„I. Zsigmond lengyel király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
12akd (vitalap | szerkesztései)
167 772 szerkesztés
12akd (vitalap | szerkesztései)
167 772 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor: 28. sor:
[[Kép:Nagrobek Zygmunta Starego i Zygmunta Augusta.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|I. Zsigmond díszes síremléke a Wawelben]]
[[Kép:Nagrobek Zygmunta Starego i Zygmunta Augusta.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|I. Zsigmond díszes síremléke a Wawelben]]


'''I. Zsigmond''', másnéven '''Öreg Zsigmond''' ({{ny-pl|Zygmunt Stary}}), (Kozinice, [[Lengyelország]], [[1467]]. [[január 1.]] – [[Krakkó]], [[1548]]. [[április 1.]]) [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] és [[Litván Nagyfejedelemség|litván nagyherceg]], a [[Jagelló-ház]] tagja. Uralkodott [[1506]]–[[1548]] között.
'''I. Zsigmond''', másnéven '''Öreg Zsigmond''' ({{ny-pl|Zygmunt Stary}}), (Kozinice, [[Lengyelország]], [[1467]]. [[január 1.]]<ref name=uralkodok/> – [[Krakkó]]<ref name=uralkodok/>, [[1548]]. [[április 1.]]<ref name=uralkodok>{{Uralkodók és dinasztiák}}, 695. oldal</ref>) [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] [[1506]]-tól haláláig és [[Litván Nagyfejedelemség|litván nagyherceg]], a [[Jagelló-ház]] tagja. a lengyelek uralmát a [[Porosz Hercegség]] ([[Kelet-Poroszország]]) felett, és bekebelezte a [[Mazóviai Fejedelemség]]et a lengyel államba.<ref name=uralkodok/>


==Élete==
==Élete==
===Út a trónig===
===Út a trónig===
[[1467]]. [[január 1.|január 1-jén]] született [[IV. Kázmér lengyel király]] és [[Habsburg Erzsébet magyar hercegnő]] gyermekeként. Néhány évet legidősebb bátyja, [[II. Ulászló magyar király]] [[buda]]i udvarában töltött ([[1498]]-[[1501]]), akitől [[1499]]-ben Oppeln és Glogau [[szilézia]]i hercegségeket kapta. Mivel apjukat, IV. Kázmért a lengyel trónon követő fivérei, [[I. János Albert lengyel király|János Albert]], majd [[Sándor lengyel király|Sándor]] gyermektelenül haltak meg, [[1506]]-ban a [[Lengyelország|lengyel]] és a [[Litvánia|litván]] trónt örökölte. [[1507]]. [[január 24.|január 24-én]] koronázta meg Andrzej Boryszewski [[Gniezno|gnieznói]] püspök a krakkói [[Királyi palota (Wawel)|Wawelben]].
[[1467]]. [[január 1.|január 1-jén]] született [[IV. Kázmér lengyel király]] és [[Habsburg Erzsébet magyar hercegnő]] ötödik fiaként.<ref name=uralkodok/> Néhány évet legidősebb bátyja, [[II. Ulászló magyar király]] [[buda]]i udvarában töltött ([[1498]]-[[1501]]), akitől [[1499]]-ben Oppeln és Glogau [[szilézia]]i hercegségeket kapta. [[1504]]-ben lužicei (lausitzi) őrgróf és egész Szilézia kormányzója lett.<ref name=uralkodok/> Igazságszolgáltatási és közigazgatási reformjaival hamarosan valódi mintaállamokká alakították át ezeket a területeket.<ref name=uralkodok/>
Mivel édesapjukat, IV. Kázmért a lengyel trónon követő fivérei, [[I. János Albert lengyel király|János Albert]], majd [[Sándor lengyel király|Sándor]] gyermektelenül haltak meg, [[1506]]-ban a [[Lengyelország|lengyel]] és a [[Litvánia|litván]] trónt örökölte. [[1507]]. [[január 24.|január 24-én]] koronázta meg Andrzej Boryszewski [[Gniezno|gnieznói]] püspök a krakkói [[Királyi palota (Wawel)|Wawelben]].


===Uralkodása===
===Uralkodása===
⚫
[[Adó]] és [[monetáris]] reformjai ellenére gyakran összeütközésbe került a lengyel országgyűléssel a királyi hatalom kiterjesztése miatt.<ref name=uralkodok/> Az országgyűlés követelésére [[1512]]-ben feleségül vette a magyar Szapolyai István nádor leányát, [[Szapolyai Borbála|Szapolyai Borbálát]], hogy biztosítsa a védelmi szövetséget, és örököst nemzzen.<ref name=uralkodok/> A fenyegető török veszéllyel szemben kezdetben bátyjával, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászlóval]] és a magyar rendekkel akart védő- és támadószövetségre lépni, ez is hozzávezetett a házassághoz. A frigyből nem született fiú utód, és Borbála már [[1515]]-ben meghalt.<ref name=uralkodok/> Még ugyanez évben a [[pozsony]]i találkozón [[I. Miksa német-római császár]]ral kötött szerződést, és az ő ajánlására vette feleségül [[1518]]-ban Bona Sforza milánói hercegnőt.
⚫
A Moszkvai Nagyfejedelemség elleni háborúban [[1514]]-ben elvesztette [[Szmolenszk]]et, de [[1529]]-ben utolsó hercegének halála után megszerezte a [[Mazóvia|Mazóviai Hercegséget]]. [[1525]]-ben hűbéri fennhatósága alá vonta a [[Kelet-Poroszország]]i [[Német lovagrend|Teuton Lovagrend]]et. Annak nagymestere, [[Brandenburgi Albert]] evangélikus vallásra térve át a [[Kelet-Poroszország|kelet-porosz]] területekből világi hercegséget hozott létre, amely a [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] hűbérese lett.


⚫
A Moszkvai Nagyfejedelemség elleni háborúban [[1514]]-ben elvesztette [[Szmolenszk]]et, de [[1529]]-ben utolsó hercegének halála után megszerezte a [[Mazóvia|Mazóviai Hercegséget]]. [[1521]]-ben legyőzte a [[Kelet-Poroszország]]ot hatalma alatt tartó [[Német Lovagrend]]et.<ref name=uralkodok/> [[1525]]-ben a Lovagrend nagymestere, [[Brandenburgi Albert]] evangélikus vallásra tért át, és vállalta, hogy [[hűbéreskü]]t tesz Zsigmondnak, ha megkapja Poroszország világi hercegségének címét.<ref name=uralkodok/> Ezután Albert feloszlatta a rendet, és a Porosz Hercegség
⚫
A fenyegető török veszéllyel szemben kezdetben bátyjával, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászlóval]] és a magyar rendekkel akart védő- és támadószövetségre lépni, és [[1512]]-ben feleségül vette [[I. János magyar király|Szapolyai János]] erdélyi vajda húgát, [[Szapolyai Borbála|Szapolyai Borbálát]]. Felesége azonban már [[1515]]-ben meghalt, és még ugyanez évben a [[pozsony]]i találkozón [[I. Miksa német-római császár]]ral kötött szerződést, és az ő ajánlására vette feleségül [[1518]]-ban Bona Sforza milánói hercegnőt.


Bátyja, II. Ulászló halála után [[1516]]-ban a kiskorú [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] egyik gyámja lett, akinek [[1526]]-ban a mohácsi csata előtt néhány ezer zsoldost küldött segítségül. A [[mohácsi csata]] után mint békeközvetítő fáradozott [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] és Szapolyai János között, majd a menekülő Szapolyainak [[1528]]-ban menedéket nyújtott a lengyelországi [[Tarnow]] várában. Később feleségül adta hozzá [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella]] nevű leányát ([[1539]]).
Bátyja, II. Ulászló halála után [[1516]]-ban a kiskorú [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] egyik gyámja lett, akinek [[1526]]-ban a mohácsi csata előtt néhány ezer zsoldost küldött segítségül. A [[mohácsi csata]] után mint békeközvetítő fáradozott [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] és Szapolyai János között, majd a menekülő Szapolyainak [[1528]]-ban menedéket nyújtott a lengyelországi [[Tarnow]] várában. Később feleségül adta hozzá [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella]] nevű leányát ([[1539]]).


[[1531]]-ben a Szapolyai oldalán hadakozó [[Petru Rareş|Péter moldvai vajda]] ellen küldte egyik vezérét [[Jan Tarnowski]]t, aki leverte a moldvaiakat a [[obertini csata|obertini csatában]].
[[1531]]-ben a Szapolyai oldalán hadakozó [[IV. Péter moldvai fejedelem]] ellen küldte egyik vezérét [[Jan Tarnowski]]t, aki leverte a moldvaiakat a [[obertini csata|obertini csatában]].


Uralkodása alatt [[Lengyelország]] területe jelentős mértékben gyarapodott. Megreformálta a lengyel jogrendet és a [[közigazgatás]]t, pártolta a [[művészet]]eket. A királyi hatalom megerősítésére irányuló pénzügyi és hadi reformjai azonban a lengyel nemesség ellenállásán meghiúsultak.
Uralkodása alatt [[Lengyelország]] területe jelentős mértékben gyarapodott. Megreformálta a lengyel jogrendet és a [[közigazgatás]]t, pártolta a [[művészet]]eket. A királyi hatalom megerősítésére irányuló pénzügyi és hadi reformjai azonban a lengyel nemesség ellenállásán meghiúsultak.

A lap 2011. november 14., 19:26-kori változata

I. Zsigmond
Lengyel király
Uralkodási ideje
1506 – 1548. április 1.
KoronázásaKrakkó
1507. január 24.
ElődjeSándor
UtódjaII. Zsigmond Ágost
Életrajzi adatok
UralkodóházJagelló-ház
Született1467. január 1.
Kozienice
Elhunyt1548. április 1. (81 évesen)
Krakkó
NyughelyeWawel Székesegyház
1548. július 7.
ÉdesapjaIV. Kázmér lengyel király (1427–1492)
ÉdesanyjaHabsburg Erzsébet (1437–1505)
Testvére(i)
Házastársa1. Szapolyai Borbála
2. Sforza Bona
Gyermekeild. lent
I. Zsigmond aláírása
I. Zsigmond aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Zsigmond témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Az ifjú Bona királyné
I. Zsigmond díszes síremléke a Wawelben

I. Zsigmond, másnéven Öreg Zsigmond (lengyelül: Zygmunt Stary), (Kozinice, Lengyelország, 1467. január 1.[1] – Krakkó[1], 1548. április 1.[1]) lengyel király 1506-tól haláláig és litván nagyherceg, a Jagelló-ház tagja. a lengyelek uralmát a Porosz Hercegség (Kelet-Poroszország) felett, és bekebelezte a Mazóviai Fejedelemséget a lengyel államba.[1]

Élete

Út a trónig

1467. január 1-jén született IV. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet magyar hercegnő ötödik fiaként.[1] Néhány évet legidősebb bátyja, II. Ulászló magyar király budai udvarában töltött (1498-1501), akitől 1499-ben Oppeln és Glogau sziléziai hercegségeket kapta. 1504-ben lužicei (lausitzi) őrgróf és egész Szilézia kormányzója lett.[1] Igazságszolgáltatási és közigazgatási reformjaival hamarosan valódi mintaállamokká alakították át ezeket a területeket.[1]

Mivel édesapjukat, IV. Kázmért a lengyel trónon követő fivérei, János Albert, majd Sándor gyermektelenül haltak meg, 1506-ban a lengyel és a litván trónt örökölte. 1507. január 24-én koronázta meg Andrzej Boryszewski gnieznói püspök a krakkói Wawelben.

Uralkodása

Adó és monetáris reformjai ellenére gyakran összeütközésbe került a lengyel országgyűléssel a királyi hatalom kiterjesztése miatt.[1] Az országgyűlés követelésére 1512-ben feleségül vette a magyar Szapolyai István nádor leányát, Szapolyai Borbálát, hogy biztosítsa a védelmi szövetséget, és örököst nemzzen.[1] A fenyegető török veszéllyel szemben kezdetben bátyjával, II. Ulászlóval és a magyar rendekkel akart védő- és támadószövetségre lépni, ez is hozzávezetett a házassághoz. A frigyből nem született fiú utód, és Borbála már 1515-ben meghalt.[1] Még ugyanez évben a pozsonyi találkozón I. Miksa német-római császárral kötött szerződést, és az ő ajánlására vette feleségül 1518-ban Bona Sforza milánói hercegnőt.

A Moszkvai Nagyfejedelemség elleni háborúban 1514-ben elvesztette Szmolenszket, de 1529-ben utolsó hercegének halála után megszerezte a Mazóviai Hercegséget. 1521-ben legyőzte a Kelet-Poroszországot hatalma alatt tartó Német Lovagrendet.[1] 1525-ben a Lovagrend nagymestere, Brandenburgi Albert evangélikus vallásra tért át, és vállalta, hogy hűbéresküt tesz Zsigmondnak, ha megkapja Poroszország világi hercegségének címét.[1] Ezután Albert feloszlatta a rendet, és a Porosz Hercegség

Bátyja, II. Ulászló halála után 1516-ban a kiskorú II. Lajos egyik gyámja lett, akinek 1526-ban a mohácsi csata előtt néhány ezer zsoldost küldött segítségül. A mohácsi csata után mint békeközvetítő fáradozott I. Ferdinánd és Szapolyai János között, majd a menekülő Szapolyainak 1528-ban menedéket nyújtott a lengyelországi Tarnow várában. Később feleségül adta hozzá Izabella nevű leányát (1539).

1531-ben a Szapolyai oldalán hadakozó IV. Péter moldvai fejedelem ellen küldte egyik vezérét Jan Tarnowskit, aki leverte a moldvaiakat a obertini csatában.

Uralkodása alatt Lengyelország területe jelentős mértékben gyarapodott. Megreformálta a lengyel jogrendet és a közigazgatást, pártolta a művészeteket. A királyi hatalom megerősítésére irányuló pénzügyi és hadi reformjai azonban a lengyel nemesség ellenállásán meghiúsultak.

1548. április 1-jén Krakkóban halt meg. A trónon fia, II. Zsigmond Ágost követte, de helyette Bona Sforza özvegy királyné ragadta magához az uralmat, és egészen 1556-ig ő irányította az ügyeket.

Házasságai, gyermekei

Szeretőjétől, Katarzyna Telniczankától (†1528) születtek első ízben gyermekei, akivel valószínűleg 1498-ban házasságot is kötött, de ez nem volt biztos kapcsolat.

1512-ben feleségül vette Szapolyai Borbálát, Szapolyai János erdélyi vajda, utóbb magyar király húgát. A házasságból két leánygyermek született:

Felesége már 1515. október 2-án meghalt, és Zsigmond 1518-ban, 50 évesen harmadszor is megnősült, I. Miksa német-római császár ajánlására Sforza Bona milánói hercegnőt vette feleségül. A házasságból egy fiú- és négy leánygyermek született:

Családfa

II. Ulászló lengyel király
sz. kb. 1351.
† 1434. VI. 1. 		Holszański Zsófia
sz. kb. 1405.
† 1461. IX. 21. 		Habsburg Albert
sz. 1397. VIII. 16.
† 1439. X. 27. 		Luxemburgi Erzsébet 1)
sz. 1409. X. 7.
† 1442. XII. 19.
         
     
  IV. Kázmér lengyel király
sz. 1427. XI.30.
† 1492. VI. 7. 		Habsburg Erzsébet
sz. 1436.
† 1505. VIII. 30.
     
   
1
Katarzyna
Telniczanka
sz. ?
† 1528.
OO   XV sz.(nem biztos kapcsolat) 		2
Szapolyai Borbála
sz. 1495.
† 1515. X. 2.
OO   8 II 1512 		I. Öreg
Zsigmond
sz. 1467. I. 1.
† 1548. IV.1. 		3
Sforza Bona
sz. 1494. II. 2.
† 1557. XI. 19.
OO   1518. IV. 18.
                   
                   
   1    1    1    2    2
János Albert
 sz. 1499. I. 8.
 zm. 1538. II. 18.
  		Regina
 sz. kb. 1500.
 † 1526. V. 20.
  		Katalin
 sz. kb. 1503.
 † 1548. IX. 9. után
  		Jagelló Hedvig
 sz. 1513. III. 15.
 † 1573. II. 7.
  		Anna
 sz. 1515. VII. 1.
 † 1520. V.8.
 
   3    3    3    3    3
Jagelló Izabella 2)
 sz. 1519. I. 18.
 † 1559. IX. 15.
  		II. Zsigmond Ágost
 sz. 1520. VIII. 1.
 † 1572. VII. 7.
  		Jagelló Zsófia
 sz. 1522. VII. 13.
 † 1575. V. 28.
  		Jagelló Anna
 sz. 1523. X. 18.
 † 1596. IX. 9.
  		Jagelló Katalin
 sz. 1526. XI. 1.
 † 1583. IX. 16.
 
   3                
Olbracht
 sz. 1527. IX. 20.
 zm. 1527. IX. 20.
 
  1. Luxemburgi Zsigmond lánya
  2. Szapolyai János felesége, Szapolyai István János Zsigmond anyja

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h i j k l Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  , 695. oldal

Irodalom

  • Divéky Adorján: Zsigmond lengyel herczeg II. Ulászló udvarában, Budapest, Athenaeum, 1914

Lásd még


Előző uralkodó:
Sándor
Lengyel uralkodó
1506 – 1548		A lengyel címer
 Következő uralkodó:
II. Zsigmond
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Zsigmond_lengyel_király&oldid=10707236”