Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2021. április 20., 18:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kutatástörténet)
Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang bejárata
A Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang bejárata
Hossz22 m
Mélység0 m
Magasság7 m
Függőleges kiterjedés7 m
Tengerszint feletti magasság235 m
Ország Magyarország
TelepülésBudapest
Földrajzi tájBudai-hegység
Típushévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám4763-28
Elhelyezkedése
Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang (Magyarország)
Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang
Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 04″, k. h. 19° 01′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 04″, k. h. 19° 01′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang témájú médiaállományokat.

A Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang Budapest III. kerületében, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai Tájvédelmi Körzetben található barlang.

Leírás

A budai termálkarszt K-i részén, a Mátyás-hegy DK-i felhagyott, kétszintes kőfejtőjének felső bányaszintjén, az É-i sziklafal DK felé néző, K-i, jobb oldali részén, 15 m relatív magasságban van a bejárata. A Keleti-kőfejtő 7. sz. barlangnak és a közeli Keleti-kőfejtő 6. sz. barlangnak kb. ugyanabban a magasságban, egymástól 5 m-re vannak a bejáratai. A bejárata természetes jellegű, de bányászat miatt nyílt meg, szabálytalan alakú és vízszintes tengelyirányú.

A lezáratlan barlang tektonikus hasadék mentén a mélyből feltörő hévizek oldóhatása miatt keletkezett. Engedéllyel és barlangjáró alapfelszereléssel látogatható.

Előfordul irodalmában 7-es barlang (Acheron 1993), 7-es sz. barlang (Fehér 1994), 7. sz. barlang (Kárpát 1984), 7.sz. barlang (Kárpát 1984), 7.sz.barlang (Kárpát 1984), 7. sz. objektum (Fehér 1994), 7. sz. üreg (Kárpát 1983), Keleti-kőfejtő 6-7. sz. barlangja (Leél-Őssy 1995), Keleti-kőfejtő 7. sz. barlangja (Baja 1998), Kormos-barlang (Fehér 1994), Kürtős-barlang (Fehér 1994) és Mátyás-h. DK-i 7. barlang (Kárpát 1984) neveken is.

Kutatástörténet

A helyi idős emberek elmondása alapján a bányászatkor sok üreg volt a talpszinten. A felső bányaudvar falán található, sok kis barlang és a sok barlangindikáció, valamint képződmény arra utal, hogy a kőfejtés egy nagyméretű barlangot pusztított el, vagy a nagyméretű barlangnak a felső részét. A ma látható barlangok ennek a nagyméretű barlangnak maradványai. Az 1943. évi Barlangvilágból megtudható, hogy Bertalan Károly a Buda környéki barlangok rendszeres feldolgozásakor a Mátyás-hegy és a Kecske-hegy kőfejtőiben Albert Bélával 14 kis üreget átkutatott. Az 1957. évi Földrajzi Értesítőben napvilágot látott és Leél-Őssy Sándor által írt tanulmányban meg vannak említve a mátyás-hegyi nagy kőfejtő üregei, amelyek nummuliteszes mészkőben alakultak ki. Az említésen kívül a Budai-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató helyszínrajzon megfigyelhető a hévizes barlangokhoz sorolt mátyás-hegyi nagy kőfejtő üregeinek földrajzi elhelyezkedése.

Az 1958-ban kiadott Budapest természeti képe című könyvben az olvasható, hogy a Mátyás-hegy D-re néző nagy kőfejtőjének falában néhány hévizes eredetű üreg van. Az 1963. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban publikált jelentés szerint 1962-ben a BEAC Barlangkutató Csoport kutatta a Mátyás-hegy K-i kőfejtőjét. A kőfejtőben, a sziklafalon néhány nyílás látható és ezek közül kettő barlangnak nevezhető jelenlegi állapotában. Kutatásukkal még senki nem foglalkozott. Láng Gábor geológus feltérképezte az üregeket. A jellegzetes gömbfülkék utalnak az üregek hévizes eredetére. Kb. 4 m átmérőjű a legnagyobb. A Barit-barlang feltárásán kívül még két másik helyen is biztató a kutatás.

Az 1966-ban megjelent Budai-hegység útikalauz című könyvben az van írva, hogy a Mátyás-hegyen lévő másik, DK-i kőfejtőben is vannak kis barlangüregek. 9 üreg vált ismertté a kőbányában. A Vass Imre Barlangkutató Csoport 1978. évi jelentésében az van írva, hogy a csoport több éve folytat kutató és térképező munkát a Mátyás-hegyen lévő K-i kőfejtőben. 1978-ban néhány fülkét megbontottak a kőfejtőben a fiatal csoporttagok, amelynek eredményeként 2–3 m-rel meghosszabbítottak néhány fülkét, de nem értek el jelentős eredményt. Az 1982-ben napvilágot látott Budai-hegység útikalauz szerint a Mátyás-hegy K-i oldalának kőbányájában néhány kis hévizes eredetű üreg van.

1983. február 6-án Kraus Sándor a kis kőfejtő felső pereménél, ott, ahol a hegyoldal véget ér két üreget sejtett a szálkőzetben. 1983-ban az Acheron Barlangkutató Szakosztály elkezdte kutatni és dokumentálni a kőfejtő üregeit. 1983-ban Kárpátné Fehér Katalin és Kárpát József szerkesztettek térképet a Mátyás-hegy DK-i kőfejtőjéről, amelyen a barlang elhelyezkedése és alaprajza is látható. A térkép szerint 235 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Ebben az évben Kárpát József rajzolt topográfiai térképet, amelyen látható a Mátyás-hegyi-barlang és a DK-i kőfejtő üregeinek elhelyezkedése. A térképen az üregek újra vannak számozva. Az 1983. évi szakosztályi jelentés szerint a hegy geológiai viszonyai és a területen ismert barlangok, valamint üregek miatt itt valószínűleg a jelenleginél nagyobb üregrendszer van. A kőbánya üregeinek feltárásával lehetőség nyílhat a Mátyás-hegyi-barlangrendszer jobb megismerésére. Év elején a területen rendszeresen végeztek a szakosztály tagjai terepbejárásokat és kidolgoztak egy kutatási tervet. Az általuk ismert és a megtalálható szakirodalom alapján nem tudták az üregek neveit és számait beazonosítani. A 7. sz. üreget nem tudták komolyan kutatni időhiány miatt. A jelentéshez mellékelve lett egy fénykép a kőfejtő topográfiai felméréséről és ezen a fényképen látható a barlang bejárata. Az 1983. évi MKBT Beszámolóban megjelent egy jelentés a barlang kutatásáról és a topográfiai térkép.

A barlang bejárata belülről

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a barlang. 1984-ben Kárpátné Fehér Katalin mérte fel és a felmérés alapján szerkesztett alaprajzi barlangtérképet keresztmetszettel. Az 1984. évi szakosztályi jelentésben az olvasható, hogy sok hévizes üregrendszer ismert a Mátyás-hegy DK-i, már nem művelt kőfejtőjében. Eocén mészkőben és bryozoás márgában alakultak ki. 220–245 m tengerszint feletti magasságban vannak a kőfejtéskor feltárt barlangmaradványok. A terület szomszédos barlangrendszereihez hasonlóan tektonikus előkészítés és mélyből feltörő hévizek keveredési korróziója miatt jöttek létre. A 235 m tengerszint feletti magasságban nyíló Keleti-kőfejtő 7. sz. barlanggal szemben található a Keleti-kőfejtő 6. sz. barlang. A Keleti-kőfejtő 7. sz. barlangnak megegyezik hasadékiránya a Keleti-kőfejtő 6. sz. barlang hasadékirányával és a két barlang valószínűleg egy rendszert alkotott. Bányafalba nyílik két kürtője, a harmadik kürtő felső járatba vezet. Hévizes eredetű barlang, amelyben kevés a képződmény. 12 m hosszú és 4 m magas. A jelentésben található a kőfejtő homlokfaláról egy olyan fénykép, amelyen be van jelölve a barlang bejárata és egy olyan fénykép, amelyen közelről látható a barlang bejárata. Az 1984. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett a barlang leírása, alaprajzi barlangtérképe a keresztmetszettel és az 1983-as topográfiai térkép.

Az 1991. évi szakosztályi jelentésben az van írva, hogy a kőbánya legtöbb barlangjának kutatását akkor lehet folytatni, ha azok biztonságossá vannak téve ácsolással és betonozással. A kis barlangok állapota tovább romlik, mert nem áll módjukban lezárni a barlangokat. A rongálás leginkább a képződményeken látszik. A kőbánya nagyon ígéretes terület, leginkább a Mátyás-hegyi-barlang felé található feltáratlan területek irányába érdemes kutatni. Kraus Sándor 1992. november 7-i feljegyzése szerint a kőfejtő ÉK-i sarkában, fent a falon, 235 m tengerszint feletti magasságban található. Kovás. A barlangban vastag kalcittelérek vannak és a kalcitteléreken is 1–3 cm vastag kéreg keletkezett kerítéskristályokból. Két rétegben vannak általában. A nagy breccsadarabok közti üregeket is ilyen jellegű anyag tölti ki. 1993-ban a Keleti-kőfejtő 6. sz. barlangban felfedezett új részben nadrágfoszlányokat találtak, amelyek valószínűleg a felette kezdődő Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang kitöltéséből kerülhettek be. Nem bontották össze a két barlangot, de pontosan felmérték az összefüggést. Az 1993. évi szakosztályi jelentés szerint 12 m hosszú és a jelentésbe bekerült egy beszámoló a barlang kutatásáról, valamint egy helyszínrajz a kőfejtő barlangjainak elhelyezkedésével, amelyen ez a barlang is jelölve van.

A barlang lezárt kürtője

1994 júliusában Fehér Katalin kapott engedélyt a barlang kutatására és dokumentálására. A Fehér Katalin vezette csoport megállapítása szerint a Keleti-kőfejtő 6. sz. barlangban lévő Kormos-terem járatának kovás hasadéka tovább folytatódik a Keleti-kőfejtő 7. sz. barlangban, amelyet ezért nem kezeltek külön barlangként, hanem a Keleti-kőfejtő 6. sz. barlang részének tekintették. Fehér Katalin szerint az Acheron Barlangkutató Szakosztály az 1993. évi jelentésében hasonló megállapítást tett. 1994-ben fel lett mérve a barlang és 1994 augusztusában Fehér Katalin rajzolt alaprajzi barlangtérkép-vázlatot, amely 1:100 méretarányban készült. Az alaprajzi barlangtérkép-vázlatot tartalmazó térképlapon együtt van ábrázolva a Keleti-kőfejtő 6. sz. barlanggal.

1995-ben készített a Pagony Barlangkutató Csoport 1:1000 méretarányú szpeleotopográfiai térképet, amelyen látható a barlang elhelyezkedése és alaprajza. A barlang DK/6-7 jelzéssel van jelölve a térképen. A Pagony Barlangkutató Csoport 1995. évi jelentése szerint a Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang egy rendszert alkot a Keleti-kőfejtő 6. sz. barlanggal. A Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang K-i végpontjának, amelyet omladék zár le, átbontásával esély van a Keleti-kőfejtő 6. sz. barlangban lévő Vau!-terem omladékzónájának megkerülésére. A Keleti-kőfejtő 6. sz. barlang bejáratánál építettek egy standot, amely a Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang feltárása miatt készült. 1995. szeptember 23-án kezdték el a barlang bontását, amelyben Hertelendi Zoltán és a komoly gépparkot felvonultató Vass Imre Barlangkutató Csoport segített. Vésőgéppel tágították a barlang folyosójának felénél lévő függőleges szűkületet. Majd a Keleti-kőfejtő 6. sz. barlang bejáratánál épült standról meghúzták csörlővel a végponti omladék első kb. 1×1 m-es tömbjét. A kő 50 cm-t kijjebb csúszott, majd elfordulva keresztben beékelődött a folyosó falai közé. A munka folytatását két módon képzelték el. A tömböt felaprítják, vagy lesüllyesztik a járattalpat a kő alatt. Valószínűleg az első változat előnyösebb, mert a többi, hasonló omladéktömb kivontatását akadályozná a bent hagyott kő. A jelentésbe bekerült 3 színes fénykép, amelyeken a feltáró munka látható és a szpeleotopográfiai térkép. A kéziratban van egy helyszínrajz, amely 1:1000 méretarányban készült és amelyen a DK-i kőfejtő fosszíliáinak lelőhelyei vannak feltüntetve. A helyszínrajzon látható a barlang elhelyezkedése és alaprajza, de fosszília nem került elő belőle. A jelentésben van egy vegetációtérkép, amelyen látható a barlang elhelyezkedése és alaprajza.

Az 1995. évi Földtani Közlönyben napvilágot látott tanulmányban az olvasható, hogy 1900 körül a Pálvölgy környékén a kőbányászat intenzív lett és emiatt tárták fel a DK-i kőfejtő barlangjait. A kőfejtő üregeinek egy részét a kőbányászat után tárták fel. Kb. 250 m a jelenleg ismert járathossz a kőfejtőben. A lefejtett járathossz nehezen becsülhető meg, de legalább még egyszer ennyi lehetett. A tanulmányban Keleti-kőfejtő 6-7. sz. barlangja a neve. A kőfejtő É-i sarkában, 15 m relatív magasságban van bejárata. A Keleti-kőfejtő 6. sz. barlangnak és a Keleti-kőfejtő 7. sz. barlangnak 5 méterre van egymástól a bejárata. A barlangban jellegzetes, csőszerű, hévizes kürtő kapcsolódik egy lapos folyosóhoz. A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak helyszínrajza és a kőfejtő barlangjainak helyszínrajza, amelyeken jelölve van a barlang helye.

A barlang bejárata

1996-ban a Pagony Barlangkutató Csoport nem tudta eltávolítani, illetve szétverni kézi erővel a végponti kőtömböt. Vésőgépet nem tudtak szerezni ebben az évben és ezért nem tudtak eredményesen dolgozni ezen a munkahelyen. Az 1996. évi jelentésükben az olvasható, hogy a bányászat miatt szétválasztott barlangrendszer, azaz a Keleti-kőfejtő 6. sz. barlang és a Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang az É-i fal K-i részén helyezkedik el. Letolódási zóna mentén keletkezett a barlangrendszer egy része. A valószínűleg jelentős vastagságú kitöltő üledéken kívül egy helyen kalcitlemez szinlők láthatók. A zónával párhuzamosan haladó járat Ny-i végén ÉK-i irányú járat kezdődik és ez a járat oldásformáival, borsókő kiválásaival emlékeztet a Szemlő-hegyi-barlang Hosszú-folyosójára. Különlegessége, hogy a járat lapos réteglap síkját követve Bryozoa tartalmú márgában jött létre és iránya megegyezik az É-i fal hasonló irányú kovazónájával. A járat szintesen haladva kifut a márgából és eléri a nummuliteszes mészkövet. A járat mennyezetében megtalálható a kovaanyag és tengelyét kipreparálódott kalcittelér-maradványok jelzik.

A barlangban, kb. 230 m-es szinten kiválási szinlő és kalcitlemezek vannak, amelyek 20 m-rel magasabban találhatók, mint a rózsadombi barlangokban eddig ismert hasonló képződmények. Ezeknek a képződményeknek vagy a két mátyás-hegyi kőfejtő közötti, de a törmelék miatt nem kimutatható tektonikus elmozdulás miatt eltérő elhelyezkedése, vagy a 240 m-es édesvízi mészkőszinthez kapcsolhatók. A letolódási sík zónájában elhelyezkedő, mészkő és márga érintkezésénél létrejött barlangokban, például a Keleti-kőfejtő 7. sz. barlangban gázbuborék-áramlási csatornák mentén van még remény arra, hogy új barlangjáratok legyenek felfedezve. Lehetőség van az 5–15 m-rel mélyebben lévő mészkő elérésére tektonikai sík mentén lefelé haladva. Addig azonban nagy mennyiségű kitöltés eltávolítása szükséges. 1998 és 2002 között a csoport a járattalp süllyesztésével előkészítette a végponti kőtömb eltávolítását. A tilforral történő, többszöri próbálkozás ellenére nem sikerült a kő kihúzása és ezért kézzel darabolták fel. A feldarabolás a kevés hely miatt nehéz volt.

Az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1998. évi jelentésében egy kissé át vannak fogalmazva a Pagony Barlangkutató Csoport 1996. évi jelentésében leírtak. Az egyesület jelentésében az olvasható, hogy a letolódási zónával párhuzamos járat nummuliteszes és bryozoás márga határán jött létre. A Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang letolódási zóna mentén alakult ki. Érdekesség, hogy jelentős cseppkőképződés mutatható ki a barlangban, amelyet borsókőképződés követett. A járatba ezután került a törmelék. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Budai-hegységben lévő Keleti-kőfejtő 7. sz. barlangja az igazgatóság engedélyével látogatható.

1999-ben többször próbálkozott a Pagony Barlangkutató Csoport a végpontot elzáró kő eltávolításával, amely ősszel sikerrel járt. Ezzel lehetőség nyílt részletes vizsgálatra és bontómunkára. A csoport 2001. évi jelentésében az van írva, ha lehetőség van rá, akkor 2002-ben folytatja a csoport a barlang bontását. A 2003. évről szóló csoportjelentés szerint nem tudták elvégezni a barlangban a tervezett munkát. Kraus Sándor 2004. december 25-i feljegyzése szerint a kőfejtőt alaposabban kellene kutatni. 2005-ben az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület két tagja, Kovács Jenő és Szabó Evelin mérték fel, valamint a felmérés alapján 2005. március 20-án Kovács Richárd szerkesztett alaprajzi barlangtérképet két keresztszelvénnyel. A felmérés szerint 22 m hosszú és 7 m magas. 2005-ben a Pagony Barlangkutató Csoport nem végzett feltáró kutatást a barlangban. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Budai-hegységben lévő Keleti-kőfejtő 7. sz. barlangja a felügyelőség engedélyével látogatható.

Irodalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Keleti-kőfejtő_7._sz._barlang&oldid=23797585”