Szepesmindszent
Szepesmindszent (Bijacovce) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Lőcsei |
Rang | község |
Első írásos említés | 1258 |
Polgármester | Ján Pivovarníček |
Irányítószám | 053 06 |
Körzethívószám | 053 |
Forgalmi rendszám | LE |
Népesség | |
Teljes népesség | 967 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 14 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 628 m |
Terület | 64,04 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Szepesmindszent weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesmindszent témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szepesmindszent (szlovákul: Bijacovce, németül: Biazowitz/Betendorf) falu Szlovákiában, az Eperjes megye Lőcsei járásában.
Fekvése
Szepesváraljától 4 km-re északkeletre található.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek. A település a 12. század végén keletkezett. 1258-ban "terra Bech" néven említik először, a Szepesi vár uradalmához tartozott. 1264-ben "Omnium Sanctorum", 1278-ban "villa Beche", illetve "villa omnium Sanctorum", 1283-ban "Bechfolua", 1349-ben "Mendzenth", 1352-ben "villa Omnium Sanctorum", 1452-ben "Peterdorf", 1537-ben "Bethania", 1773-ban "Biaczowcze" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Az első falu a tatárjárás során elpusztult és ezt követően németekkel telepítették újra. A 15. században a Szapolyai család birtokaként Szepes várának tartozéka. Később a Szapolyaiakon kívül a Thurzók és a Csákyak voltak birtokosai. 1710-ben pestisjárvány pusztított. 1749 és 1780 között sóraktár állt a településen. 1787-ben 75 házában 596 lakos élt. 1828-ban 84 háza volt 605 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak, valamint a vár szolgálónépei voltak. 1831-ben kolerajárvány pusztított, majd a sanyarú viszonyok miatt ezen a részen is parasztlázadás tört ki, melyet a katonaság vert le. 1835-ben tűzvész pusztított.
Vályi András szerint "MINTSZENT. vagy Biaczovecz. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, a’ kinek épűlete díszesíti, lakosai katolikusok, fekszik Kirkedorfhoz 1/2 órányira, szántó földgyei néhol soványak, és néhol nedvesek, réttyei jók, legelője elég, fája van mind a’ két féle, piatzozása is közel."[2]
Fényes Elek szerint "Mindszent Biaczovecz, tót falu, Szepes vmegyében, Korotnokhoz 1/2 órányira: 605 kath. lak. Kath. paroch. templom, szép emeletes kastély. Vizimalom, termékeny határ. F. u. gr. Csáky Károlyné."[3]
A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. 1918 után a Csáky család itteni birtokait felosztották a szlovákok között. Lakói később főként a környékbeli üzemekben dolgoztak.
Népessége
- 1910-ben 567, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
- 2001-ben 818 lakosából 800 szlovák volt.
- 2011-ben 898 lakosából 768 szlovák és 90 cigány volt.
Nevezetességei
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Szepesmindszent.jpg/250px-Szepesmindszent.jpg)
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt gótikus temploma 1260 körül épült, a 14. században hajóval és toronnyal bővítették, 1402-ben átalakították, ekkor készültek freskói is. A korai templom Szent László-legenda freskói egy későbbi átépítéskor a padlásszintre kerültek. Ma a karzaton és a nyugati tornyon keresztül juthatunk föl a templom padlására, ahol néhány részlet még látható a Szent László-legendából
- A temetőben, a templom mellett, Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt, a 13. század első felében épített román stílusú körkápolna áll. Ilyen épületegyüttest találunk még Bényben (Kisbény, Bina), Jákon és több előfordulása maradt fenn Európában is. Legismertebb a firenzei és a pisai dóm az előtte álló rotundával, amit keresztelőkápolnaként említenek. Egykor ezek a körtemplomok voltak a helység parókiális templomai.
- Nagyméretű barokk kastélyát a Csákyak építtették 1780-ban, Szepesi vár leégése után. Bejárata fölött Vörösmarty Mihály Ősök című verse díszelgett.
- A Szentháromság-kápolna az 1710. évi pestisjárvány áldozatainak emlékére épült.
- A faluban a népi építészet számos szép emléke látható.
Híres emberek
- gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter.
Lásd még
- Körtemplom
- László-legenda
- Székelyderzs
- Tereske
- Zsigra
- Türje
- Bántornya
- Kakaslomnic
- Vizsoly
- Ócsa
- Bögöz
Irodalom
- Bibiana Pomfyová (ed.) 2015: Stredoveký kostol. Historické a funkčné premeny architektúry I. Bratislava.
- Szilágyi András (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
- Jankovics Marcell (2006): Csillagok között fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. Méry Ratio Kiadó, Helikon, Budapest
- László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
- Gervers-Molnár Vera (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.