Raspe Henrik német ellenkirály
| Raspe Henrik | |
| Henrik pecsétje | |
|
|
|
| Német ellenkirály | |
| Uralkodási ideje 1246. május 22.[1] – 1247. február 16. |
|
| Elődje | II. Frigyes |
| Utódja | II. Frigyes |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Ludowinger-ház |
| Született | 1204 |
| Elhunyt | 1247. február 16. (43 évesen) Wartburg[1] |
| Édesapja | I. Hermann türingiai tartománygróf |
| Édesanyja | Bajorországi Zsófia |
Raspe Henrik vagy Türingiai Henrik (németül Heinrich Raspe), (1204 körül[1] – Wartburg vára, 1247. február 16.[1]/17.[2]) türingiai tartománygróf 1241-től, német ellenkirály 1246-tól haláláig.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Ifjúsága [szerkesztés]
I. Hermann türingiai tartománygróf és bajor Zsófia másodszülött fia.[2] Miután bátyja, Kegyes Lajos 1227-ben meghalt, fegyverrel támadt sógornője, az özvegy Árpád-házi Szent Erzsébet ellen, és gyermekeivel együtt kiűzte Wartburg várából.[2] 1241-ben bekebelezte Türingiát és a szász Pfalzot, amely fölött addig II. Hermann unokaöccsének gyámjaként uralkodott.[2]
1241-ben Raspe Henrik hathatósan támogatta a cseheket a mongolok betörései ellen.[2] A pápa és a császár közötti harcokban a pápa zászlaja alatt küzdött.[2]
Megválasztása [szerkesztés]
Miután az I. lyoni zsinat II. Frigyes császárt 1245-ben megfosztotta trónjától, a pápa hívei (a mainzi és a kölni érsekek; a würzburgi, a speyeri, a strassburgi, a metzi püspökök; a brabanti herceg valamint a kisebb türingia-hesseni feudális urak[1]) 1246. május 22-én Veischocheimben (Würzburg mellett) Henriket választották meg ellenkirálynak.[2]
A pápai támogatás miatt ellenfelei „Paffenkönig”-nek gúnyolták.[2] A pápai pénzen toborzott sereggel Raspe Henrik Frankfurtnál 1246. augusztus 5-én legyőzte IV. Konrád királyt.[2] Ezt követően ellenfelét birtokaitól megfosztottnak nyilvánította, majd a Hohenstaufok fő hatalmi területére, a Svábföldre vonult, ám itt a városok kitartottak Konrád mellett.[1] Reutlingen nem adta meg magát, Ulmot is sikertelenül ostromolta, a város felmentésére érkező Konrádtól pedig vereséget szenvedett.[3]
Szerencsétlenségére Ulm ostrománál súlyosan megbetegedett.[2] Wartburg várába húzódott vissza, ahol hamarosan befejezte életét.[4][2] Vele kihalt a türingiai tartománygrófok férfiága; ezt követően indult meg a türingiai örökösödési háború.[2]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e f Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok, Mæcenas, Budapest, 1998, ISBN 963-9025-66-6, 89. oldal
- ^ a b c d e f g h i j k l Bokor József (szerk.). Henrik Raspe, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2007. január 11.
- ↑ Weiszhár, 89–90. oldal
- ↑ Weiszhár, 90. oldal
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: II. Hermann |
|
Következő uralkodó: Henrik |

