Ómerszámlálás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szfirát háomer, Marokkó, Tanger, 1960's
Szfirát háomer, Jeruzsálem 1952.

Szfirát háomer, héberül: ספירת העומר (röviden: szfirá, szefira, „számlálás”).

Az ókori Izraelben pészah (héber írással: פֶּסַח, húsvét, görögül: πάσχα) második napján kezdődött az árpa aratása, ezen a napon kezdték el az ómerszámlálást, mely a hetek ünnepén, sávuotkor (héber írással: ‏‏שָׁבוּעוֹת = hetek, keresztény megfelelője a pünkösd, (görögül: Πεντηκόστη) ért véget (ekkor ettek először új kenyeret).

Az ómerszámlálás módja és célja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tóra – az ómerszámlálás végén elkövetkező sávuotkor ünnepli Izrael népe, hogy megkapta Istentől

A számolással összekötik a politikai szabadulás ünnepét (pészah) a szellemi, lelki szabadulás ünnepével (sávuot), melyen a Tóra átvételét és egyben Isten megnyilatkozását ünneplik.

Úgy számolják a napokat (és heteket), hogy naponta egy-egy kalászt félretesznek, s ha hét kalász összegyűlik, kévébe (héberül: ómer) fonják őket. Amikor a hét kéve összegyűlt, a következő (az ötvenedik) napon tartják az új kenyér ünnepét (héber nyelven: sávuot שבועות, jelentés: hetek ünnepe), melyet a mai kereszténység pünkösd (görög nyelven: pentékoszté – πεντηκόστη) néven tart meg.

A számlálás egy esti áldás formájában valósul meg.

„Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Ura, ki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta nekünk az omer számlálását!”

Az áldás után megemlítik a számolt napok számát (és ugyanezt hetekkel).

Az elfelejtett számolás másnap pótolható, ám ilyenkor az áldást nem szabad mondani, hosszabb idejű kihagyás esetén a számolást áldásmondás nélkül kell végig elvégezni. Arra a kérdésre, hogy hányadik napja van az ómernek, nem válaszolnak egyenesen a zsidók, általában az előző nap számát közlik, mert a számot csak az áldás után mondhatják ki.

Pénteken este a zsinagógában a kidus után kell az ómert számolni, szombaton pedig a hávdálá előtt, mivel pénteken este igyekeznek minél előbb megszentelni a szombatot, és szombaton minél későbbre halasztani a búcsút.

A gyász napjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ómerszámlálás idején pestis pusztított Ákivá rabbi tanítványai között. A járvány huszonnégyezer áldozatára gyásszal emlékeznek. Ilyenkor nem tartanak esküvőt, nem vágatnak hajat, tilos a tánc és a zene.

A gyász Lág baómerkor ér véget. Az egyes zsidó irányzatok eltérő harminchárom napot jelölnek meg a gyász idejének, mert a bölcsek különböző időpontokat állapítottak meg.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]