Hatvány
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A hatvány egy adott szám önmagával való szorzása. Jelölése:
, ahol a az alap (konstans), és n a kitevő.
Hatványozáskor annyiszor szorozzuk meg önmagával a számot, amekkora a kitevő értéke, pl.
vagy
.
Legismertebb példák a "kerek számok" közül azok, melyeket a tízes számrendszer alapszámaiként használunk: tíz, száz, ezer stb. További jó példa a hatványokra a számítástechnikában használt "kerek számok", amelyek mind a kettő hatványai, pl.
,
stb.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Matematikai definíció
Ha a tetszőleges valós szám, és n 1-nél nagyobb pozitív egész szám, akkor an hatvány azt az n tényezős szorzatot jelenti, amelynek minden tényezője a.
Ha n=1, akkor a definíció szerint a1 = a
[szerkesztés] Hatványozási azonosságok

Nullától különböző szám nulladik hatványa mindig 1.


A nullával történő hatványozást NEM ÉRTELMEZZÜK!



A szorzat hatványa egyenlő a tényezők hatványának szorzatával.

Azonos alapú hatványok szorzata egyenlő azzal a hatvánnyal, amelynél az alapot a kitevők összegére emeljük.

Azonos alapú hatványok osztása esetén a tört egyszerűsíthető.
Az eredmény attól függ, hogy a számláló vagy a nevező kitevője nagyobb.



Tört hatványa egyenlő a számláló és a nevező hatványának hányadosával.
Az alábbi azonosságok könnyen ellenőrizhetőek, ha átírjuk őket szorzat alakjába.
Négyzetgyök "a"-nak nevezzük azt a nemnegatív valós számot, melynek négyzete "a". A definícióhoz hozzátartozik, hogy "a" nemnegatív.
[szerkesztés] Törtkitevős hatvány
[szerkesztés] Tetszőleges valós kitevős hatvány
[szerkesztés] A Permanenciaelv követelményei
Első követelmény: a kiterjesztett definíciónak legyen értelme.
Második követelmény: a kiterjesztett definíció egyértelmű legyen.
Harmadik követelmény: a korábbi definíció a kiterjesztettnek speciális esete.
Negyedik követelmény: lehetőleg maradjanak érvényben az ismert azonosságok.
[szerkesztés] A hatványszámok tulajdonságai
- Csak az a hatvány osztható 10-zel, melynek az alapja is osztható 10-zel. Ezt könnyen beláthatjuk: 10 prímtényezős alakja= 2*5. Ha az alapban nem szerepel valamelyik prímtényező, akkor a hatványban sem fog, mert mindig ugyanazokat a prímtényezőket szorozzuk össze.
- Minden olyan hatvány, melyben a hatványalapot páros számszor szorozzuk meg önmagával (pl a*a), négyzetszám, mert az alapok a szorzat tagjainak száma:2 darabot tartalmazó 2 csoportba oszthatók.
- Továbbá: minden olyan szám írható fel x-ediken alakba, melyben az alapok összeszorzásának tényezőinek szorzatában a tagok száma osztható x-szel.


