Keveházi Gábor

Keveházi Gábor
Az 50 éves Pécsi Balett Jubileumi Gáláján (Eifert János felvétele)
Született	1953. február 25. (71 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Bán Teodóra
Gyermekei	Keveházi Krisztina
Foglalkozása	koreográfus balett-táncos
Kitüntetései	Liszt Ferenc-díj (1977) Magyarország Érdemes Művésze díj (1983) Magyarország Kiváló Művésze díj (1986) Kossuth-díj (1990) A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2007)
A Wikimédia Commons tartalmaz Keveházi Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Keveházi Gábor (Budapest, 1953. február 25. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar táncos, koreográfus, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Nagyapja Kropacsek Ferenc, az MTK válogatott labdarúgója volt. 2005. augusztus 1-je óta a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének igazgatója.

Pályafutása

Tanulmányait a Magyar Táncművészeti Főiskolán végezte Merényi Zsuzsa növendékeként, 1970-71-ben a leningrádi Vaganova-balettiskolában képezte tovább magát ösztöndíjasként Borisz Bregvadze szakmai irányításával. 1972-ben lett az Operaház tagja, 1992-ig a Magyar Nemzeti Balett vezető szólistája, ezen belül 1988-tól 1992-ig igazgatója. Aktív táncosként a legnevesebb együttesekkel vendégszerepel világszerte, a balettirodalom szinte minden jelentős főszerepét eltáncolja. 1992- ben „Budafest” néven létrehozza a Nyári Opera- és Balett Fesztivált, mely a mai napig sikeresen működik. 2001-től a Pécsi Balettet igazgatja, irányítása alatt az együttes második fénykorát éli. 2005. augusztus 1-jétől ismét az Operaház balettegyüttesét vezeti, 2010 nyarán sikeres pályázata nyomán kinevezését újabb öt évre meghosszabbítják.

Versenyeredményei

• 1972: a Várnai Nemzetközi Balettverseny aranyérmese (junior kategória)
• 1975: a Várnai Nemzetközi Balettverseny ezüstérmese
• 1976: a Tokiói Balettverseny legjobb férfitáncosa

Főbb szerepei

Klasszikus főszerepek

• Basil (Petipa: Don Quijote)
• Albert (Lavrovszkij: Giselle)
• Herceg (Petipa: Csipkerózsika)
• Herceg (Vajnonen: Diótörő)
• Herceg (Petipa: A hattyúk tava)
• Colas (Ashton: A rosszul őrzött lány)

Magyar koreográfusok műveinek főszerepei

• Ferenc (Harangozó: Coppélia)
• Spartacus (Seregi László: Spartacus)
• Amyntas (Seregi László: Sylvia)
• Tybalt (Seregi László: Rómeó és Júlia)
• Művész (Seregi László: A cédrus)
• Királyfi (Seregi László: A fából faragott királyfi)
• Júdás (Presser - Fodor. - J. S. Bach)
• Mandarin (A csodálatos mandarin - 4 különböző koreográfiában)

További emlékezetes szerepek

• Kiválasztott ifjú (Béjart: Tavaszünnep)
• Tűzmadár / Főnix - két különböző főszerep (Béjart: Tűzmadár)
• férfi főszerep (Béjart: Sacre)
• férfi főszerep (Balanchine: C-dúr szimfónia)
• Apolló (Balanchine: Apolló)

Kitüntetései

• Nizsinszkij-díj (1976)
• Liszt Ferenc-díj (1977)
• Érdemes művész (1983)
• Kiváló művész (1986)
• Kossuth-díj (1990)
• Ukrán-magyar kulturális kapcsolatok elősegítéséért-díj (2001)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2004) /több évtizedes, nemzetközileg is elismert művészi munkásságáért illetve a Pécsi Balettnél végzett balett igazgatói munkájáért/
• Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2004)
• Bartók-díj (2006)
• A Magyar Állami Operaház örökös tagja (2007)
• A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2007)

Koreográfiák

• Cristoforo, 1993 (zene: Szakcsi Lakatos Béla)
• Zorba, 1999 (zene: Mikisz Theodorakisz) – 2005 nyarán a zeneszerző 80. születésnapjának tiszteletére a darabot az athéni Herodeon Atticus-ban adta elő a Magyar Nemzeti Balett
• Emberi Himnusz, 2006 (zene: Ludwig van Beethoven; társkoreográfus: Markó Iván)

Vendégszereplések

• Covent Garden, London
• Bolsoj Színház, Moszkva
• Kirov Balett, Szentpétervár
• Teatro alla Scala, Milánó
• La Fenice, Velence
• Francia balett együttesek (Marseille, Lille, Nancy, Aix-en-Provence)
• Japán színházak (24 meghívás)
• USA (Houston, Chicago, Dallas)
• Kanada (Montréal, Toronto)
• Mexikó
• Kuba

További információk

• Keveházi Gábor az Operaház honlapján
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4