Vinna

	Vinna (Vinné)
	Vinna látképe, háttérben a Széles-tó
; Vinna címere	; Vinna zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Nagymihályi
Rang	község
Első írásos említés	1249
Polgármester	Marián Makeľ
Irányítószám	072 31
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	MI
	Népesség
Teljes népesség	1965 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	57 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	144 m
Terület	29,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 21° 58′ 00″48.808333°N 21.966667°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 21° 58′ 00″48.808333°N 21.966667°E
	Vinna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vinna témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vinna (1899-ig Vinna-Banka, szlovákul: Vinné) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában. A mai település Vinna és Banka községek egyesülésével jött létre.

Fekvése

Nagymihálytól 7 km-re északkeletre, a Széles-tó északi partján található.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területén már a kőkorban is éltek emberek. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt temploma már a 9. században, a Nagymorva Birodalom idején állt. A román stílusú templom alapjai a falu határában, a „Na Senderove” dűlőben ma is láthatók.

A mai falut csak 1249-ben említik először, amikor a birtokot egy bizonyos Jakab nevű nemes szerezte meg Péter fia Sebestyéntől. Ebben az oklevélben már említik a falu plébániáját is. Várát 1270 és 1300 között a Kaplyon nembeli Nagymihályi Jákó és András építtette és 1594-ben rombolták le.

1335-ben említik malmát, 1336-ban szőlészetét. A nagymihályi uradalom része volt. 1427-ben 37 portát számláltak a faluban. 1454-ben már nagyszabású szőlőtermesztés folyt itt, ekkor említik a nagymihályi Eödön utódainak osztozását az itteni kiterjedt szőlőbirtokon. Nem tudni, hogy voltak-e más nagy szőlőbirtokok is a település határában, de közvetve erre utal, hogy már 1271-ben megerősíti az egri püspökség Abaúj, Zemplén és Ung vármegyék szőlősgazdáinak kiváltságait. A 16. században Vinna 4981 akó bort termelt.

A falui birtokosai a Sztáray és Szirmay családok voltak. 1715-ben 18 háztartás található a faluban. A 18. században vásáros helyként is ismerték a települést.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VINNA. Tót Mezőváros Ungvár Várm. földes Urai Gr. Sztáray, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Sobrántzhoz 3 mértföldnyire, ’s az Uraságoknak kastéllyaikkal ékesíttetik; földgye középszerű, legelője, fája van, bora egésséges.”^[2]

1828-ban 104 házában 1061 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, a Vihorlát lejtőin intenzív szőlőtermesztés és kőbányászat folyt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Vinna, tót-orosz m. v. Ung vgyében, ut. p. Nagy-Mihályhoz 1 1/4 mfld. 490 romai, 450 görög kath., 28 evang., 40 zsidó lakossal. Rom. kath. plebánia és szentegyház, mellyben az Eödönffy nemzetségnek több siremlékeit láthatni. Van itt továbbá gróf Waldstein és Dravezcky féle 2 kastély, elég erdő és legelő szőlőhegy, s északra 1/2 órányira magas sziklás bérczen egy régi vár. Birják gróf Waldstein, Draveczky, Gábry, Szemere családbeliek.”^[3]

A szőlőtermesztésnek átmenetileg a 19. század végén kitört filoxérajárvány vetett véget. 1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

A falut 1944. október 30-án a németek felégették, 285 ház pusztult el, de a háború után újjáépült. 1974-ben már újra 166 hektáron termeltek szőlőt a községben.

Banka

A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „BANKA. Tót falu Ungvár Vármegyéb. birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ hegyek alatt alkalmatos helyen, Zemplén Vármegyének szomszédságában. Szántó földgyei termékenyek, ’s vagyonnyaik is jelesek lévén, első Osztálybéli.”^[2]

Népessége

1910-ben 1472-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1608 lakosából 1587 fő szlovák volt.

2011-ben 1692 lakosából 1581 fő szlovák volt.

2021-ben 1965 lakosából 13 (+5) magyar, (+4) cigány, 11 (+13) ruszin, 1744 (+2) szlovák, 53 (+13) egyéb és 144 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Neves személyek

Itt született 1809-ben Waldstein-Wartenberg János Nepomuk műgyűjtő, császári és királyi kamarás és valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tagja.
Itt született 1811-ben Eperjessy Sándor teológiai doktor és kanonok, költő.
Itt született 1888-ban Machnyik Andor agrármérnök, gazdasági szakíró.

Nevezetességei

A községtől északnyugatra emelkedő 325 m magas hegyen állnak Nagymihály (Vinna, Tarna) várának romjai.
Szent Anna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 13. századi eredetű.
A Sztáray család késő reneszánsz eredetű kastélya a 17. század közepén épült, a 18. század első felében barokk stílusban építették át és az udvar irányában megtoldották. A 19. és a 20. században is átalakították. Reneszánsz és barokk részletekkel, boltozatain helyenként stukkódíszítéssel rendelkezik. A kastély és a park ma rekonstrukció alatt áll.