Óriáshód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Óriáshód
Evolúciós időszak: Pleisztocén
Giant-beaver-fieldmuseum.jpg
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Hódalkatúak (Castorimorpha)
Család: Hódfélék (Castoridae)
Alcsalád: Castoroidinae
Nemzetség: Castoroidini
Nem: Castoroides
Foster, 1838
Faj: C. ohioensis
Tudományos név
Castoroides ohioensis
Foster, 1838
Szinonimák
  • Burosor efforsorius
  • Castoroides nebrascensis
  • Castoroides kansensis
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Óriáshód témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriáshód témájú kategóriát.

Az óriáshód (Castoroides ohioensis) a legnagyobb ismert rágcsáló Észak-Amerikában. A pleisztocén során élt. Maradványait először Ohio államban találták meg, a fajt S. R. Hildreth írta le 1837-ben.

A Castoroides nem típusfaja.

Hatalmas állat volt, kb. két-háromszorosa a mai hódoknak: hossza kb. 2,5 méter, a tömege pedig 60-100 kg (a mai hódok kb. 1 méter hosszúak és mindössze 30 kg tömegűek). A pleisztocén kori Észak-Amerikában előfordultak az Egyesült Államokbeli Florida államtól a kanadai Yukon tartományig (sőt, az Északi-Sarkkörön valamivel túl is megtalálták maradványait egy interglaciálisból), ill. kelet-nyugati irányban New York államtól Nebraska államig.

Testfelépítésük sokban hasonlított a mai hódokéra, néhány eltéréssel:

  • hatalmas, 15 cm hosszt elérő, hosszanti irányban bordázott metszőfogak (a mai hódok fogai simák);
  • 65 cm hosszú farka valamivel keskenyebb volt a testméreteihez képest, mint a mai hódoknak;
  • hátsó lábai viszonylag rövidek voltak, így testtömegét is figyelembe véve elég nehézkesen mozoghatott a szárazföldön.

Életmódjuk is sokban hasonlított a mai hódokéhoz: kedvelték a lassú vízfolyásokat, a mocsarakkal körülvett tavakat, valamint a csatornákkal összekötött tórendszereket, ahol a mai hódokhoz hasonlóan várakat építettek. Maradványaikat is egykori mocsarakban, tavakban találták.

Az óriáshód az utolsó jégkorszak végével halt ki, mintegy 10 000 évvel ezelőtt: vagyis nem sokkal a mai amerikai indiánok őseinek megérkezését követően. Ezért erős a gyanú, hogy az első indiánok túlzott vadászatának eshetett áldozatul, azonban nincs bizonyíték arra nézve, hogy így történt volna; de jó minőségű bundája lehetett. Kihalását okozhatta az is, hogy a pleisztocént követő gyors felmelegedés miatt élőhelyei drasztikusan összezsugorodtak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]