MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet, amely 2012. január 1-jéig, mint A Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete működött. Jelenlegi angol neve: Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences. Az intézet a Földrajztudományi Intézettel, a Földtani és Geokémiai Intézettel és a Geodéziai és Geofizikai Intézettel együtt közösen alkotja a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontját.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1777-ben a nagyszombati egyetemet Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették, és egyúttal berendeztek egy csillagászati obszervatóriumot is. Mivel ez az obszervatórium a 19. század elejére eléggé leromlott állapotba került, döntés született arról, hogy a Gellért-hegyen, a mai citadella helyén egy önálló egyetemi csillagdát hozzanak létre. A tudományos munka elősegítésére Pollack Mihály tervei alapján 1815-ben felépült az új és biztonságos Gellért-hegyi Csillagvizsgáló. A "Csillagdát" három európai uralkodó I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében 1815-ben avatták fel, akik a napóleoni háborút lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.[1] A számos létesítményből álló épületegyüttes az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején súlyosan megsérült. A Bach-korszakban a felépítendő Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda [2][3] és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották.

A budapesti Asztrofizikai Obszervatórium a debreceni Napfizikai Obszervatóriummal közösen alkotja a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetét. Az MTA KTM CsKI működteti az ELTE Asztrofizikai Laboratóriumát, és együttműködik a Debreceni Egyetemmel, illetve a Szegedi Egyetemmel.

Az intézet vezetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábbi igazgatói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi vezetői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Volt és jelenlegi munkatársak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kutatási területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]