Paál György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paál György
Született
1934
Elhunyt
1992 (58 évesen)
Foglalkozása csillagász

Paál György (Budapest, 1934. december 31.Budapest, 1992. március 6.)[1] fizikus, csillagász.

Lukács Bélával és Horváth Istvánnal együtt több kozmológiai cikket publikált, többek között a Világegyetem nemtriviális topológiai szerkezetéről és a nem nulla kozmológiai állandóról.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakmai pályáját az 1950-es évek végén kezdte, galaxishalmazok, majd kvazárok vizsgálatával - részben a Palomar Sky Atlason végzett saját galaxisszámlálásai alapján. Ekkor a nemzetközi tudományos kapcsolatok idehaza még nehézkesek voltak. A 70-es években a kvazárok bizonyos vöröseltolódásoknál való sűrűsödéséből arra következtetett, hogy a világegyetem talán nem triviális topológiájú. Ez akkoriban nagyon újszerű (bár az általános relativitáselmélet alapján nem meglepő) feltevés volt. A 70-es évek második felében ezt a megfigyelési tényt a fejlődés lehetséges következményeként magyarázta.

A 80-as években, először a nagy egyesítés után, majd a relativisztikus kvantumgravitáció megsejtésével a gondolat már nem volt annyira különös: talán a Planck-idő-táji események késői nyomait látjuk a kvazáreloszlásban. Paál György 1983-ban bekapcsolódott a nagy egyesítés kozmológiai alkalmazásainak vizsgálatába, és számos cikket publikált. Eközben, 1987-ben, súlyos betegségbe esett, amiből ugyan, orvosai és felesége gondos munkájának tulajdoníthatóan, elkezdett felépülni, és újra munkaképessé vált, de a munka közben 1992. márciusában hirtelen elhunyt. Utolsó három publikációjában a galaxisok és kvazárok sűrűségeloszlását felhasználva különbözó kozmológiai modelleket tanulmányozott.[2] Ezekből munkatársaival pozitív kozmológiai állandóra következtettek.[3] A megfigyelési adatokból \Omega_{\Lambda} \simeq 2/3 értékre következtettek.[4] Ez nagyon közel áll a 2011-ben Fizikai Nobel-díjjal jutalmazott \Omega_{\Lambda} \simeq 0,7 értékhez.[5]

Kitüntetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bizottsági tagságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paál, G. (1970.). „The global structure of the universe and the distribution of quasi-stellar objects”. Acta Physica Academiae Scientarium Hungaricae 30, 51. o.  

Paál, G.; Horváth, I.; Lukács, B.: Inflation and compactification from galaxy redshifts? Astrophysics and Space Science, vol. 191, no. 1, p. 107-124. (1992)

Holba, A.; Horváth, I.; Lukács, B.; Paál, G.: Cosmological parameters and redshift periodicity. Astrophysics and Space Science (ISSN 0004-640X), vol. 198, no. 1, p. 111-120. (1992)

Holba, A.; Horváth, I.; Lukács, B.; Paál, G.: Once more on quasar periodicities. Astrophysics and Space Science, vol. 222, no. 1-2, p. 65-83. (1994)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lukács B., Paál Gy. (1995): Az Univerzum fejlődéstörténete. Kézirat. MTA Geonómiai Tudományos Bizottsága, Budapest

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/limes/bartha-magyar-csillagaszok.html
  2. Paál, G.; Horváth, I.; Lukács, B.: Inflation and compactification from galaxy redshifts? Astrophysics and Space Science, vol. 191, no. 1, 1992, p. 107-124. doi = 10.1007/BF00644200 bibcode=1992Ap&SS.191..107P
  3. Holba, Agnes; Horvath, I.; Lukacs, B.; Paal, G.: Astrophysics and Space Science, vol. 198, no. 1, 1992, p. 111-120. doi = 10.1007/BF00644305
  4. Holba, Agnes; Horváth, I.; Lukács, B.; Paál, G.: Once more on quasar periodicities. Astrophysics and Space Science (ISSN 0004-640X), vol. 222, no. 1-2, 1994, p. 65-83 doi = 10.1007/BF00627083
  5. http://index.hu/tudomany/urkutatas/2011/10/14/magyar_csillagaszok_evekkel_eloztek_meg_az_idei_fizikai_nobelt_kapo_tudosokat/

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]