„Nyitrageszte” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2008. augusztus 28., 04:28-kori változata

Nyitrageszte (szlovákul Hosťová) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 2001-ben 378 lakosából 312 magyar és 66 szlovák volt.

Fekvése

Nyitrától 9 km-re keletre fekszik.

Története

A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, a lengyeli kultúra emberének emlékei kerültek itt elő. A Gesztei-patak felső folyása mentén a korai vaskorban a hallstatti kultúra népe élt, amelynek vaseszközei kerültek itt elő. A késői vaskorban a la théne-i kultúra népe lakta a vidéket. A községtől keletre a patak feletti teraszon 1938-ban egy korai szláv település nyomait találták. A honfoglalás után a szláv települések közé egyre több magyar falu is ékelődött, melyeket főként a határőrző segédnépek laktak. A mai települést 1232-ben Guesta néven említik először. 1274-ben Guezte néven szerepel. 1343-ban az Elefánti nemzetség, később a Bacskády, Boboth, Jeszenszky és Kelecsényi családok birtoka. 1533-ban Litterátus János és Hindy György voltak a birtokosai. A török a 16. század második felében hajtotta uralma alá a területet, a község 1570-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. 1644. március 23-án a török a környező falvakkal együtt felégette, lakóit leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A környék 1664-ben szabadult fel a török iga alól, de a kuruc harcok miatt lakói továbbra is sokat szenvedtek. 1715-ben 10 család lakta a községet. 1744-ben egy jégverés az egész termést tönkretette. 1752-ben az adóösszeírás szerint 20 jobbágy, 20 zsellér és 4 ház nélkuli zsellér család lakott a faluban. 1787-ben 49 házaban 290 lakos élt. 1828-ban 45 háza és 319 lakosa volt. 1849-ben a kolerajárványnak 26 áldozata volt a településen. 1863-ban 316 lakos élt a községben, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "GESZTE. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Bacskády, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pogránynak szomszédságában, mellynek filiája, Nyitrához egy, és 1/4 mértföldnyire, fája tûzre, és épûletre, makk termõ erdeje elég, szõlö hegye termékeny, mellynek borait helyben könnyen eladhattyák, legelõje is elég, helyben jó módgya a’ kövek árúlására, piatza, malma közel, elsõ Osztálybéli. " ^[1]

Fényes Elek szerint "Geszthe, magyar falu, Nyitra vmegyében, Ghymestõl délre 1 mfldnyire: 340 kath. lak., kastéllyal, erdõvel, bortermesztéssel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra." ^[2]

1910-ben 390, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1945 után magyar lakosságát kollektív háborús bűnösnek nyilvánították. Magyar tannyelvű iskolája csak 1950-ben nyílt meg újra.

Nevezetességei

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1734 és 1736 között épült. Főoltára 1802-ben készült, tornyát 1834-ben építették. 1936-ban átépítették és bővítették. A templom melletti kőkereszt 1834-ben készült.
A Nyitragesztei Női Éneklőcsoport 1970-ben alakult.

Külső hivatkozások

Források

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 ==Története==
 A község területén már az [[újkőkor]]ban is éltek emberek, a [[lengyeli kultúra]] emberének emlékei kerültek itt elő. A Gesztei-patak felső folyása mentén a korai [[vaskor]]ban a [[hallstatti kultúra]] népe élt, amelynek vaseszközei kerültek itt elő. A késői vaskorban a [[la théne-i kultúra]] népe lakta a vidéket. A községtől keletre a patak feletti teraszon [[1938]]-ban egy korai szláv település nyomait találták. A [[honfoglalás]] után a szláv települések közé egyre több magyar falu is ékelődött, melyeket főként a határőrző segédnépek laktak.
-A mai települést [[1232]]-ben ''Guesta'' néven említik először. [[1274]]-ben ''Guezte'' néven szerepel. [[1343]]-ban az Elefánti nemzetség, később a Bacskády, Boboth, Jeszenszky és Kelecsényi  családok birtoka. [[1533]]-ban Litterátus János és Hindy György voltak a birtokosai. A török a [[16. század]] második felében hajtotta uralma alá a területet, a község [[1570]]-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. [[1644]]. [[március 23]]-án a török a környező falvakkal együtt felégette, lakóit leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A környék [[1664]]-ben szabadult fel a török iga alól, de a kuruc harcok miatt lakói továbbra is sokat szenvedtek. [[1715]]-ben 10 család lakta a községet. [[1744]]-ben egy jégverés az egész termést tönkretette. [[1752]]-ben az adóösszeírás szerint 20 jobbágy, 20 zsellér és 4 ház nélkuli zsellér család lakott a faluban. [[1787]]-ben 49 házaban 290 lakos élt. [[1828]]-ban 45 háza és 319 lakosa volt. [[1849]]-ben a [[kolera]]járványnak 26 áldozata volt a településen. [[1863]]-ban 316 lakos élt a községben, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
+A mai települést [[1232]]-ben ''Guesta'' néven említik először. [[1274]]-ben ''Guezte'' néven szerepel. [[1343]]-ban az Elefánti nemzetség, később a Bacskády, Boboth, Jeszenszky és Kelecsényi  családok birtoka. [[1533]]-ban Litterátus János és Hindy György voltak a birtokosai. A török a [[16. század]] második felében hajtotta uralma alá a területet, a község [[1570]]-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. [[1644]]. [[március 23.|március 23-án]] a török a környező falvakkal együtt felégette, lakóit leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A környék [[1664]]-ben szabadult fel a török iga alól, de a kuruc harcok miatt lakói továbbra is sokat szenvedtek. [[1715]]-ben 10 család lakta a községet. [[1744]]-ben egy jégverés az egész termést tönkretette. [[1752]]-ben az adóösszeírás szerint 20 jobbágy, 20 zsellér és 4 ház nélkuli zsellér család lakott a faluban. [[1787]]-ben 49 házaban 290 lakos élt. [[1828]]-ban 45 háza és 319 lakosa volt. [[1849]]-ben a [[kolera]]járványnak 26 áldozata volt a településen. [[1863]]-ban 316 lakos élt a községben, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
 Vályi András szerint ''"GESZTE. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Bacskády, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pogránynak szomszédságában, mellynek filiája, Nyitrához egy, és 1/4 mértföldnyire, fája tûzre, és épûletre, makk termõ erdeje elég, szõlö hegye termékeny, mellynek borait helyben könnyen eladhattyák, legelõje is elég, helyben jó módgya a’ kövek árúlására, piatza, malma közel, elsõ Osztálybéli.