részletesen ismerteti a csoportosítási lehetőségeket! A cikknek kb. az első harmadában van egy olyan fejezet, amelynek a címe:
4. A FŐNÉV, A MELLÉKNÉV, A HATÁROZÓSZÓK
Itt kezdődik a számodra most érdekes rész: A FŐNÉV.
E fejezet szerint mindhárom kérdezett köznév (ősz, árnyék, munka): elvont fogalom, mivel általában egyiküket sem lehet egy konkrét tárgyra mondani.
vitorlavita 2010. február 27., 15:40 (CET)[válasz]

Válasz 2

A köznév több hasonló élőlény vagy élettelen tárgy vagy fogalom közös neve: állat, anya, híd, boldogság stb.
A köznevek fajtái:
  • Egyedi név: hasonló egyedek közös neve (kutya, férfi, gyerek, fiú, ősz, árnyék, eső, héja …
  • Elvont név: (boldogság, munka, jóság, barátság, szépség, béke, egészség, bűnözés…
  • Gyűjtőnév: több egyedből álló csoport neve, egyes számban is többet jelent (nép, csapat, lakosság, hegység, erdő, bokros, gulya, falka, nádas, jószág …)
  • Anyagnév: a legkisebb rész is azonos az egésszel (arany, vas, olaj, só, cukor …)

– Dencey vita 2010. február 27., 16:02 (CET)[válasz]

Fekete ribizli jelenlegi termesztési helye Magyarországon[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
Azt szeretném megtudni, hogy melyik településen foglalkoznak jelenleg fekete ribizli termesztéssel, mert érdekelne kb. 1 mázsa beérett gyümölcs megvásárlása. Kapcsolatfelvétel lehetősége megvan-e?
--84.1.179.55 (vita) 2010. február 27., 15:54 (CET)[válasz]

válasz:

A Panyolai Pálinkák web-oldalon:
Panyolai Elixír Feketeribizli pálinka
Hagyományos gyümölcs pálinka » Ribizli pálinka|Panyolai Pálinkák
Pálinkafőzde: Panyolai
Alapanyag: ribizli
Mennyiség: 0,5 liter
Alkoholtartalom: 40%
Egységár: 11.980 forint / liter
Díj: 2008 Gyulai Pálinkaverseny Ezüst; HunDeszt 2008 Arany.
A hűvösebb, párásabb klímát szereti, gyakran szenved a forró száraz nyaraktól, ami korai levélhulláshoz vezet.
Termesztésének hazánk a déli határa, a mi klímánknál melegebb területek nem alkalmasak a feketeribiszke termesztésére.
Hangulatos, visszafogott ízekben adja vissza a gyümölcs lelkét.
A Pálinkafórum.hu web-oldal elérhetősége: http://palinkaforum.hu/?kapcsolat,2 - feltételezem, hogy tudnak termőhelyekről, feketeribizli-szüretelőkről felvilágosítást adni....
Panyola a térképen - Panyolai Szilvórium Kft.
vitorlavita 2010. február 27., 16:19 (CET)[válasz]

Fekete ribizli jelenlegi termesztési helye, település neve[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
Azt szeretném megtudni, hogy Magyarország mely településein foglalkoznak még fekete ribizli termesztéssel, szeretném megtudni elérhetőségüket. Rémlik, hogy Edelény talán szóba jöhetne, de nem tudom, és az eddigi keresőkben erről nem volt információ.

Köszönettel: xxxxxxxxxx@xxxxxxx.hu (A Te érdekedben kitöröltük az itt megadott személyes adatokat. A web-oldalunk nyilvános, bárki olvashatja: ezért nem tanácsoljuk, hogy az e-mail-címedet, címedet, telefonszámodat vagy más hasonló személyes adatodat az interneten így közzétedd. A választ kizárólag ugyanide, a kérdésed alá írjuk.)

--84.1.179.55 (vita) 2010. február 27., 16:09 (CET)[válasz]

– Dencey vita 2010. február 27., 16:18 (CET)[válasz]

A Szucsik vezetéknév eredete[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
Azt szeretném megtudni, hogy
honnan ered a Szucsik vezetéknév?
--Szucsikimre vita 2010. február 27., 17:07 (CET)[válasz]
1. megközelítés: Egy amerikai utaslistán szereplő Szucsik nevű utasok
Ellis Island Passenger Arrival Records (1892 - 1924)
2. megközelítés: Alsószúcs
3. megközelítés: Az ük értelmű ik névvégződés ma főleg a szlovákoknál és cseheknél általános: Kovalik, Kovalcsik = kovács utóda, Maszarik = Magyar utód, Jánosik = János utóda, Huszárik stb. A szlovák névadásban az ik végződés gyakran ek-re módosul: Jelinek, Kropacsek.

– Dencey vita 2010. február 27., 17:15 (CET)[válasz]

Én is tőlünk északra „kereskednék”!
A lengyel nyelvben suchy = fanyar; töltés nélküli; unalmas; víztelen sivatag
A szlovák nyelvben suchý = száraz
vitorlavita 2010. február 27., 19:30 (CET)[válasz]

Somnyél[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
== somnyel ==
Azt szeretném megtudni, hogy
mit jelent a somnyel
--89.135.101.159 (vita) 2010. február 27., 21:37 (CET)[válasz]

válasz:

Csak nem Vergiliust olvasod? Az Aeneist? A tizenkettedik - vagyis az utolsó - énekben szerepel ez a mondat - ha jól számoltam meg, akkor a 267-269. sorában (Lakatos István fordítása) [5]:
Szólt és törve előre, vasát veti szemben, az ellen
Tömkelegébe; süvöltve suhan s átvágja a somnyél
Bizton a légörvényt.
Ez egy csatabeli jelenet leírásának részlete.
A som fájából nyelet készíteni... Érdemes, mert a som fája kemény, szívós. Forrás:Pallas nagylexikona: Somfa, 400 éves somfa, Császló
A som szócsaládról is olvashatsz egy érdekességet: Soma, Somogy, Kornél, Kornélia ide tartozik! [6]
vitorlavita 2010. február 27., 22:30 (CET)[válasz]
Kieg:
– Dencey vita 2010. február 27., 22:35 (CET)[válasz]

Angol gyilkos[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
Azt szeretném megtudni, hogy mi a gyilkos szó angolul?
--89.223.221.47 (vita) 2010. február 27., 23:10 (CET)[válasz]

válasz:

Kérlek gépeld be az online szótár keresőjébe a
  • butcher vagy
  • cutthroat vagy
  • devastating vagy
  • homicidal vagy
  • killer vagy
  • killing vagy
  • murderer vagy
  • murderous vagy
  • scathing vagy
  • slayer szót és ellenőrizheted hogy jó választ kaptál: szotar.sztaki.hu

– Dencey vita 2010. február 27., 23:24 (CET)[válasz]

De ha a legfelül látható Angol->Magyar feliratban a két szó közti nyílra kattintasz, akkor a felirat Magyar->Angol lesz... És akkor magyarul írhatod be a keresett szót! Így aztán

válogathatsz:

apagyilkos =
patricide
bérgyilkos =
hitman, hitter
gyilkos =
bloody, butcher, cutthroat, devastating, homicidal. killer, killing, murderer, murderous, scathing, slaughterous, slayer
orgyilkos =
assassin, bravo, thug
Mindezt ez a remek szótár-weblap szolgáltatta...
Kellemes keresztrejtvényfejtést!
vitorlavita 2010. február 27., 23:46 (CET)[válasz]
a sztakival azért óvatosan :) sok benne a hiba. Én a kzs.hu szótárát szoktam használni, meglepően jó. – Timish sablongyári üzenőfal 2010. február 28., 01:17 (CET)[válasz]

Görög rejtvény[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
== gorog szo ==
Azt szeretném megtudni, hogy a rejtveny szot hogy mondjak gorogul
--82.131.221.195 (vita) 2010. február 27., 23:41 (CET)[válasz]

Újgörögül grífosz (γρίφος). Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2010. február 27., 23:47 (CET)[válasz]

Persze ott a klasszikus enigma vagyis αίνιγμα – Rodrigó ⇔ 2010. március 1., 15:34 (CET)[válasz]

tiesto[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
Azt szeretném megtudni, hogy
--89.205.166.22 (vita) 2010. február 28., 00:50 (CET)[válasz]
Tijs Michiel Verwest (ismertebb művésznevén Tiësto, Breda, 1969. január 17. – ) a világ egyik vezető trance DJ-je. 2002-ben, 2003-ban, és 2004-ben, a brit, elektronikus zenei orientáltságú, DJ Mag magazin Top 100 Dj szavazásán az év lemezlovasának választották.

Dencey vita 2010. február 28., 09:28 (CET)[válasz]

csillagászat - égitestek forgása[szerkesztés]

Forgás és keringés: A kérdés[szerkesztés]

Pörgettyű precessziója. Egy tengelynek külső forgatónyomaték hatására bekövetkező elmozdulását általánosságban precessziónak nevezzük.
Központi égitest körül keringő testek. A kék-zöld kötött tengelyforgást végez, a szürke-fekete nem.
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
Azt szeretném megtudni, hogy
Miért forognak az égitestek? Egy naprendszeren belül minden bolygó (hold) egyirányban forog? Mi határozza meg a forgástengely irányát? És egyáltalán: mihez képest határozzuk meg a forgásirányt? Ha a mi nézőpontunkból a forgástengely "vízszintes", vagy ahhoz közeli, akkor a forgásirány lefelé, ill. felfelé?
(Sajnos, nincsenek csillagász ismerőseim, így eddig senki sem tudott válaszolni.)
--Bélagéza vita 2010. február 28., 01:00 (CET)[válasz]

Forgás és keringés: 1. válasz, Dencey[szerkesztés]

Komoly kérdés Kategória:Égi mechanika

Lásd még: Égi mechanika, Pálya (csillagászat) és Gravitáció
Lásd még: Kepler-törvények, Precesszió, Forgómozgás és Forgatónyomaték
Lásd még: Inklináció, Kötött tengelyforgás, Geoszinkron pálya, Impulzusmomentum és Perdület
A bolygók alakja:
  • Föld -> Geo -> Geoid
  • Mars -> Árész -> Areoid
  • Hold (Luna) -> Szeléna -> Szelenoid.
A nehézségi erő: a tömegvonzási erő és a tengely körüli forgásból adódó centrifugális erő eredője. A bolygók alakját a nehézségi erőtér egy potenciálfelületeként adjuk meg. A Föld esetén a középtengerszinthez tartozó potenciálfelület a bolygó elvi alakja (geoid). Más, hidroszférával nem rendelkező bolygók esetén a potenciálfelületet úgy választják meg, hogy ugyanakkora területen legyen a felszín magassága a szintfelület alatt, mint felette. A bolygók potenciálfelületi alakját (Mars: areoid; Hold: szelenoid; mindkettő az égitest görög neve alapján) a körülöttük keringő orbiterek (műholdak) pályaelemeinek megváltozásából lehet meghatározni. A bolygók alakja forgási ellipszoiddal is közelíthető. Az ellipszoid paraméterei: a fél nagytengely (egyenlítői sugár) és pl. a lapultság (az egyenlítői és a poláris sugár különbsége osztva az egyenlítői sugárral). Utóbbi kisebb bolygók esetén nagyobb (Föld: f=1/298; Mars: f=1/169). A bolygók jellemezhetők a gravitációs lapultsággal is (egyenlítői és poláris nehézségi gyorsulás osztva az egyenlítői nehézségi gyorsulással). Mivel a bolygók sűrűsége befelé haladva növekszik, a gravitációs lapultság a geometriai lapultságnál kisebb (a Föld esetében a geometriai lapultság a fenti f=1/298, míg a gravitációs lapultság f*=1/305). A bolygók, kisbolygók alakját a bolygó alakközéppontját és tömegközéppontját összekötő vektor komponensei is jellemzik. A Föld és a Mars esetén e vektor hossza 2-3 kilométer.
– Dencey vita 2010. február 28., 02:39 (CET)[válasz]

Forgás és keringés: 2. válasz, Orion 8[szerkesztés]

(Szerkesztési ütközés után)

Ez jó nagy kérdéskör, és nemigen lehet rövid, de átfogó választ adni rájuk. Mindenekelőtt hadd ajánljam nézegetésre, olvasgatásra a Naprendszer kategória cikkeit, továbbá a Csillagászat portált. A naprendszer égitesteiről szóló cikkek és könyvek nagyon érdekes olvasmányt tudnak nyújtani, én is a holdutazásról és a közelebbi bolygókról szóló könyvvel kezdtem egypár évtizede. Minden érdeklődő alapműnek tekinti A távcső világa című jó vaskos ismertetterjesztő könyvet, amelyet jelenleg antikváriumokban lehet csak felkutatni. Végül pedig, mert internetes forrás is legyen az ajánlatok között, bőséges nézegetnivalót kínál a Csillagászati tudásbázis nevű honlap, mind közérthető, kezdők által is jól érthető magyarázatokkal és ábrákkal. Izgalmas felfedezést kívánok.

De az ajánlatok után megpróbálom azért a kérdését is megválaszolni. Az égitestek forgása mindig a perdület megmaradásának törvényére vezethető vissza. Ha a műkorcsolyázó a jégen kinyújtott karral forogni kezd, akkor a teste egy bizonyos mennyiségű perdületet vesz fel, amely mindaddig állandó marad, ameddig valami erő azt meg nem változtatja. A perdület nem egyszerűen a forgás sebessége, hanem a fizikai értelemben használt tehetetlenség egy fajtája. Ha nem eléggé kedvelte a fizikát, akkor is érthetővé teszi a helyzetet az ismert jelenség: a korcsolyázó forog, állandó sebességgel, majd behúzza a karjait, és ekkor a forgása felgyorsul. Anélkül, hogy a gyorsítás érdekében erőt fejtene ki. Amikor megint kinyújtja a karját, a forgás megint lelassul. A korcsolyázó testében tárolt perdület, mint energia eközben állandó marad.

Ugyanígy változatlan marad egy hatalmas kiterjedésű, gázból és porból álló felhő perdülete is. A naprendszer anyaga is egy ilyen elképzelhetetlen méretű felhő alakjában lebegett, talán egy felrobbant csillag maradékából szakadt el és sodródott idáig. Lehet, hogy már az elszakadás során forogni kezdett egy kevéssé, de az is lehet, hogy egy másik csillag felrobbanásának gyenge ereje mozdított rajta. Ez nemigen deríthető már ki, de a naprendszer keletkezéséről azért még készülnek elméletek.

A felhő, bár nagyon ritka anyagú, de fényévnyi nagyságú kiterjedése lehetett, emiatt az össztömege végül is roppant nagy. Ez a tömeg bőven elég ahhoz, hogy a részecskéi valamicske vonzerőt gyakoroljanak a többi részecskére. Mivel a felhő anyaga szabadon lebegett az űrben, semmi akadálya nem volt annak, hogy lassan, de egyre gyorsuló ütemben a felhő elkezdjen összehúzódni, összetömörödni. A tömegének középpontja felé összeeső felhő kezdeti perdületének meg kellett maradnia, a fizikai törvény ezt garantálja. És ha bármilyen kis áramlás vagy mozgás volt kezdetben a felhő részecskéi között, az így összeadódó mozgási energia és perdület akkor is ugyanekkora maradt, amikor a felhő egy millió kilométernyi sűrű csomóba húzódott össze. A műkorcsolyázó példája alapján érezhető, hogy az összehúzódó felhő, a perdületét megtartván, sokkal gyorsabb forgásba kezdett. Nem valami külső erő miatt gyorsult fel a forgása, hanem azért, mert a nagy méretű, nagyon lassan hömpölygő, forgó felhő összehúzódott.

Keletkező naprendszerek az Orion-ködben. A mi Napunk is így született.

A jelenlegi elméletek szerint nem az egész felhő tömörült egyetlen központi gombócba, hanem a nem teljesen egyenletes eloszlású felhő anyaga több csomóba tömörült. A központi csomó, amikor a saját vonzerejének engedelmeskedve olyan sűrűségűvé roppant össze, amely már elég lett egy fúziós reakció beindulásához, csillaggá változott, és belőle lett a Nap. A többi, kisebb-nagyobb csomó más, kisebb égitestekké sűrűsödött össze egy hosszas és zavaros, kavargó folyamat során. Ám a fizikai törvények nem váltak érvénytelenné ezután sem, amiből az következett, hogy az egész rendszer perdülete annak ellenére változatlan maradt, hogy felhőből csomókká alakult át. A perdület mennyiségének sokkal kisebb sugár mellett a nagyobb forgási sebesség a következménye, tehát az egész rendszer egészében forgott továbbra is. Ami, ha maga elé képzeli az egészet, gyakorlatilag nem más, mint a Nap körül keringő kisebb csomók, azaz a bolygók, azok holdjai és az aprólék.

Amikor a felhő egy része bolygóvá húzódott össze, az adott "részfelhő" saját perdületére is érvényes a megmaradás törvénye, ezért az összehúzódott kis felhő forgó bolygóvá tömörödött össze.

Protoplanetáris korong
Általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gáz és szilárd részecskék keringenek. Ezen részecskék idővel nagyobb anyagcsomókká, planetezimálokká, végül bolygókká állnak össze.

Elég kézenfekvő a kérdés, hogy miért nem összevissza, mindenféle síkban keringenek a bolygók a nap körül. Ennek az egyik biztosítéka az volt, hogy amikor a nagy felhő húzódott össze, a forgása, ahogy megbeszéltük, felgyorsult. Egy már számottevő sűrűségű felhő, ha forogni kezd, egészen biztosan ellaposodik, mivel a forgás tengelyétől legtávolabb eső részekre hat a legnagyobb centrifugális erő, amely kifelé húzza a forgó felhő részecskéit. A tengely mentén levő gázra és porra nem hat lényeges centrifugális erő, emiatt ott az anyag zavartalanul húzódik a központ felé. A saját forgása miatt így koronggá lapuló anyag már azt garantálja, hogy amikor az anyag csomókra bomlik, azok is ennek a korongnak a síkjában maradnak, és így is történt. A Dencey szerkesztőtársam által hozott ábra érzékelteti ezt a korongba rendeződési folyamatot.

A bolygók nagyjából egy síkba rendeződésének a másik biztosítéka az, hogy a már a nap körül szépen keringő bolygók egymásra is hatással vannak. Ugyan az egyik bolygó vonzása egy másikra alig kifejezhetően gyenge, ha sok millió év áll rendelkezésre, akkor ezek a leheletfinom hatások mégiscsak összeadódnak, és a bolygók úgyszólván összerángatják egymást egy közös pályasíkba.

A nagy felhő közös perdülete, ha kívülről meg tudnánk vizsgálni a rendszert, egy forgástengellyel és egy forgási iránnyal jellemezhető lett volna, még ha az a forgás alig látható is. Zavartalan állapotban az egész rendszernek ugyanez a forgástengely kell, hogy megmaradjon, és a forgásirány is, a forgási sebesség pedig a fentiek szerint megnő. Viszont a naprendszer nem maradt zavartalan, a sok-sok millió év alatt különféle külső, zavaró hatások is érték, szupernóva-robbanások, viszonylag közel elhaladó csillagok, vagyis a rendszer ideális nyugalmát más tényezők befolyásolták. Ráadásul az égitestek ütköztek is egymással. Amíg a bolygók közi törmelék nem "ülepedett le", maradjunk most ennél a szokatlan hasonlatnál, addig sokkal több ütközés történt, mint manapság, pedig az utóbbi két-háromszáz év gondos csillagászati megfigyelései is számos ütközést rögzítettek, és ez a két-háromszáz év csak szemvillanásnyi idő a naprendszer történetében. Ezek az ütközések pedig megváltoztathatták az ideális helyzetet. Így aztán nem maradt minden forgó égitest tengelye egymással párhuzamos, ahogy azt egy idealizált modell szerint elképzelnénk, hanem különféle irányba eltértek. Például a csillagászok ma azt tartják a legvalószínűbbnek, felhasználva a holdexpedíciók által hozott kőzetminták elemzési eredményeit is, hogy a Földdel annak egy fiatal korszakában egy nagy tömegű test ferdén ütközött, és az így kiszakított anyagból alakult ki a hozzánk viszonyítva szokatlanul nagy holdunk. Ez az ütközés biztosan az egyik oka lehetett annak, hogy a Föld forgástengelye 23,5 fokkal elhajlik a keringési pályájának tengelyéhez képest. Megjegyzem, ez az elhajlás okozza az évszakok váltakozását, ami nélkül nemcsak érdekes élményekkel lennénk szegényebbek, hanem a bolygó teljes élővilága is másképp alakult volna ki.

A pörgettyűt, búgócsigát figyelve is látjuk, hogy ahogy az apró zavaró hatások lassan összegződnek, a tengelye egy kúpfelület mentén kezd el mozogni.
A Föld precessziós mozgása. A Föld is egy pörgettyű, az ő tengelye is ugyanúgy mozog, ezt a mozgást hívják precessziónak, és 26 ezer év alatt tesz meg egy kört.

A Föld forgástengelye egyébként nemcsak megdől, hanem "bolyong" is. A pörgettyűt, búgócsigát figyelve is látjuk, hogy ahogy az apró zavaró hatások lassan összegződnek, a pörgettyű tengelye egy kúpfelület mentén kezd el mozogni. A Föld is egy pörgettyű, az ő tengelye is ugyanígy mozog, ezt a mozgást hívják precessziónak, és 26 ezer év alatt tesz meg egy kört. (A szócikknél ábrát is láthat.)

A bolygók forgástengelye mindenféle zavaró hatások miatt különféle mértékben elhajlik a keringési síkjaiktól. Érdekes, hogy az Uránusz tengelyferdesége kb. 98 fok, ami azt jelenti, hogy nem csak "lefeküdt" a tengely, hanem valamivel még annál is lejjebb billent, és kicsit közelebb van a fejreállt helyzethez, mint a rendeshez. Nyilván ezt is valami roppant erős zavaró hatás hozta létre, amit ma már képtelenség lenne kinyomozni.

Érthető kérdés, hogy miért az Uránusz lenne fejreállt, miért nem a többi bolygó. A forgás irányát mindig a forgástengelyhez viszonyítva állapítjuk meg, méghozzá megállapodás szerint úgy (és ez a fizikában minden forgó mozgásra egységesen használt szabály), hogy északinak nevezzük azt a pólust, ahonnan nézve a forgás az óramutató járásával ellentétes irányú. A Föld nyugatról kelet felé forog, így képzeljük magunkat jó magasra az északi pólus fölé, és látjuk, hogy a bolygó az óramutató járásával ellenkezőleg forog. A naprendszer majdnem összes bolygója és holdja a Földdel azonos módon forog. Ezzel együtt előfordulhat - és emlékeim szerint valamelyik égitesten ezt már meg is figyelték -, hogy az égitest előbb definiált földrajzi északi pólusa közelében a mágneses déli pólus van, a két dolog egymástól elválasztva vizsgálandó. A Föld mágneses északi pólusa jelenleg Kanada északi területén van, a földrajzi északi pólushoz közelebb.

Egy bolygó forgását a saját forgástengelyéhez képest adjuk meg, de ezek a tengelyek más-más irányba néznek. Rövid távon vizsgálva minden bolygó úgy kering a nap körül, hogy közben a forgástengelyének az iránya nem változik. Hajlamos az ember ezt úgy elképzelni, hogy ha a Föld északi pólusa dől a Nap felé, akkor ahogy megkerüli a napot, ez a pólus mindig ugyanúgy dől a nap felé. Ez a rossz modell, a valóság nem így néz ki. A valóságban a tengely a világűr egy pontja felé mutat - a Föld tengelye majdnem pontosan a Sarkcsillagra mutat, ezt tudjuk -, és amint megkerüli a napot, a tengely közben mindvégig ugyanannak a pontnak az irányába mutat, nem mozdul el. Ebből következik az, hogy a Földnek nyáron a "felső fele" néz a nap felé - megszokás szerint az északi pólus körüli féltekét veszi mindenki "felső"-nek -, a nap túloldalára kerülve pedig az alsó fele. Hosszabb távon nézve a tengely a precesszió következtében elfordul.

A naprendszerben való tájolódáshoz még egy referenciasíkot célszerű megismerni. Ha a csillagos égbolton (képzeletben) folyamatosan megjelöljük mindig azt a pontot, ahol a Nap áll, akkor egy teljes év alatt ezek a pontok az égbolton egy kört alkotnak a föld körül. Ez a kör az ekliptika. Ha most gondolatban kilépünk a Föld közelségéből és távolabbról szemügyre vesszük az egészet, akkor az ekliptika síkja valójában az a sík lesz, amelyen haladva a Föld a Napot megkerüli. Ez a sík a naprendszeren belüli koordináták alapsíkja. A bolygók nagyjából szintén e síkban keringenek a nap körül, de nem pontosan, egy-két foknyit elhajlanak ettől a síktól. De megjegyzendő, hogy minden bolygó a nap körül kering, vagyis ha a pálya egyik felén a bolygó az ekliptikai sík fölött van, akkor a túloldalra kerülve a sík alá megy.

Külön megvizsgálható, hogy a bolygók holdjainak keringési síkjai hogyan viszonyulnak a bolygó forgástengelyéhez, de az a lényeg, hogy hol így, hol úgy. A Hold pályasíkja sincs a földi egyenlítő síkjában, attól kb. 5 fokot eltér. A szabályos az lenne, ha a hold pontosan a bolygó egyenlítője fölött keringene, de a sokféle zavaró hatás, amelyet a nem teljesen gömbszimmetrikus bolygó és a többi hold, valamint persze a nap okoznak, minden égitestet előbb-utóbb kibillentene az elméleti alaphelyzetből.

Még egy kiegészítő megjegyzés: a Holdat figyelve mindig ugyanazt az oldalát látjuk. Ebből elhamarkodottan azt a következtetést vonhatnánk le, hogy a Hold nem forog, de ez tévedés lenne, mert a Hold pontosan annyi idő alatt fordul egyet, amennyi idő alatt a Földet is megkerüli. A forgás és a keringés azonos irányú, és a kettő együtt a látszólag "álló" holdat eredményezi. (A világűrből, felülről nézve látnánk a holdat lassan körbejárni és elfordulni is, az ehhez szükséges idő több mint 27 nap.) Az ilyen keringést, illetve forgást hívják kötött forgásnak, feljebb ábra is látható hozzá, és a bolygó és holdja egymásra gyakorolt hatásainak eredményeként kellő idő után minden hold kötött forgásúvá válna. Most ez még nem így van, de például a Merkúr a Nap körül már kötött forgásban kering, és a holdak között is találhatunk újabb példát.

Forgás és keringés: Zárósorok[szerkesztés]

Remélem, hogy elégedett a válasszal, de ha nem, akkor nyugodtan kérdezzen tovább, itt, esetleg a Tudakozó egy újabb kérdéseként, vagy akár az én vitalapomon. - Orion 8 vita 2010. február 28., 04:41 (CET)[válasz]

Azért tudakozóban ötoldalas válasz, az nem semmi :) Alensha 2010. február 28., 05:35 (CET)[válasz]

Megválaszolva.

Megválaszolva.

Megválaszolva.

Megválaszolva.

Megválaszolva.

5* (csillagos ötös) Orionnak! :-) - vitorlavita 2010. február 28., 08:33 (CET)[válasz]
Köszönöm a dicséreteket, örülök nekik, de tényleg nem csináltam többet, mint összefoglaltam, ami ide való. Az a lényeg, hogy a kérdezőnek is tetsszen. És azt is tudni kell, hogy az illusztrációkat Dencey tette hozzá. Orion 8 vita

A csillagot még hagyd, majd ha cikké vált! Remélem, hogy megtörténik. Karmelaüzenőlap 2010. február 28., 13:47 (CET)[válasz]

Ezzel csak az a gondom, hogy ezt miféle címszó alá kellene elhelyezni. Hiszen egy részük már többé-kevésbé ott van más címszavak alatt. Azok kiegészítgetését örömmel csinálnám, és lassacskán fogom is csinálni, csak én nem tudok több munkát fordítani cikkírásra, mint amennyi most jut. A Tudakozóra könnyebben elcsábulok, mert tény, hogy könnyebb a saját tudásunkra alapozva akár egy ismeretterjesztő cikket is megírni, mint jó szócikké formálni. - Orion 8 vita
Címként valami olyasmi ötlik fel bennem, hogy mondjuk Keringések és forgások a Naprendszerben. Ha egy ideiglenes munkacímmel megirod a cikket, akkor utána a Wikipédia:Kocsmafal (egyéb) lapon tanácsot lehet kérni a többi szerkesztőtől, hogy mi legyen a végleges címe.
Ami már más cikkekben ehhez a témához található, azt az új cikkbe lehetne egybegyűjteni, ebből meg ami egy másik cikkhez jobban illik, azt áttenni oda. Elég egy rövid összefoglalót hagyni a régi helyen, plusz még a „bővebben” sablon segítségével is, így:
Bővebben: (másik cikk)
utalni arra a cikkre, amelyiknek az a fő témája.
Karmelaüzenőlap 2010. február 28., 20:16 (CET)[válasz]
Én azt gondolnám, hogy ilyen címnek nincs értelme, mert ki az, aki erre akarna rákeresni, de igazad van, a kereső majd ad a szövegből találatokat, és a cím jelzi ott, hogy miről is szól maga a cikk. Szívesen visszatérek majd a témához, és majd meglátjuk, mi sül ki belőle. - Orion 8 vita 2010. február 28., 20:53 (CET)[válasz]
Maga az anon kérdése ez volt: Miért forognak az égitestek? Lehetne a cikk címe Égitestek forgása vagy Bolygók forgása– Dencey vita 2010. február 28., 21:46 (CET)[válasz]
Ez sem rossz. Majd csak találunk egy hasznos címet, ha már kialakult, hogy mennyit tárgyal a szócikk. - Orion 8 vita 2010. február 28., 23:10 (CET)[válasz]

Miközben további belső linkeket alakítottam ki a Wikipédia cikkeire, feltünt a részecske szó. A link jelenleg az elemi részecske szócikkhez vezet. Vajon ebben az értelemben használtad itt? Karmelaüzenőlap 2010. február 28., 14:40 (CET)[válasz]

Nem, semmiképpen, ki is vettem a linket. Atomokból és primitív molekulákból álló gáz, valamint "por"-nak nevezett, mikroszemcsés szilárd anyag az összetevője az ilyen felhőknek. Csak egyik vagy mindkettő. Az egyébként fontos, csak megjegyzésül, hogy a ma a naprendszer anyagában ott levő összes elem, beleértve a legnehezebb elemeket is, ott volt a felhőben, hiszen azok még sem a napban, sem a bolygókban nem jöhettek létre más atomok fúziójából. Ezért valószínű, hogy egy vagy több öreg csillag felrobbanásából szétszóródott anyag a naprendszer anyaga. - Orion 8 vita 2010. február 28., 15:54 (CET)[válasz]

Ha szabad javasolnom egy helyet ennek a kisebbfajta csodának, a Naprendszer kiemelésekor bennem is felmerült ugyanez a kérdés, oda bebedolgozva nagyon hasznos lehetne. Stewe Feedback 2010. március 1., 06:03 (CET)[válasz]

Az űrben minden mozog, így a nem nulla perdület tulajdonképpen törvényszerű. Az, hogy az a bizonyos felhő nem egy vagy két csillaggá csomósodott - meglepően sok csillagról derült már ki, hogy valójában felemás kettőscsillag -, hanem elég nagy távolságban keringő bolygóknak is jutott anyag, erről még kiderülhet, hogy kisebb csoda, de még meg kell várnunk az ítélettel legalább a közelebbi csillagok még részletesebb megvizsgálásának lehetőségét, mert lehet, hogy a dolog nem ritkaság. Az igazi csoda, pontosabban csodálatos szerencse inkább az, hogy ekkora holdunk lett. Minden józan megfontolás szerint az általa keltett ritka erős árapály kényszerítette a tengeri élővilágot a szárazföldön való megkapaszkodásra, egyszerűen úgy, hogy a dagálykor a partra vetett élőlények egy kis része túlélte az apályt, és végül kétéltű lett belőlük. Isaac Asimovnak, akit a legnagyobb sci-fi-írók egyikeként ismerünk, sok ismeretterjesztő cikke is megjelent. Két, egymással ütköztetett írása azt taglalja, hogy milyen óriási szerencse, és milyen óriási pech a mi nagy holdunk. Mindkét állítás igaz a naprendszer működésének megismerésével töltött évezredek ismeretében, de azért - az ember szerint - a szerencse-oldalt erősíti a szárazföldi élet kialakulása. (A Hold tragédiája, Kozmosz könyvek, 1979.)
Mókás, hogy a mutatott linken levő kérdésedet milyen gyorsan követte a Tudakozó-beli kérdés. A Naprendszer cikk valóban megkívánja, főleg, ha ez kiemelkedővé is teszi azt, a válasz beépítését oda is. Már nem is tudom, hányadik jövőbeni feladat ez, amelyet a többi elé teszek, de ezzel, gondolom, nem vagyok egyedül. - Orion 8 vita 2010. március 1., 17:06 (CET)[válasz]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-02-27&oldid=18653393”