Alsótold
Alsótold | |||
![]() | |||
Utcarészlet a falu római katolikus kápolnájával | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Pásztói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Sándor Szandra Éva (független)[1] | ||
Irányítószám | 3069 | ||
Körzethívószám | 32 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 231 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 29,26 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,86 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Alsótold weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Alsótold témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsótold község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.
Fekvése
Alsótold a Cserhát dombság szívében fekszik.
Története
A települést 1265-ben említik először egy oklevélben, ma ezt az időpontot tekintik a falu keletkezési idejének.
Az oklevél tanúsága szerint egykor a Toldi család birtokolta a falut.
1470-ben a Toldi család birtoka volt.
A falu a török időkben elpusztul, elnéptelenedik, később azonban újra benépesül.
Mondák szerint a faluból származik a 14. századi legendás vitéz Toldi Miklós.
1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával Marsovszky László, Gyürky Gáspár, Ettre Gábor özvegye, Latzkó György, Párnitczky András, Marsovszky Ferencz és az Ebeczkyek voltak a helység birtokosai.
1826-ban Marsovszky János és Veres Ferenc, később, 1848-ig: Veres József, Szontagh Pál, Viktor és József.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.
Az 1900-as évek elején Mészáros Dezső, Horváthy Géza és Gonda Sándor birtoka volt. A községben levő három úrilak közül Mészáros Dezsőé 1730-ban, Horváthy Gézáé 1820-ban, Gonda Sándoré 1815-ben épült.
1910-ben 300 magyar lakosa volt. Ebből 270 római katolikus, 20 evangélikus, 5 izraelita volt.
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 232 | 220 | 229 | 235 | 219 | 231 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,3%-a magyarnak, 3% románnak, 1,3% szlováknak mondta magát (0,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,6%, református 1,3%, evangélikus 6,5%, felekezeten kívüli 10,9% (7% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei
- Római katolikus temploma - 1805-ben épült.
- A környék, a cserháti táj rendkívül változatos remek kirándulási lehetőségekkel.
Jegyzetek
- ↑ Alsótold települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. február 9. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Alsótold Helységnévtár