McDonald’s

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(McDonalds szócikkből átirányítva)
McDonald’s
McDonald's Golden Arches.svg
McDonalds Golden Arches.jpg
Jelmondat
  • I'm loving it
  • Ich liebe es
  • C'est tout ce que j'aime
  • вот что я люблю
  • Me encanta
Típus nyílt részvénytársaság – NYSE: MCD
Alapítva 1940. május 15., San Bernardino (Kalifornia, USA)
Székhely Oak Brook, (Illinois, USA)
Vezetők Ray Kroc alapító,
Jim Skinner vezérigazgató
Ralph Alvarez elnök és ügyvezető igazgató
Alapító
Iparág éttermek
Forma részvénytársaság
Termékek gyorséttermi étkeztetés (hamburgerek, sült krumpli, csirkefalatok, saláták, desszertek, shake-ek, reggelik)
Árbevétel 20 460 milliárd USD (2005)
Alkalmazottak száma 447 000 (2005)[1]
Leányvállalatai
  • McDonald's Canada
  • McDonald's Israel
  • McDonald's New Zealand
  • Redbox
  • McDonald's South Africa
  • McDonald's Company (Japan), Ltd.
Tőzsde
A McDonald’s weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz McDonald’s témájú médiaállományokat.
McDonald’s éttermek a világ országaiban

A McDonald’s Corporation a világ egyik legnagyobb gyorséttermi üzlethálózata. Az üzletek túlnyomó része nem a cég tulajdonában van, hanem franchise rendszerben működik, amelynek alapján az egyes éttermeket más vállalkozások létesítik és üzemeltetik és ezeknek a McDonald’s cég védjegyei használatára és más szolgáltatásokra (például üzletviteli know-how használatára) ad engedélyt, ellenérték fejében. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

Története[szerkesztés]

A hamburger igen népszerű étellé vált az Amerikai Egyesült Államokban a nagy gazdasági világválság idején olcsóságának köszönhetően. Richard McDonald és Maurice McDonald testvérpár 1937-ben kezdett hot dogok árusításába, és olyan jól ment az üzlet, hogy 1940-ben a californiai Monroviában McDonald’s nevű éttermet nyitott. Hamar felfigyeltek arra a tényre, hogy bevételeik nagyobb része a hamburgerek árusításából származik, így amellett döntöttek, hogy a továbbiakban ezt fogják árusítani. Az '50-es évek fellendülésének köszönhetően a fogyasztás egyre tömegesebbé vált, így a testvérpár Chicago egyik külvárosában megnyitotta McDonald’s nevű gyorséttermét 1955. április 15-én.[2]

A cég 2009. október 27-én bejelentette, hogy kivonul Izlandról. Így Izland lett Bosznia-Hercegovina és Albánia után a 3. európai ország, ahol nincs jelen a cég.[3] Bosznia-Hercegovinában 2011 augusztusában nyílt meg az első étterem.

A cég védjegyei[szerkesztés]

A cég számos védjeggyel rendelkezik, többek között:

  • M (ábrás, ív formájú)
  • Ronald McDonald feliratú bohóc figura
  • Big Mac
  • McDrive
  • Fry Boys
  • Fry Girls
A Nyugati pályaudvarnál lévő egység

Néhány adat (2005)[szerkesztés]

  • Éttermek száma: 36 615 (2016-ban)[4]
  • Vevők/nap: 50 000 000
  • Vevők/nap/étkezde: 1 700
  • Alkalmazottak száma: 1 700 000
  • A 3. magyar étterem és egyben az első hazai McDrive étterem Győrben épült meg.

A cég a Coca Cola-val van szerződésben, ezért üdítőital terén 1955 óta csak Coke termékeket árusít. 2007 óta azonban néhány amerikai étteremben Pepsi üdítőitalok is elérhetőek.[5]

A McDonald’s Magyarországon[szerkesztés]

A külföldi érdekeltségű, amerikai típusú bisztróláncok közül elsőként a McDonald’s tört be a magyar piacra. Legelső étterme még a Kádár-rendszerben, 1988. április 29-én nyílt meg Budapesten, a belvárosi Régiposta utcában;[6] háttérüzemét Bábolnán állították fel. A nyitáskor, melyet hatalmas várakozás előzött meg, 15-féle termékből lehetett választani; legdrágább étel a 43,– Ft-ért árusított Big Mac volt.[6] A rendszerváltásig ez volt az egyetlen éttermük; 14 órás nyitvatartása alatt óriási forgalmat bonyolított le: percenként több mint tízen jutottak hozzá a cég által kínált kívánatos ételekhez, italokhoz, desszertekhez.[6]

A bisztrólánc legegyedibb (sokak szerint legszebb) éttermét a Nyugati pályaudvar mellett alakították ki, az egykori vasúti étkezde patinás épületében, az ország második gyorséttermeként, 1990-ben. Ekkor készült el az első vidéki egységük is, Győr városában.[6]

A McDonald’s szintén elsőként vezette be a drive-in szolgáltatást: a gépkocsiban ülő vásárlónak nem kell kiszállnia ahhoz, hogy megkapja az ételt, mert a megrendelés, fizetés és kiszolgálás az étterem melletti, speciálisan kialakított autóbehajtóra nyíló konyhai ablaksoron át történik (ma már részben telecom-rendszerrel). Az első ilyen McDrive-éttermet nálunk ugyancsak 1990-ben adták át, Óbudán.[6]

A kültéri gyermekjátszótér bevezetése hasonlóképpen újdonságnak számított.

Az étteremlánc később McCafé nevű kávézóval bővült, amelyből 37 nyílt az országban.[7]

Az 50. hazai McDonald’s átadására 1996-ban került sor, a 100. pedig Győrben, 2009. augusztus 28-án nyílt meg, a város 3. gyorséttermeként.[8] A cég azonban jelenleg (2016) csak 88 éttermet üzemeltet (közel felét a fővárosban).[6]

A Balatonnál az első éttermüket 1994-ben adták át, Siófokon. Ez volt az első olyan egység, amely kisvárosban nyílt meg. Egy ideig Balatonalmádiban is működött McDonald's, a nyári idényben, ez azonban bezárt. Helyette Keszthelyen, majd 2015-ben Balatonlellén nyílt éttermük.

A cég rendszeresen felülvizsgálja éttermeit, és amelyik a kimutatás szerint veszteséges, azt bezárják. Ezért zárt be a balatonalmádi egység, majd 2014-ben négy budapesti egységük, 2015-ben pedig még egy fővárosi mellett további három vidéki: Budakeszin, Pécsett és Békéscsabán. Utóbbi bezárásával (2015. augusztus 24.) megint van olyan megye és megyeszékhely, ahol nincsenek jelen. Ugyanakkor a turisztikailag frekventált helyeken és nagyvárosok bevásárlóközpontjaiban újabb egységeket nyitnak – példa erre a Pécsi Árkádban (2014), majd Balatonlellén megnyitott egy-egy új étterem. Néhány turisztikailag kiemelt kisebb városban a helyi önkormányzattal összefonódott vendéglátóipari érdekeltségek akadályozzák hosszú évek óta, hogy McDonald's nyíljon.

Az étteremlánc hazai egységeiben dolgozók jelenlegi összlétszámát 3600 főre becsülik.

A hazai elnevezés[szerkesztés]

A büfélánc elnevezése a köznyelvben a kezdeti mekdonáldsz, megdonác után egyszerűen meki-re rövidült; ez ma már nem csak az éttermet, hanem az ott kapható teljes ételkínálatot jelöli. („Eszünk egy mekit?”)

Noha nem ez a cég találta ki sem a hamburgert, sem a gyorséttermet, neve mégis szinte egybeforrt ezekkel. Hamburgert Magyarországon a 70-es évek óta lehet kapni – a Meki előtti időkben már voltak kitűnő hamburgert árusító állóbüfék, ahogy a Bábolna mirelit hamburgerzsömléje és húspogácsája is régóta ott volt minden nagyobb élelmiszeráruház kínálatában.

Éttermek Magyarországon[szerkesztés]

Nyugat Dunántúl :

Közép-Dunántúl :

Dél-Dunántúl :

Közép-Magyarország :

Észak-Magyarország :

Észak-Alföld :

Dél-Alföld :

Épülő éttermek[szerkesztés]

Tervezett éttermek[szerkesztés]

Kritikák[szerkesztés]

  • Nagy-Britanniában az eddigi leghosszabb polgári eljárást (ún. McLibel-per, 1994–1997) folytatták le két környezetvédelmi önkéntes ellen, érdeksértő szórólapjuk miatt. Bár nyert a gyorsétterem hálózat, több hiányosságára is rámutatott az eljárás.
  • Filmet készítettek Super size me címmel a McDonald’s-i üzletpolitika káros következményeinek demonstrálására.[9]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]