Vajdahunyad vára
Vajdahunyad vára | |
Történelmi Épületcsoport | |
A vár 2013 szeptemberében | |
Település | Budapest |
Cím | 1146 Budapest, Városliget, Magyarország |
Építési adatok | |
Építés éve | 1904–1908 |
Építési stílus | román, gótikus, reneszánsz-barokk |
Védettség | műemlék |
Tervező | Alpár Ignác, Schickedanz Albert |
Építész(ek) | Alpár Ignác |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | vár |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 19° 04′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 19° 04′ 56″ | |
Vajdahunyad vára weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdahunyad vára témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyad-vár (hivatalos nevén: Történelmi Épületcsoport) Alpár Ignác építész alkotása Budapest XIV. kerületében, a Városligetben. A Városligeti-tó Széchenyi-szigetén található, mely négy hídon keresztül érhető el.
Története
A Hunyadi-család vajdahunyadi várkastélya a 19. században már a magyar nemzet építészeti ereklyéjévé vált.[1] Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére készítették el mását, a Vajdahunyad várát Budapesten. A magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban” kívánták bemutatni. A 21 részes Történelmi Épületcsoportot Alpár Ignác tervei alapján, a szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel. A kompozíció nagy közönségsikere miatt 1904 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették.
Mai, közkeletű nevét Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyének a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzatáról kapta.
Részei
Román kori épületcsoport
- Úgynevezett Jáki kápolna – alaprajza a lébényi templomét, kapuzata a jáki apátsági templomét utánozza. A kápolna valódi, felszentelt római katolikus miséző hely. A Kassai téri plébániához tartozik, benne minden vasárnap szentmisét tartanak. Gyakran rendeznek esküvőket, koncerteket is.
- Kerengő – Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival.
- Auditórium.
- Oroszlános kőhíd.
- Hidas- vagy Nyilaskapu – szélessége 10,5 m. A csapórács csak imitált: nem ereszthető le és nem zárható be. A felette lévő ostromfolyosó, lőrések és bástyafalak a diakovári püspöki várból valók.
- Segesvári bástyatorony/Kinzótorony – a kapu másik oldalán. Környéke, a Palotarész Anjou-kori vegyes stílusú. 37 m magas. Környékével, a Lovagvárral együtt a felvidéki várak részleteit utánozza.
- Tompa-torony (a kapu tó felőli oldalán).
Gótikus épületcsoport
- Nyebojsza-torony – a főhomlokzat karakterét az azonos nevű vajdahunyadi torony másolata határozza meg.
- Hunyadi-loggiák szintén a vajdahunyadi várudvar alapján.
- Lovagterem.
- A csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélye (kicsinyített másolat).
- Dómhomlokzat.
- Hunyadi-udvar – a kapu felőli falon a csütörtökhelyi kápolna csipkézett bejárata, oszlopsoros-bolthajtásos erkély Árpád-házi királyok domborműveivel. A szemben lévő falon a hármas nyílású olaszos loggia I. Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjével a vajdahunyadi Mátyás-loggiát utánozza. Színpadán koncerteket szoktak rendezni.
- Apostolok tornya – a segesvári óratorony másolata.
Reneszánsz–barokk épületcsoport
- A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete osztrák barokk stílusú palota. A főbejárat fölötti kupola a gyulafehérvári Károly-kapu után készült.
- Katalin-bástyatorony – az épületegyüttes délkeleti sarkán álló torony a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével.
- A tó felől látható Német-homlokzat német reneszánsz stílusú, sgraffito díszítéssel. A Német-torony 50 m magas, toronysisakja hagymakupolás.
- Szintén a tó felől látható az alacsony Francia-torony. Korai francia reneszánsz stílusban épült, tetőgerincén delfines díszítéssel.
Köztéri szobrok
- Alpár Ignác – Telcs Ede alkotta 1931-ben, a főbejárattal szemben áll
- Károlyi Sándor – Strobl Alajos alkotása a Hunyadi-udvaron
- Anonymus – Ligeti Miklós műve
- A délkeleti sétányon Mitterpacher Lajos, Tessedik Sámuel, Nagyváthy János és Pethe Ferenc mellszobra. Itt helyezték el egy szoborfülkében Lugosi Béla mellszobrát is.
Galéria
-
A vár látképe 1904-ben
-
A „jáki apátság” részletei
-
A „jáki apátság” részletei
-
A „jáki apátság” részletei
-
A „jáki apátság” részletei
-
Lugosi Béla fejszobra egy kőfülkében[2]
Jegyzetek
- ↑ Lupescu Radu: Vajdahunyad vára a Hunyadiak korában. Doktori disszertáció. ELTE BTK Művészettörténeti doktori iskola. 2006. http://doktori.btk.elte.hu/art/lupescu/diss.pdf
- ↑ Kiderült, ki csempészte Lugosi Béla szobrát a Vajdahunyad várra, index.hu
Források
- Für Lajos – Szabó Loránd: Budapest, Vajdahunyadvár (Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, 1988)