„I. Zsigmond lengyel király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: eo:Sigismondo la 1-a (Pollando) |
{{DEFAULTSORT:Z~sigmond 01 lengyelkiraly}} |
||
235. sor: | 235. sor: | ||
{{Lengyel királyok}} |
{{Lengyel királyok}} |
||
{{DEFAULTSORT: |
{{DEFAULTSORT:Z~sigmond 01 lengyelkiraly}} |
||
[[Kategória:Jagelló-ház]] |
[[Kategória:Jagelló-ház]] |
||
[[Kategória:Lengyel uralkodók]] |
[[Kategória:Lengyel uralkodók]] |
A lap 2012. április 14., 20:22-kori változata
I. Zsigmond | |
Lengyelország királya | |
Uralkodási ideje | |
1506 – 1548. április 1. | |
Koronázása | Krakkó 1507. január 24. |
Elődje | Sándor |
Utódja | II. Zsigmond Ágost |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Jagelló-ház |
Született | 1467. január 1. Kozienice |
Elhunyt | 1548. április 1. Krakkó |
Nyughelye | Wawel Székesegyház 1548. július 7. |
Édesapja | IV. Kázmér |
Édesanyja | Habsburg Erzsébet |
Testvére(i) |
|
Házastársa | 1. Szapolyai Borbála 2. Sforza Bona |
Gyermekei | ld. lent |
I. Zsigmond aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. Zsigmond, másnéven Öreg Zsigmond (lengyelül: Zygmunt Stary), (Kozinice, Lengyelország, 1467. január 1.[1] – Krakkó[1], 1548. április 1.[1]) lengyel király 1506-tól haláláig és litván nagyherceg, a Jagelló-ház tagja. a lengyelek uralmát a Porosz Hercegség (Kelet-Poroszország) felett, és bekebelezte a Mazóviai Fejedelemséget a lengyel államba.[1]
Élete
Út a trónig
1467. január 1-jén született IV. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet magyar hercegnő ötödik fiaként.[1] Néhány évet legidősebb bátyja, II. Ulászló magyar király budai udvarában töltött (1498-1501), akitől 1499-ben Oppeln és Glogau sziléziai hercegségeket kapta. 1504-ben lužicei (lausitzi) őrgróf és egész Szilézia kormányzója lett.[1] Igazságszolgáltatási és közigazgatási reformjaival hamarosan valódi mintaállamokká alakították át ezeket a területeket.[1]
Mivel édesapjukat, IV. Kázmért a lengyel trónon követő fivérei, János Albert, majd Sándor gyermektelenül haltak meg, 1506-ban a lengyel és a litván trónt örökölte. 1507. január 24-én koronázta meg Andrzej Boryszewski gnieznói püspök a krakkói Wawelben.
Uralkodása
Adó és monetáris reformjai ellenére gyakran összeütközésbe került a lengyel országgyűléssel a királyi hatalom kiterjesztése miatt.[1] Az országgyűlés követelésére 1512-ben feleségül vette a magyar Szapolyai István nádor leányát, Szapolyai Borbálát, hogy biztosítsa a védelmi szövetséget, és örököst nemzzen.[1] A fenyegető török veszéllyel szemben kezdetben bátyjával, II. Ulászlóval és a magyar rendekkel akart védő- és támadószövetségre lépni, ez is hozzávezetett a házassághoz. A frigyből nem született fiú utód, és Borbála már 1515-ben meghalt.[1] Még ugyanez évben a pozsonyi találkozón I. Miksa német-római császárral kötött szerződést, és az ő ajánlására vette feleségül 1518-ban Bona Sforza milánói hercegnőt.
A Moszkvai Nagyfejedelemség elleni háborúban 1514-ben elvesztette Szmolenszket. Zsigmond serege, amelyet fő tanácsadója és parancsnoka Jan Tarnowski vezetett, 1521-ben legyőzte a Kelet-Poroszországot hatalma alatt tartó Német Lovagrendet.[1] 1525-ben a Lovagrend nagymestere, Brandenburgi Albert evangélikus vallásra tért át, és vállalta, hogy hűbéresküt tesz Zsigmondnak, ha megkapja Poroszország világi hercegségének címét.[1] Ezután Albert feloszlatta a rendet, és a Porosz Hercegség lengyel fennhatóság alá került.[1] 1529-ben utolsó Piast-házi hercegének halála után a Mazóviai Hercegséget Lengyelországhoz csatolta.[1]
Bátyja, II. Ulászló halála után 1516-ban a kiskorú II. Lajos egyik gyámja lett, akinek 1526-ban a mohácsi csata előtt néhány ezer zsoldost küldött segítségül. A mohácsi csata után mint békeközvetítő fáradozott I. Ferdinánd és Szapolyai János között, majd a menekülő Szapolyainak 1528-ban menedéket nyújtott a lengyelországi Tarnow várában. Később feleségül adta hozzá Izabella nevű leányát (1539).
1531-ben moldvai csapatok támadták meg országát, de Tarnowski, aki leverte őket a obertini csatában.[1] A Szapolyai oldalán hadakozó IV. Péter moldvai fejedelem így vereséget szenvedett.
1535-ben Tarnowski a Moszkvai Nagyfejedelemség csapatai felett aratott győzelmet, ily módon biztosítva Lengyelország keleti határait.[1]
Megreformálta a lengyel jogrendet és a közigazgatást. A királyi hatalom megerősítésére irányuló pénzügyi és hadi reformjai azonban a lengyel nemesség ellenállásán meghiúsultak. Olasz művészeteket hozatott Krakkóba, s ezzel döntő szerepet játszott az itáliai reneszánsz meghonosításában.[1] Bár hithű katolikus volt, vallási türelmet gyakorolt az ortodox keresztények iránt, és királyi védelemben részesítette a zsidókat.[1] Kezdetben élénken ellenőrizte a lutheránus (evangélikus) vallást, később azonban beletörődött a reformáció lengyelországi térhódításába.[1]
1548. április 1-jén Krakkóban halt meg. A trónon fia, az 1530-ban társkirállyá választott[1] II. Zsigmond Ágost követte, de helyette Bona Sforza özvegy királyné ragadta magához az uralmat, és egészen 1556-ig ő irányította az ügyeket.
Házasságai, gyermekei
Szeretőjétől, Katarzyna Telniczankától (†1528) születtek első ízben gyermekei, akivel valószínűleg 1498-ban házasságot is kötött, de ez nem volt biztos kapcsolat.
- János Albert (*Krakkó, 1499. január 8.; †Poznań, 1538. február 18.)
- Regina (*1500; †1526. május 20.)
- Katalin (*1503; †1548. szeptember 9. után)
1512-ben feleségül vette Szapolyai Borbálát, Szapolyai János erdélyi vajda, utóbb magyar király húgát. A házasságból két leánygyermek született:
- Hedvig (*Poznań, 1513. március 15.; †Neuruppin, Brandenburg, 1573. február 7.)
- Anna (*1515. július 1.; †1520. május 8.)
Felesége már 1515. október 2-án meghalt, és Zsigmond 1518-ban, 50 évesen harmadszor is megnősült, I. Miksa német-római császár ajánlására Sforza Bona milánói hercegnőt vette feleségül. A házasságból egy fiú- és négy leánygyermek született:
- Izabella (*Krakkó, 1519. január 18.; †Gyulafehérvár, 1559. szeptember 15.), 1540-től Szapolyai János magyar király felesége
- Zsigmond Ágost (*Krakkó, 1520. augusztus 1.; †Knyszyn, 1572. július 7.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme
- Zsófia (*Krakkó, 1522. július 13.; †Schöningen, 1575. május 28.), 1556-tól II. Henrik braunschweig-wolfenbütteli herceg felesége
- Anna (*Krakkó, 1523. október 18.; †Varsó, 1596. szeptember 9.), 1576-tól Báthory István felesége
- Katalin (*Krakkó, 1526. november 1.; †Turku, 1583. szeptember 16.), 1562-től III. János svéd király felesége, III. Zsigmond lengyel király anyja
Családfa
II. Ulászló lengyel király sz. kb. 1351. † 1434. VI. 1. |
Holszański Zsófia sz. kb. 1405. † 1461. IX. 21. |
Habsburg Albert sz. 1397. VIII. 16. † 1439. X. 27. |
Luxemburgi Erzsébet 1) sz. 1409. X. 7. † 1442. XII. 19. | ||||||||||
IV. Kázmér lengyel király sz. 1427. XI.30. † 1492. VI. 7. |
Habsburg Erzsébet sz. 1436. † 1505. VIII. 30. |
||||||||||||
1 Katarzyna Telniczanka sz. ? † 1528. OO XV sz.(nem biztos kapcsolat) |
2 Szapolyai Borbála sz. 1495. † 1515. X. 2. OO 8 II 1512 |
I. Öreg Zsigmond sz. 1467. I. 1. † 1548. IV.1. |
3 Sforza Bona sz. 1494. II. 2. † 1557. XI. 19. OO 1518. IV. 18. |
||||||
1 | 1 | 1 | 2 | 2 | |||||
János Albert sz. 1499. I. 8. zm. 1538. II. 18. |
Regina sz. kb. 1500. † 1526. V. 20. |
Katalin sz. kb. 1503. † 1548. IX. 9. után |
Jagelló Hedvig sz. 1513. III. 15. † 1573. II. 7. |
Anna sz. 1515. VII. 1. † 1520. V.8. | |||||
3 | 3 | 3 | 3 | 3 | |||||
Jagelló Izabella 2) sz. 1519. I. 18. † 1559. IX. 15. |
II. Zsigmond Ágost sz. 1520. VIII. 1. † 1572. VII. 7. |
Jagelló Zsófia sz. 1522. VII. 13. † 1575. V. 28. |
Jagelló Anna sz. 1523. X. 18. † 1596. IX. 9. |
Jagelló Katalin sz. 1526. XI. 1. † 1583. IX. 16. | |||||
3 | |||||||||
Olbracht sz. 1527. IX. 20. zm. 1527. IX. 20. |
|
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 695. oldal
Irodalom
- Divéky Adorján: Zsigmond lengyel herczeg II. Ulászló udvarában, Budapest, Athenaeum, 1914
Lásd még
- Lengyelország uralkodóinak listája
- Lengyel fejedelmek és királyok családfája
- Litvánia uralkodóinak listája
- Litván nagyfejedelmek családfája
Előző uralkodó: Sándor |
|
Következő uralkodó: II. Zsigmond Ágost |