Horvátország magyar emlékei, látnivalói
| A Kárpát-medence magyar emlékei, látnivalói | ||
|---|---|---|
 • Pozsony
• Győr
Pécs •
• Budapest
Kassa •
• Újvidék
• Szeged
• Miskolc
• Temesvár
• Arad
• Debrecen
A Kárpát-medence legnépesebb magyar múltú városai[1] és alapvető égtáji-domborzati felosztása: északi régió (sárga), nyugati régió (rózsaszín), Alföld (zöld), keleti régió (kék) | ||
| Magyar emlékek, látnivalók | ||
|
| ||
Ez a szócikk Horvátország legfontosabb magyar történelmi emlékeit, valamint a horvátországi magyarság kulturális életéhez, művészetéhez, néphagyományaihoz kötődő látnivalókat mutatja be régió és téma szerinti csoportosításban.
Látnivalók régió szerint[szerkesztés]
Kelet-Horvátország[szerkesztés]
Drávaszög[szerkesztés]
Szlavónia[szerkesztés]
- Újlak: A 14. században még színmagyar település a Magyar Királyság egyik legnépesebb városa volt. A vár ma már romos, itt volt a nagyhatalmú Újlaki család központja. Itt halt meg 1456. október 23-án Kapisztrán Szent János, a nándorfehérvári hős, akinek a vár oldalában látható az üvegkoporsója. A középkori ferences templomban található Újlaki Miklós és Újlaki Lőrinc reneszánsz domborműves síremléke.
Eszék és környéke
- Kórógy – a kórógyi vár romjai
Északnyugat-Horvátország[szerkesztés]
Muraköz[szerkesztés]
- Csáktornya: A csáktornyai vár a Zrínyi család központja volt a 15. századtól 1671-ig. Zrínyi Miklós a költő és hadvezér emlékét emlékoszlop idézi.
- Szentilona – a Szent Ilona kolostor helyreállított maradványai 14. századi falfestményekkel, a gótikus kápolna maradványai a Zrínyiek sírboltjával
Horvát-középhegység[szerkesztés]
- Varasd vára többek között Corvin János és az Erdődyek birtoka volt.
- Nagytábor – Corvin János vára
Zágrábi-medence[szerkesztés]
- Zágráb – A zágrábi székesegyházban őrzik Szent László koronázási palástját. Magyar főurak síremlékei is találhatóak itt (pl. Erdődy Tamásé).
- Jaska – Erdődy-kastély
Adriai Horvátország[szerkesztés]
Isztria – Kvarner-öböl[szerkesztés]
- Pula – A Szent Ferenc-templomban őrzik Salamon magyar király (1052-1087) sírkövét.
- Opatija (Abbázia) – a Monarchia idején a magyar uralkodó osztály kedvenc nyaralóhelye volt. A 19. század végi szálloda- és villasor a békebeli időket idézi.
- Zengg – Itt született Jurisics Miklós, Kőszeg hősi halált halt várkapitánya. Mellszobra a városháza közelében látható.
Dalmácia[szerkesztés]
- Novigradi vár – Nagy Lajos király özvegye, Erzsébet és leánya, Mária itt raboskodtak. A plébániatemplomban megtekinthető a rab királyné által hímzett palást darabja.
- Zára (Zadar) – A 12. században Könyves Kálmán építtette a Szűz Mária templom harangtornyát
- Trau (Trogir) vára – A világörökség része. Itt talált menedéket a tatárjárás idején IV. Béla és a családja. A Szent Lőrinc katedrális sekrestyéjében őrzik IV. Béla koronázópalástjának csuklyáját.
- Klissza sziklavára – itt született Árpád-házi Szent Margit
- Split – a dóm harangtornyán a magyar királyok középkori domborművei láthatóak, továbbá itt van eltemetve IV. Béla két lánya: Katalin és I. Margit.
- Dubrovnik – A székesegyház kincstárában található Szent István ereklyéje, a ferences kolostorban pedig Szent László király ereklyetartója.
Látnivalók téma szerint[szerkesztés]
Néphagyományok, népművészet[szerkesztés]
Múzeumok, kiállítóhelyek[szerkesztés]
Műemlékek[szerkesztés]
Templomok[szerkesztés]
Várak, erődök[szerkesztés]
Kastélyok[szerkesztés]
Köztéri szobrok[szerkesztés]
Temetők[szerkesztés]
Történelmi emlékhelyek[szerkesztés]
A Horvátországi Cres szigetre menekült IV. Béla a tatárjárás idején. A falucskában – ahol Béla királyunk megszállt – annyira megszerették IV. Bélát, hogy róla nevezték el a falut: Beli. Érdemes felkeresni ezt a kis falucskát, mert a mai napig megtalálható IV. Béla arcszobra és a mai napig büszkék erre az ottlakók.
Kulturális események[szerkesztés]
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A térképen azok a városok szerepelnek, amelyek jelentős magyar emlékekkel rendelkeznek és lakosságuk meghaladja a 120 000 főt. A térképen szereplő városok egy része a svábok, zsidók, szlovákok, románok, szerbek és horvátok történetében is kisebb-nagyobb szerepet játszott.
