Ugrás a tartalomhoz

Vojtvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. március 24., 03:16-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Vojtvágása (Vojtovce)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterHelena Kasardová
Irányítószám091 01
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség98 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság211 m
Terület4,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 19″, k. h. 21° 41′ 35″49.205278°N 21.693056°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 19″, k. h. 21° 41′ 35″49.205278°N 21.693056°E
Vojtvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vojtvágása témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vojtvágása (1899-ig Vojtócz, szlovákul: Vojtovce, ukránul: Vityivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Sztropkótól 6 km-re keletre, az Ondavai-dombság középső részén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut soltész általi betelepítéssel alapították a német jog alapján a 14. század második felében. Első írásos említése 1408-ból származik „Votizhau” néven. Királyi birtok, majd a Perényi és Erdődy családé. 1569-től a sztropkói uradalomhoz tartozott. 1600-ban 6 jobbágyház állt a településen. 1715-ben 15, 1720-ban 8 adózó háztartása volt. A faluban malom is működött.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VOJTÓCZ. Vojtovcze. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Puczákhoz 1 1/2, d. Brusnyiczához 2, é. Sztropkóhoz 1 órányira; határja 3 nyomásbéli, rozsot, és zabot terem, földgye hegyes, és agyagos, szőleje nints, erdeje tsekély, piatza Sztropkón van.[2]

1828-ban 26 házában 205 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Volytócz, Zemplén v. orosz f. Stropkó fil. 3 romai, 193 gör. kath., 6 zsidó lak.[3]

1900-ban 106 lakosa volt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Vojtvágása, előbb Vojtócz, ruthén kisközség. Csupán 22 háza és 106 gör. kath. vallású lakosa van. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Már a XIII. században szerepel. Német irtványos telep volt Votizhau néven. Előbb királyi kamarai birtok, azután Perényi Gábor lett az ura. 1569-ben Pethő János kapott rá királyi adományt s ettől kezdve a sztropkói uradalomhoz tartozott. Újabbkori urai a Barkóczyak lettek, de most nincs nagyobb birtokosa. Még 1548-ban is, a mikor Erdődy Pétert iktatták birtokába, Vojtholcz néven van említve. Gör. kath. temploma 1846-ban épült.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 94, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

A község görögkatolikus temploma

2001-ben 116 lakosából 74 szlovák, 32 ruszin és 8 ukrán volt.

2011-ben 114 lakosából 70 szlovák, 30 ruszin és 6 ukrán.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1846-ban épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.