Fácános

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fácános
Fácán(os) vendégház
Pheasant Guesthouse.jpg
Település Budapest XII. kerülete
Hely Béla király út 61.
Csermely út 3.
Építési adatok
Építés éve 1856
Megnyitás 1856
Építési stílus klasszicista
Védettség Műemlék épület (azonosító:1133)
Tervező Hild József
Építész(ek) Hild József
Elhelyezkedése
Fácános (Budapest)
Fácános
Fácános
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 18° 58′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 18° 58′ 19″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fácános témájú médiaállományokat.

A Fácános a Zugligeti út - Béla király út - Csermely út által határolt hatalmas telek. Jelentőségét a Hild József által, az 1850-es években épített klasszicista épületkomplexum adja, melyben többek között a híres Fácán fogadó is működött. A terület a nevét az itt korábban nagy számban előforduló fácánokról kapta.

Története[szerkesztés]

A Fácános a 18. században Jáger Henrik budai kőműves majorjához tartozott. Később Riegler Ignác budai szappanfőző mester vásárolta meg a területet, s valószínűleg ő nyitotta meg az első Fácán nevű fogadót is. A növekvő forgalom miatt a tulajdonos az 1850-es évek közepén nagyszabású bővítésbe kezdett: a korábbi majorsági épület mellett a korszak nagy építészével, Hild Józseffel két épületet terveztetett, egy új vendéglőt és egy nyári időszakban használt szállodát. Az előbbi egy közel négyzet alaprajzú, dór oszlopos tornáccal körülvett, sátortetős épület volt, a lejtő felőli oldalán szuterén alagsorral. A szálloda U alaprajzú, nagyméretű villa lett, melynek homlokzatait látványos, hosszú oszlopsorok díszítik, sarkain pedig toronyszerű lépcsőházak helyezkednek el.

A 19. század folyamán a Fácános egy jelentős üdülőteleppé fejlődött, a szálloda mellett további magánvillák, és különféle kerti építmények létesültek (pavilonok, fürdő stb.). Az 1880-as években épült, a Hild-féle villától keletre, a második nagyszabású szállodaépület, melyet ma az első szálló cselédszállásaként ismernek, ám a funkciója ennél valószínűleg összetettebb lehetett. A 20. század első évtizedeiben további ambiciózus tervek születtek az együttes bővítésére, azonban ezek közül a romló gazdasági helyzet miatt csak az eredeti fogadóépület átépítése valósult meg 1918-ban.

Utóbbi épületet a 20. század 40-es éveiben neoklasszicista stílusú villaépületté alakították át, ekkortól hívják Horthy-villának. A terület üdülőfunkciója is ekkoriban szűnt meg, s így a következő évtizedekben a Fácános különböző állami funkciókat töltött be. A második világháború kezdetét követően a Fácán fogadó épületei és a hozzátartozó Fácános-kert az 502-es magyar királyi honvéd internálótábor volt.[1]) 1939 őszén, miután Teleki Pál utasítására a menekültek előtt megnyitották a lengyel-magyar határt, 80 ezer polgári személy és 40 ezer katona érkezett Magyarországra. Az 502-es magyar királyi honvéd internálótáborban elsősorban a lengyel katonatiszteket helyezték el.

1944-ben Budapest német megszállását követően az az épületet és a telket a német Gestapo használta, elsősorban mint gyűjtőfogházat. A Gestapo parancsnoksága azonban nem itt, hanem az innen nem túl messze található Melinda utcai szállodákban került elhelyezésre.

A háborút követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumát helyezték el az épületben, míg az 1960-as évek végén a Belügyminisztérium kezelésébe került. Ekkor a határőrség továbbképzési központját helyezték itt el. Az új funkció jelentősen megváltoztatta az együttes képét: a Hild-villa, a Horthy-villa és a cselédszállás épülete ugyan többé-kevésbé megmaradt az eredeti formájában, ám a többi épületet lebontották, s részben ezek helyére új, építészetileg értéktelen barakkok, oktatási épületek, tornatermek kerültek. A cselédszállás környékét egy ideig külön telekként kezelték (Csermely út 7. szám alatt), s az ingatlanban 23, rendkívül alacsony színvonalú lakást alakítottak ki. Innen a lakókat 1984-től folyamatosan kiköltöztették, míg a többi épületet a BM 1990-ben hagyta el.

A mindmáig állami tulajdonú ingatlan sorsa a rendszerváltás óta bizonytalan. Ugyan a 90-es években több befektető is érdeklődött a terület hasznosítása iránt, de a próbálkozások pénzhiány, vagy épp a helyi közösség túlzott kiépítés elleni tiltakozása miatt kudarcot vallottak. A 2000-es évek elején a Horthy-villában műemléki falkutatásra került sor, melynek során igazolódott, hogy az épület a korábbi Fácán-vendéglő falait is tartalmazza, melynek számos kőfaragvágányát másodlagosan felhasználták a villa különböző pontjain. [2] [3]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Földes, Miklós: SZEPTEMBER KATONÁJA, Nizalowski Ernő, 2006
  2. Fácán vendéglő. Müemlékem.hu, 2009
  3. Fácán vendéglő. BOFOTO, 2010. február 19.
  • Salamin András. Buda-hegyvidéki Vasutak, 2. átd. kiadás, Infotop Kft (2003). ISBN 9630093103 

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Képes beszámoló az Index hírportálon a tervezett felújítás elötti állapotokról