„Illíria” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
21 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
a
→‎Római uralom: link egyértelműsítés AWB
a (→‎Római uralom: link egyértelműsítés AWB)
=== Római uralom ===
[[Fájl:Roman ruins at Salona, Croatia.jpg|bélyegkép|300px|Az illyricumi főváros, [[Solin|Salona]] romjai a mai [[Split]] mellett.]]
Illíria számottevő stratégiai és gazdasági jelentőséggel bírt a birodalomban. Számos fontos kikötővárosa volt, belső részeiben pedig [[arany (kémiai elem)|arany]]bányái. Innen indult a ''[[Via Egnatia]]'' nevű római út, amely Dyrrachium (a korábbi [[Epidamnosz]]) városától az Adriai-tenger mentén [[Bizánc]] ''(Byzantium)'' felé haladt. A harcias bennszülött lakosság a római hadsereg egyik fontos erőforrása volt. Az [[i. e. 1. század]] során a rómaiak a Neretvától északra eső partvidéket is fokozatosan meghódították. Az addigi Illíria mellett a meghódított területeken újabb protektorátusokat alakítottak ki (''Dalmatia'', ''Iapydia'' és ''Liburnia'').
 
Az utolsó illír felkelést [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] fojtotta vérbe, aki után [[Augustus római császár|Octavianus]] [[i. e. 35]]–[[i. e. 33|33]] között a még mindig kalózkodó japodokat, liburnokat és dalmatákat kiirtotta és területüket római provinciává tette. A korábbi négy protektorátus legnagyobb részét [[Illyricum]] provincia néven egyetlen tartományba olvasztotta. A volt Illyria protektorátus déli részét (a mai Albánia területét) ugyanakkor [[Macedonia (provincia)|Macedonia]] provinciához csatolta. Mint római [[közigazgatás]]i fogalom Illyricum tehát ettől kezdve az [[Isztria|Isztriától]] a Drilon folyóig, továbbá a [[Száva|Savus]] (Száva) és [[Drina|Drinus]] (Drina) folyók közé eső terület volt, tehát nagyjából a mai Szlovénia, Horvátország, Bosznia és Montenegró. A provincia fővárosa [[Solin|Salona]] ''(Salonae)'' lett.
67 504

szerkesztés

Navigációs menü