Biste
| Biste (Byšta) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Tőketerebesi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Andrej Beľuš | ||
| Irányítószám | 076 13 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | TV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 148 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 126 m | ||
| Terület | 11,52 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 31′ 52″, k. h. 21° 32′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 52″, k. h. 21° 32′ 28″ | |||
| Biste weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Biste témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Biste (szlovákul: Byšta) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Fekvése
Tőketerebestől 24 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.
Története
1270-ben „Bysta” alakban Füzér várának szolgálófalujaként említik először. Neve a szláv Bysek személynévből származik. 1389-ben „Byzthe”, 1427-ben „Bisthe” alakban tűnik fel. A 14. és 15. században a Perényiek birtokolták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISTE. Kis Biste. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok. Határja középszerű, réttyei meglehetősek, de kevés legelője lévén, mivel piatzozása is távol esik, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 78 házában 560 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szövéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. Lakói részt vettek az 1831. évi ún. koleralázadásban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Biste, magyar-orosz falu, Abauj vgyében, Zemplén vmegye szélén: 55 r. kath., 84 g. k., 160 ref., 5 zsidó lak. Gör. kath. és ref. szentegyház. F. u. többen. Ut. p. Kassa.”[3]
1890 és 1910 között sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. A 19. és 20. században a Károlyi család birtoka volt.
Borovszky monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Biste, magyar kisközség Abauj-Torna vármegye határán. Hajdan Abaujhoz tartozott és csak 1881-ben csatolták Zemplénhez. A Kázméri család birtoka volt, de későbbi birtokviszonyai ismeretlenek. Hajdan Bysta néven szerepelt. A mult század elején a báró Geisler család volt az ura, most pedig gróf Károlyi Lászlónak van itt nagyobb birtoka. A falu lakosainak száma, kik magyarok és nagyobb részben ev. reformátusok 218, házaié 46. A községbeli ref. templom építési ideje meg nem állapítható. Van a faluban egy régi nemesi kúria is, melyet a báró Geisler család építtetett és ez most a gróf Károlyi Lászlóé. Van ú. n. fürdőcskéje is, melynek vizét köszvény ellen tartják jónak. A község postája Nagykázmér, távírója és vasúti állomása Legenye-Mihályi.”[4]
1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.
Népessége
1910-ben 222-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 170 lakosából 169 szlovák volt.
2011-ben 162 lakosából 159 szlovák.
Nevezetességei
- Református temploma a 19. század végén épült neoklasszicista stílusban.
- Görögkatolikus temploma a 19. század végén készült.
- Ortodox temploma a 20. század végén épült.
További információk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 16.)
