Deák Béla (jogász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Deák Béla
Született 1876. május 29.
Kula
Elhunyt 1929. április 13.
(52 évesen)
Zombor
Állampolgársága osztrák–magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Kanyó Ilona, Ida
Foglalkozása - ügyvéd;
- megyei főügyész
Tisztség országgyűlési képviselő (19161918)
Iskolái - Szt. István jezsuita érseki főgimnázium (Kalocsa);
- Királyi Magyar Tudományegyetem
Jog- és államtudományi Kar (Budapest)

Deák Béla (Kula, 1876. május 29.Zombor, 1929. április 13.) jogász, Bács-Bodrog vármegye főügyésze (19111916), országgyűlési képviselő (19161918).

Családja, tanulmányai[szerkesztés]

Szülei Kulán éltek. Édesapja Deák Adalbertus, Béla (Ozora, 1843. június(?) 28. – Kula, 1896. április 5.) iskolaigazgató; édesanyja Schnegon Gizella (Baja, 18531894) óvónő volt.[1] Négyen voltak testvérek. Ő volt a legidősebb. Vilmost (Kula, 1872. – Eger, 1917.), Petronella (Kula, 1884. szeptember 25. − ), majd Leó (Kula, 1888. január 14.Újvidék(?), 1945. november 26.)[2] követte. – A kulai népiskola négy éve után a gimnáziumi tanulmányait Újvidéken kezdte, ahonnan 1887-ben, második osztályosként Kalocsára, a jezsuita érseki főgimnáziumba került.[3] Kiváló tanulóként az iskolai Bölcselők Körének tagja volt. Akkor még papnak készült. 1894-ben érettségizett.[4]
A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Jog- és államtudományi karán tanult (1894−1898) és jogászdoktori oklevelet szerzett.[5]

Ügyvédi, ügyészi munkája[szerkesztés]

Az ügyvédi képesítés megszerzéséhez szükséges ügyvédjelölti feladatokat Kulán teljesítette (18981902). 1 évet, a zombori királyi kerületi ügyészség kulai járásbíróságán mint királyi kerületi ügyészi megbízott dolgozott.[6]
A szabadkai ügyvédi kamara 1903. decemberében, mint bácskulai ügyvédet az ügyvédek névsorába iktatta[7] Az önálló ügyvédi munkáját szülőhelyén, Kulán kezdte el. Sokszor vállalta gazdasági-kereskedelmi ügyek jogi képviseletét, ezért viszonylag gyakran utazott az Oszmán Birodalomba, így Konstantinápolyba, Ruszcsukba stb. Több takarékpénztár és megyei vasúti részvénytársaság felügyelőbizottságának tagja volt. Az 1910-es években megyei, majd országos érdekeltségű részvénytársaság alapítótagja lett.[8]
Politikai jellegű tevékenységet már Kulán is végzett. 1902. március 15.-én a köszségben felállított emlékoszlop avatásának ünnepségén az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit felelevenítő és méltató hosszabb beszédet mondott.[9] 1910. márciusában alakult meg Kulán a Nemzeti Munkapárt helyi szervezte, melynek elnökéül őt szavaszták meg.[10]
1910. december 24.-én Zomborban a Bács-Bodrog vármegye Törvényhatósági Bizottsága rendes közgyűlésén dr. Deák Béla kulai ügyvédet megyei főügyésszé választották.[11] Feladatainak sikeres ellátása −, rövididő után − ismertté és megbecsültté tette személyét a megyében, különösen a magyarság körében.[12]

„Édesapám ügyvéd volt Kúlán –, majd… kinevezték Bács-Bodrog vármegye főügyészévé. Ez a megbízatása, amely kitüntető volt, Zomborhoz kötötte, de ügyvédi ténykedése kiszélesítése érdekében is Zomborba költözése volt szükséges. Az anyagiakat biztosítva – némi bankkölcsönnel – házat építtetett az akkori Szabadság tér 11 számú telken, a megyeháza jobboldali bástyatornyával szemben. A ház, amelyet a feltalálható legjobb szakemberek építettek, 1910 évre készült el és nyárutóján oda be is költöztünk.”[13]

Az I. világháború kitörését aggodalommal fogadta és a háborút tovább is helytelennek tartotta.[14]

Országgyűlési képviselő[szerkesztés]

Az 1916. július 4.-én megtartott időközi országgyűlési választási győzelmével az apatini választókerületet képviselő tagja lett az országgyűlésnek.[15] A választáson nemzeti munkapárti programmal indult. Az országgyűlésben a Nemzeti Munkapárt a kormányzópárt volt.[16] [17] [18] [19]

Források, jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Deák-család Tolna vármegyéből került Bács-Bodrog vármegyébe. – Deák Béla, az édesapa, talán Kalocsán szerezte meg a tanítói képesítést. Kulát megelőzően, Bácsalmáson volt a római katolikus népiskola tanítója. Kulán sikeresen foglalkozott gyümölcstermesztéssel is. A településen ismert és megbecsült ember volt.
  2. Deák Leó a két világháború között (19221941) a jugoszláviai magyarság egyik politikai vezetője volt. A délvidéki területek egy részének Magyarországhoz történő visszacsatolása után, az újra szervezett Bács-Bodrog vármegye főispáni tisztét látta el (1941. augusztus 13.1944. április 6. ). Magyarország német megszállásától kezdődően (1944. március 19.) gyakorlatilag semmiféle politikai- és közigazgatási tevekénységet nem végzett. A háború után (1945. október végén), jugoszláviai katonai bíróság, Újvidéken, több napi nyílt-tárgyalást követően mint háborús bűnöst halálra ítélte. Kivégezték.
  3. A kalocsai Szent István jezsuita érseki főgimnázium: 1776-ban 4 osztályos kisgimnáziumként alapították. Akkor a piaristák vezették, amit 1860-ban a jezsuiták vettek át. A gimnáziumot 8 osztályossá fejlesztették. Megnövekedett a tanulói létszám, így jelentős építkezések kezdődtek. 18591886-ig teljesen felépült a Stephaneum nevű konviktus, ami viszonylag nagyobb összegért, de teljes ellátást biztosított az életkoronkénti csoportokban elhelyezett tanulóknak. Az iskolában képezték a kalocsai egyházmegye papnövendékeit is. 1860 után az iskola „kultúráját és érzelemvilágát tekintve… határozottan magyarrá, sőt idővel magyarosítóvá vált… ahol… Bácska nemzetiségei olvadtak-forrtak eggyé a magyar kultúrkörnyezetben. A kalocsai gimnázium jezsuita tanárai… néhány éven belül a magyar kultúra kiváló művelői, tudósai, tanítói és önérzetes képviselői lettek.” – Lakatos Andor: Jezsuita oktatás-nevelés Kalocsán (1860−1948)
  4. KFL (Kalocsai Főegyházmegye Levéltára) VI. 1-8. Jézus-társasági kalocsai érseki főgymnasium II.-VIII. B. osztályának névkönyvei 1887/88/89/90/91/92/93/94 tanévekben; KFL VI. 1-9. Jézus-Társasági Kalocsai Érseki Főgimnázium Érettségi Kimutatása 1894.
  5. A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja ... az 1894-1895-ös tanévre; az 1897-1898-as tanévre – Egyetemi hallgatók – 81. p.
  6. Igazságügyi Közlöny – 1902. 11. szám, 334. p.
  7. Magyarország – 1903. december 22. (7. p.)
  8. A Központi Értesítő és egyéb folyóiratok számai a társaságok megalakulásának idejéből:
    1909. május − Újverbászi Gyufagyár részvénytársaság, Zündfabrik Actiengesellschaft Újverbász;
    1911. október − Csonoplya−Kerényi földművelők takarékpénztára részvénytársaság;
    1914. január − Gyufaárusitó Részvénytársaság, Actiengesellschaft für Zündwarenverkau;
    1917. november − Bács-Bodrog vármegyei gyümölcstermelő és értékesítő szövetkezet;
    1918. május − Mezőgazdasági és kereskedelmi részvénytársaság, Actiengesellschaft für Landwirtschaft und Handel;
  9. Emlékoszlop leleplezés Bács-Kulán − Vasárnapi Újság – 17. szám, 1902. 42. évfolyam (374. p.)
  10. Az Újság – Szerda, 1910. március 16. (3. p.)
  11. Budapesti Hírlap – 1910. december 24. (15. p.)
  12. „…a távozó bácskai főispán… elhagyta Zombort. Az új főispán dr. Deák Béla vármegyei főügyész lesz, ha a kinevezést elfogadja. Deák a megyei közigazgatásban gyors karriert futott meg, nemrégiben választották meg főügyésznek. Mint ügyvéd a dúsgazdag tövisi Rác-fiúk gyámja volt s ilyen minőségében szerepelt egy nagyobb uzsorapörben…” − Az Est – V. évfolyam 70. szám - 1914. március 22. vasárnap (4. p.)
  13. dr. Deák Béla fiának, dr. Deák Imrének, 70 éves korában írt önéletrajzi visszaemlékezéséből – magántulajdon.
  14. 1914-ben „A nyarat Badljevinán töltöttük. Édesapám is ott volt. Egyszerre sürgöny érkezett az alispántól, a várható mozgósításról, térjen Édesapám azonnal haza.
    Egy osztrák Puch gépkocsit vettünk, még akkor, amikor Kulán lakva, mint vármegyei főügyésznek, Édesapámnak gyakran kellett Zomborban lennie, hogy így függetlenítse magát a ritkán közlekedő vicinálistól.
    Badljevináról is a kocsival indultunk a sürgöny vétele után azonnal haza.
    Még nem volt elrendelve a mozgósítás –, de útközben, Horvátországon át is, majd minden faluban felvonulásokkal találkoztunk. Éljen a háború kiabálták a zászlók alatt. Különösen Eszéken láttunk hatalmas tüntető tömeget. Megállj, megállj, kutya Szerbia... dalt énekelték. Édesapám igen gondterhelt volt – egész úton, mintha nem is lett volna köztünk.” – Deák Imre önéletrajza – magántulajdon.
  15. Az 1874. évi XXXIII. törvénycikk (választási törvény) szerint 1910. június 1.−10. közt megtarott országosválasztás eredményeinek megfelelőn szervezett és működő országgyűlés.
  16. „Az apatini mandátum. „Szabadkáról” jelentik: A Vojnich István halálával megürült apatini mandátumra a kerület választói ma Zomborban tartott népes jelölő gyűlésen Deák Béla dr. bácsmegyei főügyészt jelölték. Deák Béla holnap mondja el programbeszédét.” (Vojnich István (18911913) = bajsai Vojnist István (18561921) fia, aki 1910.-ben az apatini országgyűlési kerületben − ugyancsak az előző képviselő halála miatt − üressé vált, majd megtarott időköziválasztás eredményeként lett az országgyűlés alsóházának tagja. − Az apa, bajsai Vojnist István (1856−1921) bácskai földbirtokos, Bács-Bodrog vármegye és Zombor város főispánja, az országgyűlésfelsőházának tagja, a képviselőházban Hódság, majd két alkalommal is Újverbász képviselője, a Nemzeti Munkapárt alelnöke. Tisza István barátja.) – Szeged és Vidéke – XV. évfolyam 143 (4461) sz. - 1916. június 22. (csütörtök)
  17. „Az apatini mandátum. „Szabadkáról” jelentik: Az apatini választókerület négy községéből mintegy 400 főnyi polgár ment Zomborba a képviselőjelölő értekezletre, mely a vármegyeházán folyt le. Egyhangúlag Deák Béla dr. megyei, főügyészt jelölték, a ki Juniga János dr. szabadkai és Konyovics Dávid dr. zombori képviselők kíséretében Apatinba ment, hol program beszédet mondott nagyszámú választópolgár előtt. Deák a kerület minden községébe ellátogat, és mindenütt lelkesen fogadják. Program-beszédében a háború utáni kérdések gyors megoldását, a „rokkantügyi” rendezést, az új birtokpolitikát és más háborús vonatkozású kérdések megoldását hangoztatta. A választás napját a központi választmány július 4-ére tűzte ki… Az ellenzék valószínűleg nem állít jelöltet.” − Az Újság − XIV. évfolyam. 177. szám − kedd, 1916. június 27. (10. p.)
  18. „Az apatini választás. „Szabadkáról” jelentik: Ma reggel Apatinban munkapárti programmal egyhangúlag Deák Béla dr.-t választották meg a kerület képviselőjévé. Deák Béla régebben ügyvéd volt Kulán, néhány évvel ezelőtt vármegyei ügyész, majd főügyész lett.” − Az Újság – XIV. évfolyam. 185. szám – szerda, 1916. július 5. (8. p.)
  19. Az országgyűlés 647. országos ülésén, 1916. évi augusztus 9.-én, szerdán az országgyűlés elnöke közölte: „Jelentem, hogy Bács-Bodrog vármegye apatini választókerületében folyó évi Julius hó 4-én tartott időközi választáson megválasztott Deák Béla országgyűlési képviselő ur megválasztása óta 30 nap eltelt s a királyi Curiától vett értesítés szerint a választás ellen kérvény nem adatott be. Minthogy a választás ellen sem panasz, sem kifogás nem tétetett, ennélfogva Deák Béla országgyűlési képviselő ur a házszabályok 114. §-a értelmében a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe iktattatik.” − Az 1910−1915 évi országgyűlés képviselőházának naplója XXXI. kötet 3. p. − A választásiprogramjának megfelelően a "Nemzeti Munkapárt-csoport" tagjának sorolták be.