Lützow (zsebcsatahajó)

Lützow
Hajótípus	Zsebcsatahajó
Üzemeltető	Kriegsmarine
Hajóosztály	Deutschland osztály
Pályafutása
Építő	Deutsche Werke (Kiel)
Építés kezdete	1929. február 5.
Vízre bocsátás	1931. május 19.
Szolgálatba állítás	1933. április 1.
Honi kikötő	Kiel
Sorsa	1945. május 4-én saját legénysége elsüllyesztette
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	12 100 t (üresen) 14 519 t (teljesen feltöltve)
Hossz	186 m
Szélesség	21,69 m
Merülés	7,25 m
Hajtómű	8 db MAN dízelmotor 36 776 kW, 2 csavartengely, 2756 t dízelolaj
Sebesség	28,0 csomó
Hatótávolság	16 500 km 37 km/h-s sebesség mellett
Fegyverzet	* 6 db 280 mm-es ágyú * 8 db 150 mm-es ágyú * 6 db 105 mm-es ágyú * 8 db 37 mm-es ágyú * 10 db 20 mm-es ágyú * 8 db 533 mm-es torpedóvető cső
Repülőgépek	2 db Ar 196 hidroplán
Legénység	619-951 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Lützow témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Deutschland (később Lützow) egy hadihajó, mely a német Kriegsmarine kötelékében szolgált a második világháború előtt és alatt. A Deutschland, a Deutschland cirkálóosztály névadó hajója. A hajót először a Panzerschiff (páncéloshajó) kategóriába sorolták, de 1940 februárjában már nehézcirkálóként tartották számon. A Deutschland osztályú cirkálókat gyakran hívják zsebcsatahajóknak is.

Leírás

A hajó méretét és jellemzőit a versailles-i békeszerződés kikötései komolyan korlátozták, ugyanis a szerződés értelmében a német hajóknak vízkiszorítása nem haladhatta meg a 10 000 tonnát. A németek számos technikai újítást alkalmaztak (például a hegesztéseket, mely miatt a hajótest könnyebb maradt), hogy a megadott keretek között is egy félelmetes hajót építsenek. A Deutschland ennek ellenére 600 tonnával nehezebb volt a megengedettnél, de a szerződés kikötései miatt mindig a 10 000 tonnánál könnyebnek mondták a hajót.

A Deutschland-on kívül még két hajó, az Admiral Graf Spee és az Admiral Scheer tartozott a Deutschland osztályba. Mivel a Deutschland volt az osztály legkorábban épült hajója, ezért ez volt a legfejletlenebb is, valamint ennek a hajónak még nem volt olyan magas parancsnoki tornya és árbóca, mint az osztály másik két hajójának.

Története

A hajó építését 1929 februárjában kezdték a kieli Deutsche Werke hajógyárban, majd 1931 májusában bocsátották vízre. 1931 végére teljesen felszerelték és 1932 májusában nekivágott első útjának.

A spanyol polgárháború alatt a Deutschland Spanyolország partjainál teljesített szolgálatot, hogy támogassa a Franco vezette nacionalistákat. A polgárháború ideje alatt, azaz 1936 és 1939 között, összesen hét hadműveletben vett részt. Egyik ilyen bevetésén, 1937. május 29-én spanyol köztársasági erők két bombázója bombázni kezdte a hajót, melynek következtében 31 német tengerész meghalt és további 101 megsebesült. Megtorlásként a testvérhajója, az Admiral Scheer lőni kezdte Almería-t, amely során 19 civil vesztette életét és 35 épület semmisült meg. A német tengerészek holttestét először Gibraltárba szállították és eltemették, de később Hitler parancsára exhumálták őket és a Deutschland fedélzetén hazaszállították őket Németországba, ahol katonai tiszteletadás mellett eltemették őket. A temetésen Hitler is részt vett.

A második világháború kitörése után, 1939 novemberében a Deutschland nevét Lützow-ra változtatták, ugyanis Hitler attól félt hogy egy Deutschland (Németország) nevű hajó esetleges elvesztésének negatív lélektani és propaganda hatásai lennének.

1940 februárjában a hajót nehézcirkálóvá nyilvánították, majd ugyanazon év áprilisában részt vett a Norvégia elleni támadásban. A támadás során a balsorsú Blücher-t követte az Oslo-fjordba, de visszafordult, mikor a vezérhajót a norvég parti erőd, az Oscarsborg lövegei elsüllyesztették. Mielőtt a Lützow sikeresen elmenekült volna, a norvég ütegeknek sikerült komoly károkat okozni a hajóban. A 15 cm-es Kopaas üteg három találatával megsemmisítette a Lützow elülső, 28 cm-es, Anton lövegtornyát. Azután, hogy a német flotta kiért az Oscarsborg erőd lőtávolságából, a Lützow, Bruno torony ágyúinak segítségével lőni kezdte a védőket, 11 km-es távolságból. Miután a norvég védők megkapták a hírt, miszerint a norvég királyt és a kormányt sikerült kimenekíteni Oslóból, az erőd parancsnoka Birger Eriksen ezredes úgy látta, hogy elérte fő célját, ezért elrendelte hogy a védők vonuljanak le az erőd földalatti alagutjaiba, így azok nem szenvedtek sérüléseket a további német ágyúzások során.

Ezek után a Lützow visszatért Németországba, ahol megjavították, valamint felkészítették egy hosszú, Atlanti-óceáni portyára. Ennek ellenére nem tudott részt venni a portyán, mert a brit Spearfish tengeralattjáró megtorpedózta a Jylland-félszigettől északra fekvő Skagerrak-szorosnál. A találat komoly sérüléseket okozott a hajó tatjában, és a javítások egészen 1941 tavaszáig tartottak. A hajó 1941. június 13-án ismét torpedó találatot kapott, ezúttal a Királyi Légierő 42. repülőszázadának egyik Bristol Beaufort torpedóbombázójától. Ezután a Lützow visszatért Kiel-be, ahol egy 1942 januárjáig tartó javításon ment keresztül.

A hajó a következő években számos kisebb akcióban vett részt, de egyetlen komolyabb bevetésére a Balti-tengernél került sor, 1944 szeptemberében, ahol a visszavonuló német csapatoknak nyújtott támogatást, szárazföldi célpontok ágyúzásával.

1945 áprilisában a Királyi Légierő gépei komoly sérülést okoztak a hajónak, mikor három, 6 tonnás Tallboy bombát dobtak rá, Swinemünde közelében. A hajót később megjavították, így folytathatta a tüzérségi támogatás biztosítását. A Lützow-ot végül saját legénysége süllyesztette el, 1945. május 4-én.

A háború után a szovjet haditengerészet kiemelte a hajót, majd lőgyakorlatai célpontjaként használta fel azt. 1949-ben a Balti-tengeren ismét elsüllyesztették.

Parancsnokok

• Hermann von Fischel (1933. április 1. – 1935. szeptember 30.)
• Paul Fanger (1935. szeptember 30. – 1937. szeptember 2.)
• Paul Wenneker (1937. szeptember 2. – 1939. november 16.)
• August Thiele (1939. november 16. – 1940. április 18.)
• Fritz Krauss (1940. április 18. – 1940. június 23.) (helyettes)
• Heller (1940. június 23. – 1940. augusztus 8.) (helyettes)
• Leo Kreisch (1941. március 31. – 1941. július 3.)
• Rudolf Stange (1941. július 3. – 1941. szeptember 7.)
• Leo Kreisch (1941. szeptember 7. – 1942. január 17.)
• Rudolf Stange (1942. január 17. – 1943. november 10.)
• Bieserfeld (1943. november 10. – 1944. január)
• Bodo-Heinrich Knocke (1944. január – 1945. április 22.)
• Ernst Lange (1945. április 22. – 1945. május 4.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Lützow (zsebcsatahajó) témájú médiaállományokat.

• Deutschland / Lützow fotógaléria (angol)
• A német haditengerészet története – A Deutschland zsebcsatahajó (angol)