Darányi Ignác (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darányi Ignác
Magyarország földművelésügyi miniszter
Hivatali idő
1895. november 2. – 1903. november 3.
ElődFestetics Andor
UtódTallián Béla
Magyarország földművelésügyi minisztere
Hivatali idő
1906. április 8. – 1910. január 17.
ElődFeilitzsch Artúr
UtódSerényi Béla

Született1849. január 15.
Pest
Elhunyt1927. április 27. (78 évesen)
Budapest
Párt

SzüleiDarányi Ignác
Foglalkozáspolitikus
Iskolái

DíjakMunkács díszpolgára (1897)
A Wikimédia Commons tartalmaz Darányi Ignác témájú médiaállományokat.

Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Ignác (Pest, 1849. január 15.Budapest, Terézváros, 1927. április 27.)[1] magyar jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter, ifj. Andrássy Gyula elkötelezett híve. 1909-től tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. A 1920. század fordulójának kivételes tehetséggel megáldott agrárpolitikusa, aki munkásságával a magyar mezőgazdaság fellendítését szolgálta és 12 éven át irányította a Földművelésügyi Minisztériumot.

Darányi Ignác szobra 1935-ben a Mezőgazdasági Múzeum Városligeti-tó felőli oldalán (a szobor a II. világháború alatt megsérült, majd beöntötték). Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása
A Györfi Sándor szobrászművész által újraalkotott szobor, 2017

Származása, családja[szerkesztés]

Pesten született Kecskemétről elszármazott, református vallású középnemesi családba, Darányi Ignác (18111877) ügyvéd és földvári és bernátfalvi Földváry Borbála (18201888) első gyermekeként. Az apai nagyszülei Darányi György (1777-1830), földbirtokos és balásfalvi Kiss Erzsébet voltak. Az anyai nagyszülei földvári és bernátfalvi Földváry Pál (17901849),[2] Pest megyei földbirtokos és bernátfalvi Bernáth Terézia (17961836) voltak.[3] Az anyai nagyapai dédszülei földvári és bernátfalvi Földváry Mihály (17601825), táblabíró, földbirtokos[4] és szemerei Szemere Erzsébet voltak. Az anyai nagyanyai dédszülei bernátfalvi Bernáth György (17631839), földbirtokos,[5] valamint nagycsepcsényi és muthnai Vladár Terézia (17701848) voltak.[6][7][8]

Pályafutása[szerkesztés]

A budai Királyi Egyetemi Főgimnáziumban 1867. július 31-én érettségizett. Ősztől a Pesti Egyetem orvosi, 1868-tól a jog- és államtudományi karát látogatta, ahol 1871-ben végzett. A végbizonyítvány megszerzése után megkezdte kétéves joggyakornokoskodását Lövény György ügyvédi irodájában. 1872-ben jogtudori, 1873-ban ügyvédi vizsgát tett, majd 1874-ben köz- és váltóügyvéd lett. Ezután nem sokkal apjával közösen ügyvédi irodát nyitott a Belvárosban, amelyet apja 1877-ben bekövetkezett halála után, 1892-ig egyedül vezetett. 1874 nyarán közép-európai körutazásra indult BécsMünchenZürichBern–Bécs útvonalon.

1875-ben az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár titkárává, 1876-ban Budapest székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának tagjává választották. 1877. június 3-án a Darányi család nemesi címet kapott. Édesapja halála után az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányi tagja, 1878-ban a Tiszavölgyi Ármentesítő Társulat ügyész-titkára lett.

1882-től az Országgyűlés Közlekedés és Pénzügyi Bizottságának előadójaként is működött. 1887-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja volt. 1892-ben felhagyott az ügyvédi praxissal és örökölt, vagy vásárolt dunaörsi, töki (anyácsapusztai) és tassi birtokain gazdálkodott. Számtalan magyar város, község díszpolgárává megválasztották,[9] így 1897. november 3-án Munkács városa is.[10]

1881 és 1905 között Budapest II. kerülete országgyűlési képviselőjévé választotta, a Szabadelvű Párt programjával. 1893-tól 1905-ig a Szabadelvű Párt alelnöke, 1895-ben a képviselőház alelnöke volt. 1905-ben többekkel együtt kilépett a pártból, és a belőlük szerveződött „disszidensek” csoportja, majd az abból alakult Országos Alkotmánypárt elnöke lett. 1905 és 1910 között a tapolcai kerület ellenzéki, 1910–1927 között ugyanazon kerületben a független, pártonkívüli 67-es programmal került be az Országgyűlésbe.

1895. november 2-ától 1903. november 3-áig és 1906. április 8-ától 1910. január 17-éig a földművelésügyi miniszteri posztot töltötte be Bánffy Dezső, Széll Kálmán és Khuen-Héderváry Károly kormányában, a következő ciklusban pedig Wekerle Sándor kabinetjében. Miniszterségéhez kapcsolódóan nevéhez kötik az 1897-es földmunkás sztrájkmozgalom letörését, az 1898. és az 1907. évi úgynevezett cselédtörvények (közkeletű nevükön „rabszolgatörvény”, illetve „derestörvény”)[11] bevezetését. Támogatta a Mezőgazdasági Múzeum, az Ampelológiai Intézet (ma Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet) létrejöttét és a Földtani Intézet új, Stefánia úti palotájának építését. 1918-ban a politikától visszavonult, és nem vállalt további felelős beosztást.

Darányi Ignác soha sem nősült meg,[12] de testvéreinek házasságát segítette, és jó kapcsolatot ápolt a rokonaival.[13]

Budapest VI. kerületében (Terézváros) hunyt el Andrássy út 52. szám alatti lakásában érelmeszesedésben hajnali 5 órakor.[1]

Emlékezete[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Ferenc József az 1896-os tenyészállat-kiállításon vizitál, mögötte áll Darányi Ignác
  • The state and agriculture in Hungary. Report on his agricultural administration during the years 1896-1903 (London, 1905) Online
  • Okos hazafiság (Bp., 1908)
  • A vámpolitikai kérdésekről (Bp., 1911)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 637/1927. folyószáma alatt.
  2. Tekintetes Földváry Pál úr, tekintetes Madarassy Anna férje (második felesége) – 59 év – Betegség: szárazbetegség – Temetés módja: Imádság. familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Földváry Pál - 1849. október 7. 59 esztendős
  3. Tekintetes Bernátfalvi Bernát Therezia asszony Tekintetes Földváry Pál úr volt hitvestársa – 40 esztendő – Betegsége: vízi betegség – Temetés módja: prédikáció.familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Földváry Pálné Bernáth Terézia - 1836. október 17. - 40 esztendős
  4. Tekintetes nemes, nemzetes és vitézlett földvári és bernátfalvi idősebb Földváry Mihály úr Tekintetes nemes Pest vármegye táblabírája, – 65 esztendős – Nyavalya: belső dugulás – Temetési ceremónia: tanítás. familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - idősebb Földváry Mihály - 1825. július 27. - 65 esztendős
  5. Tekintetes bernátfalvi idősebb Bernát György úr – 76 esztendős – Betegsége: „rothasztó hideg” – Temetés módja: prédikátzio és oratio. familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Bernáth György - 1839. február 4. (temetés február 8.) - 76 esztendős
  6. Tekintetes Vladár Terézia asszony, néhai tekintetes Bernát György úr özvegye – 78 év – Betegsége: szélütés – Temetés módja: prédikátzio és oratio familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Bernáth Györgyné Vladár Terézia - 1848. január 9. (temetés január 13.) 78 esztendős
  7. Kempelen Béla: Magyar nemes családok 3. kötet, Caballini-Ezbar (1912) 2. Dab-Dzián – Darányi (245. oldal)
  8. Közgazdasági Szemle – 1940. 3. október–november, Irodalom – Könyvismertetések rovat, Dr. Kendi-Finály István: A magyar földért (Darányi Ignácz élete és munkássága.) (763. oldal)
  9. Darányi Ignácot díszpolgárrá választó települések listája
  10. Почесні громадяни Мукачева. Мукачево (ukránul) (2010) (Hozzáférés: 2012. december 11.) arch
  11. http://www.ace.hu/daranyi/eletrajz/eletrajz.html
  12. N. Tóth Ida: Akit Mikszáth okosnak nevezett – Százötven éve született Darányi Ignác In: Magyar Nemzet, 1999. febr. 10.
  13. http://mtda.hu/books/finaly_istvan_a_magyar_foldert.pdf
  14. Darányi emlékmű, Tihany (magyar nyelven). Magyar Mezőgazdasági Múzeum. (Hozzáférés: 2012. január 16.)
  15. Széll Kálmán után Darányi tervvel jön a kormány (magyar nyelven). klubradio.hu. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 16.)
  16. Vidékfejlesztés: indul a Darányi Ignác Terv (magyar nyelven). fidesz.hu. (Hozzáférés: 2012. január 16.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]