Tisá beáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tisá beáv időpontja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsidó naptár szerint:

  • áv 9.

A Gergely-naptár szerint:

* szombat miatt egy nappal később

Tisá beáv (héberül: תשעה באב, áv kilencedike, tisha beav, tisha b'av), az első és a második szentély pusztulásának emléknapja.

A böjt napja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezen a böjtnapon egy sor tragikus történelmi eseményre is emlékezik a zsidóság:

  • A Tóra szerint (Számok könyve 13–14.) Isten ezen a napon döntötte el, hogy a kételkedés miatt negyven évig kell vándorolniuk a pusztában, hogy egy új nemzedék jusson csak be Kánaánba, az ígéret földjére.
  • I. e. 586. – az első jeruzsálemi templomot (Salamon templomát) kifosztották és porig égették a babilóniaiak,
  • 70. – a második templomot a rómaiak (a Titus vezette légiók) rombolták le.
  • 135. – A Bar Kohba-lázadást leverik a rómaiak, Bar Kohbát megölik, az utolsó erődöt, Betér várát e napon foglalják el.
  • 136. – A Bar Kohba lázadás után egy évvel lerombolták a rómaiak Jeruzsálem városát és helyén Aelia Capitolina néven új várost építettek, amelynek területére a zsidók évszázadokon át nem léphettek be.

A templomok lerombolása egyben mindkét zsidó állam megszüntetésével volt egyenlő. A zsidókat kiűzték országukból.

(1) „Öt dolog történt atyáinkkal… tisá beávkor.”
(3) „Tisá beávkor rendeltetett el atyáinknak, hogy nem mehetnek be az országba, és lerombolták a Szentélyt először és másodszor, és elfoglalták bétert, és felszántották a várost.”
forrás: Misna Böjt traktátus, IV.

Az izraelita hagyomány azt is tartja, hogy Józsefet ezen a napon adták el Egyiptomba rabszolgának (majd követte őt a családja). Közvetve tehát a nép egyiptomi rabszolgasága is ezen a napon dőlt el.

A történelem során ez a nap (áv 9.) további tragikus eseményekkel mélyítette a böjt bánatát.

(Ezen események nem feltétlenül pontosan áv hónap kilencedikén történtek, ám a hagyomány azt tartja róluk.)

Szokások tisá beáv idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tisá beáv teljes böjtnap, vagyis előző nap napnyugtától aznap az első három csillag feljöttéig nem esznek és nem isznak. Szigarúan véve a gyász áv hó 10. délig tart. Vannak akik áv hónap első kilenc napjában nem fogyasztanak semmilyen húsfélét.

Azok, akik nagyon vallásosak, már tamuz hónap 17-én megkezdik a gyászt, vagyis nem borotválkoznak, nem vágatnak hajat, és nem ünnepelnek (tamuz 17-én törték át Jeruzsálem városfalát II. Nabú-kudurri-uszur seregei).

Főbb szokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

NinthAvStonesWesternWall.JPG
  • Tilos az étel- és italfogyasztás.
  • A böjt előtti utolsó étkezésnél az egyik fogást (mely rendszerint tojás) hamuval hintik meg.
  • Tizedikén délig nem esznek húst és nem isznak bort, mert a szentély egészen addig égett.
  • A tisztasági mosdáson kívül tilos a fürdés, mosakodás.
  • A férfiak nem borotválkoznak, a nők nem festik ki magukat.
  • Nem viselnek bőrcipőt, általában vászon- vagy posztópapucsban járnak.
  • A zsinagógát elsötétítik és az elsötétített templomban jönnek össze, csak egy gyertya ég (az előimádkozó asztalán).
  • Suttognak.
  • Kerülik az üdvözlést, köszönést és kézfogást.
  • Nem mosolyognak.
  • Nem tanulmányozzák a Tórát, mert az megörvendezteti a szívet. (éppen ezért, ha szombatra esnék a nap, akkor a következő napra kerül át)
  • A komolyabban vallásosak nem dolgoznak.
  • Tilos a házasélet.
  • Délig alacsony zsámolyon ülnek.
  • A zsinagógában este Jeremiás sirálmait (מגילת איכה – Megilát Échá) olvassák és gyászéneket énekelnek.
  • A nap folyamán gyászimákat (kinót) mondanak az ima után.
  • Leveszik a párochetot (a frigyszekrény függönye) és a felolvasóasztal terítőjét.
  • A vallási jelvényeket (tálit és tfilin) nem veszik föl reggel, csak délután.

A betegeknek szabad rövidebb böjtöt tartani.

Tisa beáv után megváltozik a hónap elnevezése: menáhem áv, vagyis vígasztaló áv lesz a neve.

A gyász ellenzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes vélekedések szerint a gyász okafogyottá vált, hiszen 1948-ban létrejött Izrael Állama, 1967-ben Jeruzsálem újra egyesült. A zsidó nép azonban nem akar felejteni, és a két templom elpusztulását nem látja helyreállítottnak, a templom nem áll. Egyes vélekedések szerint a holocaust gyászát is tisá beávkor tartják meg. A keresztények szerint a templom már nem helyhez kötött, mert Isten mindenkivel személyesen kapcsolatot tart Szentlélek személye által.

A Templom-hegyen ma az iszlám egyik fontos mecsetje áll (Sziklamecset, épült 691-ben).

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]