Kanadai hód

Kanadai hód
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend: Hódalkatúak (Castorimorpha) Család: Hódfélék (Castoridae) Alcsalád: Castorinae Nem: Castor Faj: C. canadensis
Tudományos név
Castor canadensis Kuhl, 1820
Szinonimák
Amerikai hód Castor acadicus Bailey & Doutt, 1942 baileyi Nelson, 1927 belugae Taylor, 1916 caecator Bangs, 1913 carolinensis Rhoads, 1898 concisor Warren & Hall, 1939 duchesnei Durrant & Crane, 1948 frondator Mearns, 1897 idoneus Jewett & Hall, 1940 labradorensis Bailey & Doutt, 1942 leucodontus Gray, 1869 mexicanus Bailey, 1913 michiganensis Bailey, 1913 missouriensis Bailey, 1919 pacificus Rhoads, 1898 pallidus Durrant & Crane, 1948 phaeus Heller, 1909 repentinus Goldman, 1932 rostralis Durrant & Crane, 1948 sagittatus Benson, 1933 shastensis Taylor, 1916 subauratus Taylor, 1912 taylori Davis, 1939 texensis Bailey, 1905
Elterjedés
Az elterjedési területe; a sötét zöld az eredeti előfordulási helye, a világos zöld ahová betelepítették.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kanadai hód témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai hód témájú médiaállományokat.

Széles, lapos farka van

A kanadai hód (Castor canadensis) a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és a hódfélék (Castoridae) családjába tartozó faj, kulcsfaj.

Nagyobb testű rokona az eurázsiai hód.

Előfordulása

Kanada és az Amerikai Egyesült Államok területén honos. A 20. század során több európai országba is betelepítették, így Franciaországba, Ausztriába, Lengyelországba, Finnországba és Oroszországba, ám ezek közül már már csak Finn- és Oroszország területén fordul elő: a nyugatabbi állományok vagy alulmaradtak az őshonos európai hódokkal folytatott versengésben, vagy ez utóbbiak védelmében az emberek számolták fel őket.

Megjelenése

Koponya

A kanadai hód testhossza 60-90 centiméter, farokhossza 25-40 centiméter, marmagassága 16-18 centiméter és testtömege 11-30 kilogramm. Barna bundája selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait. Farka pikkelyes.

Életmód

Hódvár

Keres egy megfelelő folyócskát vagy patakot, faágakból gátat épít és elzárja a víz útját és egy kis tavat hoz létre. A tóban egy várat épít, víz alatti kijárattal, de készít mellék járatot is. A gát magasságával befolyásolni tudja a víz magasságát, hogy a vár bejárata mindig víz alatt legyen. A víz alá leveles ágakat rejt, tartaléknak, így a befagyott tóban is tud táplálkozni.

A faj kizárólag növényi eredetű táplálékot (lágyszárúakat, fakérget és -leveleket) fogyaszt, rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről. Rágásra metszőfogai folyamatos növekedése miatt is szükség van.

A hódok kiválóan úsznak. Bundájukat a végbélnyílás körül elhelyezkedő két szagmirigy váladékával teszik vízállóvá, farkukkal kormányoznak, úszóhártyás lábaikkal pedig előrelökik magukat a vízben. Hátsó lábaik második karma speciális bundatisztító karommá módosult. Egymással füttyögéssel, szagjelzésekkel és farokcsapkodással kommunikálnak, ez utóbbival veszélyre hívják fel a figyelmet.

A kanadai hód 15-21 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget hároméves korban éri el. A hód számára a tél nem a téli álom, hanem a szaporodás időszaka. A monogám szülők 105-107 napos vemhességet követően együtt gondozzák és táplálják egy-két utódukat. A legnagyobb almokban akár 8 utód is lehet.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)