Újgyalla

	Újgyalla (Dulovce)
	A katolikus templom
; Újgyalla címere	; Újgyalla zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Komáromi
Rang	község
Polgármester	Štefan Caletka
Irányítószám	946 56
Körzethívószám	00421 (0) 35
Forgalmi rendszám	KN
	Népesség
Teljes népesség	1648 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	146 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	135 m
Terület	12,3802 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 52′, k. h. 18° 16′Koordináták: é. sz. 47° 52′, k. h. 18° 16′
	Újgyalla weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Újgyalla témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 23.) ezen a változaton alapul.

Újgyalla (szlovákul Dulovce, 1948-ig Nová Ďala) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.

Fekvése

Komáromtól 18 km-re északkeletre fekszik, 200 m körüli magasságú dombok közötti völgyben. Áthalad rajta a Hetény-Jászfalu közötti 589-es út. A községhez tartoznak Kővágó (Kamenica) és Rókalyuk (Podháj) majorok. Közigazgatásilag határos Szentpéterrel (délről), Ógyallával (nyugatról), Bajccsal (északról), Perbetével (keletről).

Élővilága

Újgyallán nem tartanak nyilván gólyafészket, de a focipályánál volt egy alátét.

Története

A község legrégibb emlékei a 12. századból kerültek elő egy ásatás során. Neve a török eredetű magyar Gyál személynévből ered. A középkor folyamán Újgyalla egy Ógyallához tartozó major volt, ezért a középkor folyamán a falut oklevél nem említi. 1365-ben Ógyallával együtt királyi tulajdonban van. Az 1400-as években a Bucsányiak, Gyallaiak, a Konkoly-Thegék és a Csúzyak is birtokosok itt, de birtokkal rendelkezik az esztergomi főegyházmegye is. A 15. században válhatott el Ógyallától. 1608-ban, a Zsitvatoroki béke következményeként a község végérvényesen török uralom alá kerül. 1669-ben a község elutasította a törökök utánpótlását, akik Érsekújvár várának bevételével foglalkoztak, ezért elpusztították a községet.

1690 és 1704 táján a Csúzyak kezdték betelepíteni a községet a magyar-cseh határvidékről jött telepesekkel. 1712 és 1740 között a Vág mentéről érkeztek telepesek. Ekkoriban Gibernyuznak is hívták.^[2] 1773-ban említi oklevél. Egyes források szerint 1781-től iskola is működött a faluban. 1852-ben kolera pusztított. A 19. században az újgyallai plébánia a szentpéteri fiókja volt. A 20. század elején nagyarányú kivándorlás kezdődött, ez 1918 után csillapodott.

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott.

1922-ben Bacher Emil újgyallai birtokára (Kővágó és Rókalyuk között) szlovák kolonistákat telepítettek (egy részük romániai reemigráns volt). A 114,5 hektáros kolónián 8 család kapott 3-20 hektáros birtokot, 1930-ban 37-en voltak^[3]

1929-ben nagy tűzvész pusztított. 1938-ban a bécsi döntés értelmében a község Magyarországhoz került. 1944. november 7-én a német katonaság elvitte a községből a cigány lakosság legnagyobb részét.

A második világháború befejezése után szlovákokat telepítettek ide elsősorban Magyarországról. 1948-ban a község a Dulovce nevet kapta, valószínűleg a Trencsén vármegyei Dúlóújfalu alapján. A faluban a szocializmus alatt új iskola, posta, plébánia, kultúrház épült. A faluba 1980 és 1993 között vezették be a gázt és 1991-1996 között épült ki a vízvezeték. Újgyallán évente megrendezik a határon túli szlovákok fesztiválját.

Népessége

1910-ben 1184, túlnyomórészt magyar lakosa volt (a 18. században idetelepített szlovákok ugyanis két évszázad alatt nagyrészt elmagyarosodtak).

2001-ben 1868 lakosából 1800 (96,36%) szlovák és 54 (2,89%) magyar volt.

2011-ben 1813 lakosából 1494 szlovák, 195 roma, 46 magyar és 11 cseh.

Gazdaság

Újgyallán kisebb textilüzem működik (Arma Kft), mely 2009-ben 63 dolgozót foglalkoztatott, akiknek számát a gazdasági válságra hivatkozva az év folyamán a felére csökkentik.^[4] A község mezőgazdasági szövetkezete (Domovina) ma is működik.^[5]

Nevezetességei

A Szent Lukács római katolikus templom 1872-ben romantikus stílusban épült. Az előtte levő Szentháromság-szobrot 1930-ban emelték, a mellette álló feszületet Hegedűs Mihály állította 1911-ben.
A falu parkjában áll a második világháború áldozatainak emlékműve.
Az útmenti régi feszület felirata mára olvashatatlanná vált.
Az egykori egyházi iskola és az 1886-ban épített óvoda épülete műemléknek számít.
A községben több régi parasztház is található.
Megmaradt Fekete Kálmán 150 éves asztalosműhelye teljes felszereltséggel.

Képek

A községi hivatal
Újgyalla látképe délről
Második világháborús emlékkereszt a parkban
Kereszt a főutcán
A falu főutcája
A katolikus templom
1911-ben állított feszület a templom mellett
A templom mellett álló kápolna
A Szentháromság-szobor
A falu látképe délről
A mezőgazdasági szövetkezet volt épülete
Címeres üdvözlőtábla
Alapiskola

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Dávid Zoltán 1980: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739. Budapest, 43.
↑ Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között, 240. p.
↑ Dunatáj, 2009. augusztus 29.
↑ Archivált másolat. [2010. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.)

Források

Ing. Reško Alexander – Mgr. Hrkľová Mária: Dulovce – Slovenská obec Podunajska (Újgyalla – A Dunamente szlovák községe), KT kiadó, Komárom, 1997
Borovszky Samu: Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város, Budapest, 1907

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Újgyalla témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Dávid Zoltán 1980: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739. Budapest, 43.

[3] Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között, 240. p.

[4] Dunatáj, 2009. augusztus 29.

[5] Archivált másolat. [2010. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Sablon:Komáromi járás (Szlovákia) m v sz A Komáromi járás települései
Járási székhely: Komárom (Komárno)
Bajcs (Bajč) · Bátorkeszi (Bátorove Kosihy) · Bogya (Bodza) · Bogyarét (Bodzianske Lúky) · Búcs (Búč) · Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) · Csicsó (Číčov) · Dunamocs (Moča) · Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) · Ekel (Okoličná na Ostrove) · Gellér (Holiare) · Gúta (Kolárovo) · Hetény (Chotín) · Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) · Ímely (Imeľ) · Izsa (Iža) · Karva (Kravany nad Dunajom) · Keszegfalva (Kameničná) · Kolozsnéma (Klížska Nemá) · Komáromfüss (Trávnik) · Komáromszentpéter (Svätý Peter) · Lakszakállas (Sokolce) · Madar (Modrany) · Marcelháza (Marcelová) · Martos (Martovce) · Megyercs (Čalovec) · Nagykeszi (Veľké Kosihy) · Naszvad (Nesvady) · Nemesócsa (Zemianska Olča) · Ógyalla (Hurbanovo) · Pat (Patince) · Perbete (Pribeta) · Szilas (Brestovec) · Szilasháza (Šrobárová) · Tany (Tôň) · Újgyalla (Dulovce) · Újpuszta (Mudroňovo) · Vágfüzes (Vrbová nad Váhom) · Virt (Virt) · Zsemlékes (Lipové)