1 (szám)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1
(egy)
… « 1 » 2 3 4 5 …
… 0  10 20 30 40 …
… 0  100 200 300 400 …
… « 100 » 101 102 103 …
Tulajdonságok
Normálalak 1 · 100
Kanonikus alak – (definíció szerint)
Osztók 1
Római számmal I
Számrendszerek
Bináris alak 12
Oktális alak 18
Hexadecimális alak 116
Számelméleti függvények értékei
Euler-függvény 1
Möbius-függvény 1 (megállapodás szerint)
Mertens-függvény 1
Más nyelveken
Előtagként mono- (görögből)
uni- (latinból)
Héberül א (Alef)
Arabul ١ (wáHid/wáHed)
Kínaiul (Yī)
Japánul (Ichi)
Az 1 számjegy fejlődése az indiai brahmanoktól kezdve

Az 1 (egy) a 0 és 2 között található természetes szám, s egyben egy számjegy is. A számjegy ASCII kódja: 49, vagy 0x0031.

A matematikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1\cdot a = a = a \cdot 1 \quad, \quad \forall{a}\in\mathbb{C}
  • Minden nullától különböző szám 0-dik hatványa 1.
  • Az üres szorzat értéke definíció szerint 1.
  • Az 1 nem prímszám és nem is összetett szám, hanem egység. Korábban egyes matematikusok prímszámnak tekintették, ami komplikációkat okozott a számelmélet alaptételénél, így a modern definíciók már nem tekintik prímnek.
  • Az 1 középpontos háromszögszám.
  • Az 1 kifejezhető a 0,999… végtelen tizedestört alakjában is.
  • Az első természetes szám.

A tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kínaiak szerint az 1 szerencsétlen szám.
  • A görög monosz szóból eredő mono- jelentése: „egy, egyes” (pl. monokróm = egyszínű, monoteizmus = egyistenhit)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1-es számjelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tim Glynne-Jones: The Book of Numbers. London: Arcturus Publishing Limited. 2007. ISBN 9780572033316