Jablonca

Jablonca (Silická Jablonica)
Református templom
Jablonca zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Rozsnyói
Rang	község
Első írásos említés	1386
Polgármester	Angyal Bertalan
Irányítószám	049 43
Körzethívószám	058
Forgalmi rendszám	RV
Népesség
Teljes népesség	182 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	246 m
Terület	25,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 34′, k. h. 20° 37′48.56666667, 20.61666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Jablonca témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jablonca (szlovákul: Silická Jablonica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

Rozsnyótól 13 km-re délkeletre, a Torna völgyében, a magyar határ mellett fekszik.

Története

A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, ezt bizonyítják a Sólyomvár alatti Zsivány-barlangban talált leletek.

1386-ban „Zedlyche" alakban említik először, a Pelsőci Bebek család birtoka volt. A falu a középkorban Torna várának uradalmához tartozott. 1427-ben 58 portája adózott. Régi katolikus temploma 1500 körül épült, 1867-ben elbontották és felhasználásával építették meg az új katolikus templomot. 2004-2006-ban újraépítették-restaurálták. 1828-ban 136 házában 695 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JABLONCZA. Magyar falu Torna Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornához 1 2/4 mértföldnyire, ’s hajdan Turótzi szerént a’ Csehek meg erősítették; réttye jó, legelője elég, makkja, gyümöltsös fáji hasznosak."

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Jabloncza, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, a Torna vize mellett, ut. p. Rozsnyótól délre 2 mfldnyire: 91 kath., 503 ref., 5 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Szőlőhegye tágas; gyümölcse igen sok; erdeje szép; rétjei is jók. F. u. h. Eszterházy s mások."[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Szádvár és a Dluhi vrch hegy alatt az almási völgybe leereszkedve, a Sziliczei fensik északi karéja alatt három községet látunk egy sorban: Jablonczát, Körtvélyest, Almást. Jabloncza, mely szintén Almást jelent s nevéről itélve, tót eredetü falu lehetett, ma tiszta magyar, 109 házzal és 538 lakossal. Van katholikus és református temploma. Postája Almás, távirója Torna. Innen egy mellékúton leghamarabb eljuthatunk a gömörmegyei sziliczei jégbarlanghoz."

1920-ig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között is Magyarország része volt. 1944-ben árvíz pusztította.

Népessége

1910-ben 556-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 254 lakosából 247 magyar.

2011-ben 203 lakosából 194 magyar.

Neves személyek

• Itt született 1734-ben Bossányi Julianna grófnő, Festetics Julianna édesanyja.
• Itt született 1753-ban Festetics Julianna Mária Anna Katalina, gróf Széchenyi István édesanyja.
• Itt hunyt el 2016-ban Kulcsár Mária tréner, konzultáns.

Nevezetességei

• Református temploma 1789-ben épült, tornya 18. századi.
• Római katolikus temploma 1867-ben készült a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére. A templomot 2006-ban felújították.
• Határában láthatók Sólyomkő várának romjai. A várat Tekes fia István kucsói bán, vagy fiai építtették a 13. század második felében. Először 1386-ban említik, de 1399-ben már elhagyatott volt, szerepét Szádvár vette át.
• Határa kedvelt túrázóhely és vadászparadicsom.
• Bikarét. A gyerekek számára kedvelt játszótér, valamint koncertekre is alkalmas helyszín.

További információk

• Községinfó
• Jablonca Szlovákia térképén
• Képes ismertető /magyar/
• Jablonca a Gömöri régió honlapján
• Sólyomkő várának ismertetője (szlovákul)
• E-obce.sk
• Minden ami Szögliget Szádvár Derenk Archiválva 2010. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben